Jogi tanács: mi a teendő régi örökség rendezésekor?

Olvasónk egyik testvérével évtizedekkel ezelőtt külföldre költözött, húga a családjával és öccse továbbra is a munkácsi családi házban él. Szüleik elhaláloztak, az apa 2002-ben, az édesanya 2006-ban. Mint írja, a ház sorsa nincs rendezve, kezdve az örökség elfogadásával, átírásával. Arra vonatkozóan kér tanácsot, hogy hol, mivel kellene elkezdeni az ügyintézést, adhat-e felhatalmazást ehhez a maga részéről a húgának, illetve mi az útja annak, hogy mind a négyen részesüljenek az örökségből, ha nincs végrendelet? Arra is választ vár, hogy ha a családi házat eladják, szükség van-e ehhez valamennyi testvér hozzájárulására, mivel az öccsük nem hajlandó erre.
– Ukrajna polgári törvénykönyve (a továbbiakban: Ptk.) 1270. paragrafusának 1. pontja hat hónapos határidőt állapít meg az örökség elfogadására. A hat hónapot az örökség megnyílásának pillanatától, vagyis az örökséghagyó halálának napjától számítják.
A Ptk. 1272. paragrafusa kimondja, hogy amennyiben az örökös nem fogadja el örökségét az 1270. paragrafusban megállapított határidő lejártáig, a törvény úgy tekinti, hogy nem fogadta el az örökséget.
Tekintve, hogy az olvasó szülei még a kétezres évek elején elhunytak, az örökség elfogadásának határideje rég lejárt. Amennyiben testvérei a szüleikkel egy háztartásban éltek azok halálának pillanatában, a törvény a Ptk. 1268. paragrafusának 3. pontja értelmében automatikusan úgy tekinti, hogy elfogadták az örökséget, ha az örökség elfogadására megállapított határidő lejártáig nem jelezték beadványban, hogy elutasítják a hagyatékot. Tehát amennyiben az elhunyt szülők nem hagytak hátra végrendeletet, s a törvény szerinti öröklés esete áll fenn, úgy családi házuk jelenleg valószínűleg az épületben élő két testvérük közös tulajdona.
A Ptk. 1272. paragrafusának 2. pontja ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az örökös, aki elmulasztotta az örökség elfogadásának határidejét, a többi örökös írásos beleegyezésével utóbb is kérvényezhesse az örökség elfogadását az örökség megnyílásának helye szerint illetékes közjegyzőnél. A Ptk. 1272. paragrafusának 3. pontja viszont úgy rendelkezik, hogy amennyiben az örökös méltánylandó okokból mulasztotta el az örökség elfogadását az erre megállapított határidő lejártáig, keresetet nyújthat be a bíróságon, s a bíró, mérlegelve a körülményeket, új határidőt állapíthat meg az örökség elfogadására vonatkozó beadvány benyújtására.
Amennyiben akár a Ptk. 1272., akár a 1273. paragrafusa alapján sikerül utólag elfogadnia az olvasónak az örökséget, úgy abból testvéreivel egyforma arányban részesül.
A törvények módot adnak arra, hogy az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatos ügyintézéssel valamelyik testvérét bízza meg, ehhez azonban szintén meg kell jelennie a közjegyző előtt a meghatalmazás elkészítése és hitelesítése végett. A meghatalmazást külföldi és ukrajnai közjegyző egyaránt hitelesítheti, egy külföldi okmányt azonban le kell fordíttatni és hitelesíttetni szükséges Ukrajnában, ami további ügyintézést jelent.
Ami a közös tulajdonban lévő ingatlan esetleges értékesítését illeti, a ház egy részének birtokosaként az olvasónak vagy bármelyik testvérének törvény adta joga eladni a saját tulajdonrészét. A Ptk. 362. paragrafusa kimondja, hogy amennyiben a résztulajdonosok egyike értékesíteni akarja a maga tulajdonhányadát, a többieket elővásárlási jog illeti meg az eladó által meghirdetett eladási áron. Ebből következően, ha az olvasó öccse nem egyezik bele az értékesítésbe, a testvéreivel kötelesek írásban tájékoztatni őt a tulajdonukban lévő épületrész eladásáról, s egyúttal az eladási árat is meg kell nevezniük. Öccsüknek ekkor jogában áll megvásárolni a felkínált tulajdonrészeket. Amennyiben viszont nem tudnak megegyezni az árról vagy a fizetés módjáról, az olvasónak és testvéreinek jogában áll eladni a saját tulajdonrészüket egy harmadik félnek az öccs beleegyezése nélkül is.
hk