Gyerekek tárgyalóteremben

Október 7-én a Beregszászi Járási Bíróságon nyílt napot tartottak „Az igazságszolgáltatás nyíltsága — egy lépés a társadalom felé” címmel.

A Beregszászi 1. Sz. Középiskola és az ukrán gimnázium felső osztályos diákjai megismerkedhettek a bíróságok munkájával, megtekinthették a tárgyalótermeket és a bíróság munkatársainak dolgozószobáit. Az intézmény udvarán Gaál Lajos, a bíróság elnöke és Miller Judit apparátusvezető fogadta az ifjú látogatókat, majd átmentek a tárgyalóterembe. Már maga a helyiség — bár egyáltalán nem hasonlít a középkori ítélőszékre — fegyelmező hatással van az emberre, arra késztet, hogy elgondolkozzunk életünkről, jövőnkről.

Az iskolásokhoz intézett szavaiban Gaál Lajos ismertette a bíróság felépítését, működését. Tekintettel a hallgatóságra, külön kitért a bűnvádi felelősségre vonás életkor szerinti kritériumaira. A bíróság elnöke válaszolt az ifjak által feltett kérdésekre: az úgynevezett telefonjoggal, a bírósági ítélethozatal befolyásolásának valószínűségével, a zárt tárgyalások kategóriáival kapcsolatban. Mint megtudhattuk, a bíróságon dolgozó 5 bíró megfelelő törvényi védelmet élvez arra az esetre, ha valaki befolyásolni akarná őket az ítélethozatal során. Zárt pert pedig csak az örökbefogadási jog kapcsán folytatnak, valamint abban az esetben, ha államtitokról van szó. Minden egyéb bűnvádi eljáráskor nyílt tárgyalást folytatnak.

Míg Miller Judit továbbkalauzolta az iskolásokat a bíróságon, dolgozószobájában alkalmam nyílt elbeszélgetni Gaál Lajossal.

— Gaál úr, úgy vélem, nem véletlen, hogy éppen a felső osztályos tanulók számára szervezték meg ezt a látogatást. Milyen szabálysértések esetében kénytelenek a leggyakrabban felelősségre vonni a beregvidéki fiatalkorúakat?

— Tavaly a Beregszászi Járási Bíróság 20, fiatalkorúak által elkövetett bűnesetet tárgyalt, az idei esztendő 6 hónapja alatt pedig hetet. A legelterjedtebb bűntény a lopás, ritkábban a drogforgalmazás. Fiatalkorú elkövető esetében a Bűnvádi Kódex a felelősségre vonás speciális rendjét irányozza elő, azaz a bűnügyi felelősségre vonáson kívül kötelező jellegű nevelőintézkedéseket is foganatosíthatnak. Ugyancsak kötelező a per során a kiskorúak ügyeivel foglalkozó szolgálat, a kiskorúak ügyeivel foglalkozó milícia képviselőjének és a védő jelenléte.

— Törvényeink mindig humánusan viszonyultak a fiatalkorú bűnözőkhöz. Így van ez a gyakorlatban is? Mit mutat a statisztika ezzel kapcsolatban: okulnak-e az elkövetők az első büntetésekből, vagy ellenkezőleg, eszük ágában sincs a javulás útjára lépni?

— A bíróságnak minden állampolgárhoz humánusnak kell lennie, függetlenül az életkoruktól. A fiatalkorúakkal kapcsolatban a törvény a per áttekintésének sajátos rendjét irányozza elő. A gyakorlat azt mutatja, hogy sokuk számára az első „tapasztalat” elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonjanak le. Sajnos, vannak ellenkező példák is, amikor a megelőző intézkedések egész arzenálja hatástalannak bizonyul. Az idén például volt egy esetünk, amikor egy fiatalember, aki még a 15. életévét sem töltötte be, és korábban már részesült próbaidős felelősségre vonásban, ismételten a bűnözés útjára lépett. A próbaidő alatt elkövetett lopásért 2 év 2 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy a fiatalember a minimálisan kiszabható büntetés alig több mint felét kapta, mivel a felelősségre vonás speciális rendjének alkalmazásával sokkal enyhébb büntetést róttunk ki, mint amilyet a törvény előirányoz. Most ismét van egy hasonló ügyünk, szintén lopásért…

Ugyanakkor örömmel tölt el, hogy az ilyen esetek szinte kivételnek minősülnek. Egészében véve a Beregszászi járásban bűnözés tekintetében stabil a helyzet, állampolgáraink sokkal törvénytisztelőbbek, mint Kárpátalja más adminisztratív egységeiben.

— Az iskolásokat tájékoztatva Ön elmondta, hogy a bíróságnak 5 bírója és 29 apparátusi dolgozója van. Az ön meglátása szerint elegendő-e ez a létszám? Milyen ügyekkel foglalkoznak jelenleg?

— Kétségtelen, hogy egy ügy tárgyalására fel kell készülni: tanulmányozni kell a jogi-normatív bázist, a bírósági gyakorlatot. Akadnak súlyosabb ügyek is, amelyek peranyaga meghaladja a 10 kötetet. Általában egy-egy bíró egyszerre közel 30 üggyel foglalkozik. Tavaly és az idei esztendő első felében 1317 ügyet tárgyaltunk. Természetesen, az ilyen túlterhelés miatt kénytelenek voltunk kérvényezni még egy bíró kijelölését. Sajnos, a felsőbb szervek, a súlyos gazdasági helyzetre hivatkozva, elutasították kérelmünket.

Szeretném elmondani, hogy az utóbbi időben nőtt azon adminisztratív perek száma, amelyeket az úgynevezett háború gyermekei nyújtottak be. Csak 2011-ben 1304 kérelem érkezett, többségében a háború gyermekeitől.

— Tudomásom szerint a felsőbb bíróságok vonatkozásában az ügyeket automatizált módon regisztrálják és osztják el a bírók között, azaz számítógép dönti el, ki melyik ügyet kapja. Bárminemű előítélet vagy érdekeltség kizárt. Hasonló rendszer van érvényben a járási bíróságnál is?

— 2010. november 26-án Ukrajna bírói tanácsa jóváhagyta a bírósági dokumentumforgalom automatizált rendszerét, ami lehetővé teszi az információfeldolgozás folyamatának automatizálását, a bejövő posta érkezése napján való regisztrálását. Ugyanilyen rezsimben osztják szét az ügyeket a bírók között. Ez a rendszer van hatályban valamennyi bíróságnál. Ez egyrészt jó, ugyanis teljesen kizárja az emberi tényezőt, biztosítva van az ügyek objektív és előítélet nélküli szétosztása, a bírók azonos terheltségének elve. De amint már említettem, az ügyek különbözőek, és minden ügy mögött emberi sorsok állnak. Bíróink szakképzettek, megfelelő jogi végzettséggel rendelkeznek, és csak a munkatapasztalat vonatkozásában különböznek egymástól. Az automatizált sorsolás éppen a hosszú évek során szerzett gyakorlatot nem veszi figyelembe. A mi szakmánkban nem szabad tévedni, egy-egy hibáért túl nagy árat kell fizetniük az embereknek. A tapasztalt, több mint 10 éves gyakorlattal rendelkező szakembereknél a tévedés esélye sokkal kisebb, mint egy újoncnál…

— Kérem, beszéljen a munka feltételeiről is, például van-e elegendő helyiségük?

— Számunkra ez az egyik legfájóbb kérdés. A bíróság épülete a múlt században épült, és egyáltalán nem ilyen célra volt tervezve. Ha végigmegyünk a szobákon, azt látjuk, hogy minden helyiségben 4–5 fő dolgozik. A 3 tárgyalóteremben az 5 bíró grafikon szerint dolgozik. Hiányoznak a normatív bázis szerint kötelező szobák az ügyvédek, az ügyészek, a tanúk számára. Egy-egy tárgyalónak több kijárattal kellene rendelkeznie: külön a vádlottak és külön a tanúk számára. Pályafutásom során kidolgoztam az épület átépítésének tervét, hogy az megfeleljen a követelményeknek, és az állami bírósági adminisztrációhoz fordultam ezzel a javaslattal. Sajnos, a kivitelezéshez sok pénzre van szükség…

Kétségtelen, vannak előnyeink is: szép udvar, ahol mind a bírósági alkalmazottak, mind a per résztvevői pihenhetnek, az épület a város központjában van stb.

— Köszönöm a beszélgetést. További szakmai sikereket és terveik megvalósulását kívánom Önöknek!

Volodimir Markitán

Forrás: beregihirlap.uz.ua