Ki örököl – a gyermek vagy az élettárs?

„Édesapám évekkel ezelőtt elvált édesanyámtól, s az utóbbi 20 esztendőben élettársával élt együtt, utánam, aki az egyetlen gyermeke voltam, tartásdíjat soha nem fizetett. Amikor nemrég gyermektelenül meghalt, szerettem volna megörökölni a földrészlegét, ezért a közjegyzőnél jeleztem az örökség iránti igényemet. Élettársa azonban magának szeretné apám tulajdonát, s nem hajlandó átadni a papírokat. Kit illet az örökség?

– Ukrajna Polgári Törvénykönyve (a továbbiakban: PTK) 1258. paragrafusa értelmében a törvény szerinti öröklés esetén – tehát amikor az örökséghagyó után nem maradt végrendelet – az örökösök az öröklési sorrendnek megfelelően juthatnak hozzá a hagyatékhoz.

Minden soron következő örökösi csoport az után nyerhet jogot az örökségre, hogy nem jelentkezik az őt az öröklési rendben megelőző örökösi csoporthoz tartozó személy, vagy amennyiben az illetőt (illetőket) megfosztják az öröklési joguktól, esetleg az erre jogosultak nem veszik át az örökséget, vagy lemondanak arról – kivéve az 1259. paragrafusban rögzített eseteket.

Elsősorban az örökséghagyó gyermekei, az őt túlélő házastársa és a szülei jogosultak a hagyatékra (lásd a PTK 1261. paragrafusát!). A törvény szerinti öröklési sorrendben negyedik örökösi csoportba tartoznak azok a személyek, akik az örökséghagyóval a hagyaték megnyílása, vagyis az örökséghagyó halála előtt legalább öt évig egy háztartásban, egy családként éltek (lásd a PTK 1264. paragrafusát!).

Annak az örökösnek, aki szeretne részesülni a hagyatékból, ám annak megnyílásakor nem élt állandó jelleggel egy háztartásban az örökséghagyóval, személyesen kell kérvényeznie a helyileg illetékes, az örökségi ügyet kezelő közjegyzőnél az örökség átvételét (lásd a PTK 1269. paragrafusát!).

Az örökség elfogadásának jelzésére hat hónap áll rendelkezésre, amelyet az örökség megnyílásának pillanatától számítanak (lásd a PTK 1270. paragrafusát!).

Az 1272. paragrafus kimondja, hogy amennyiben az örökös az 1270. paragrafus által megállapított határidőig nem jelezte igényét az örökségre, azaz nem nyújtotta be az erre vonatkozó kérvényt a közjegyzőnek, a törvény úgy tekinti, mintha nem fogadta volna el azt. Azonban az örökség elfogadásának határidejét elmulasztó személy keresete nyomán a bíróság dönthet úgy, hogy az illető méltánylandó okból nem jelezte az örökség iránti igényét a megadott határidőig, s ezért olyan pótlólagos határidőt állapíthat meg a számára, amely lehetővé teszi, hogy mégis benyújtsa a megfelelő kérvényt a közjegyzőnek.

Összefoglalva: ön az örökösök első csoportjához tartozik, vagyis első körben jogosult megszerezni a hagyatékot. Ehhez – miután nem élt édesapjával egy háztartásban – az örökség megnyílásától számított hat hónapon belül kellett kérvényben jeleznie az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes, az ügyet intéző közjegyzőnél, hogy elfogadja az örökséget, amit leveléből ítélve meg is tett. Amennyiben az örökséghagyó szülei nem élnek, egyetlen gyermekeként ön tekintendő egyedüli örökösének. Ily módon az örökség részét képező földrészleg is önt illeti meg, édesapja élettársának nem áll jogában visszatartani a föld tulajdonjogát igazoló dokumentumokat.

Az örökség vonatkozásában egyedül az édesapja és élettársa közös otthonául szolgáló ház vagy lakás, illetve az ingóságok tulajdonjoga képezheti vita tárgyát, amennyiben azok kettejük közös szerzeményei voltak. Még ha az élettárs nem is tudja dokumentumokkal igazolni tulajdonjogát, keresete nyomán, a bizonyítékok alapján a bíróság dönthet úgy, hogy hozzájárulásáért az ingatlan megszerzéséhez, fenntartásához, vagy értékének növeléséhez tulajdonrész illeti meg abban.