Hazaárulás gyanújával nyomoznak az ukrán alkotmánybíróság elnöke ellen
Ahogyan arról korábban hírt adtunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október 29-én törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amelyben az alkotmánybíróság menesztését kezdeményezte a korrupcióellenes ügynökség, a NAZK jogköreinek megnyirbálása miatt.
Komoly belpolitikai vihart kavart, de még Ukrajna nyugati partnereinek nemtetszését is kiváltotta az, hogy az alkotmánybíróság a napokban – 47 parlamenti képviselő keresete alapján – olyan határozatot hozott, amelyben kimondta, hogy alkotmányellenes a büntetőjogi felelősségre vonás a benyújtott vagyonnyilatkozatokban feltárt pontatlanságokért.
Ezen felül az alkotmánybíróság megszüntette a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) jogát arra, hogy ellenőrizhesse a tisztségviselők vagyonnyilatkozatait, és azonosíthassa az összeférhetetlenségeket.
Megfosztotta továbbá az ügynökséget attól a jogától is, hogy hozzáférhessen az állami nyilvántartásokhoz, igazolandó a tisztségviselők nyilatkozatainak helytállóságát. Ilyen igazolás nélkül viszont a hatályos ukrán jogszabályok szerint a vagyonnyilatkozatra kötelezettek – amely kinevezett és választott tisztségviselők elég széles körére terjed ki, beleértve parlamenti képviselőket és tanácselnököket is – nem foglalhatják el hivatalukat.
Zelenszkij törvényjavaslatában kezdeményezte továbbá az alkotmánybíróság említett határozatának semmissé nyilvánítását is.
Az Ukrajinzska Pravda ugyanakkor rámutatott arra, hogy az ukrán alkotmány és az alkotmánybírákról szóló törvény felsorolja, milyen körülmények között válthatók le a testület tagjai, és ilyen törvényjavaslat elfogadásával nem. A hírportál szerint az alkotmánybíróság összetétele csak a bírák beleegyezésével változtatható meg. Ehhez a döntéshez a bírák legalább kétharmadának jóváhagyása szükséges.
Olekszandr Tupickij, az alkotmánybíróság elnöke pénteken kijelentette, hogy az elnök törvényjavaslata „alkotmányos puccs” jeleit hordozza.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) később sajtóközleményben tudatta, hogy nyomozást indított Tupickij ellen hazaárulás gyanújával. Az alkotmánybíróság elnöke ugyanis még 2018 júliusában az orosz jogszabályok szerint jutott hozzá egy telekhez az Oroszország által önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, ráadásul ezt a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel. A földterület ily módon történő megszerzésével Tupickij a nyomozóiroda szerint Ukrajna szuverenitásának, területi integritásának, állam- és gazdasági biztonságának rovására követhetett el bűncselekményt, amelyért akár 15 év börtönbüntetés is kiszabható.
Közben pénteken mintegy ezer korrupcióellenes aktivista kezdett tüntetést Kijevben az ukrán alkotmánybíróság épülete előtt, Moszkva-barátsággal vádolva a határozat mellett szavazó alkotmánybírákat. A tüntetők gumiabroncsokat és megnyújtott, füstölő és világító tűzijáték-rakétákat dobáltak keresztül az alkotmánybíróságot körülvevő kerítésen, követelték továbbá, hogy eresszék be őket az épületbe. A helyszínre nagy számban vezényletek ki rendőröket, egyelőre atrocitásokról nem érkezett hír.
Forrás: mti.hu