Kijevben tartanak a kettős állampolgárságtól

Magyarország és Románia után Lengyelország is lehetővé tette a kettős állampolgárságot. Ezt Ukrajnában tiltják, de nem szankcionálják.
A lengyel állampolgárság megszerzését egyszerűsítő, és a kettős állampolgárságot engedélyező lengyel törvény következményeitől tartanak Kijevben egy csütörtöki orosz lapvélemény szerint. Félnek a fiatalok tömeges kivándorlásától, s nem zárják ki, hogy az ukránok között már korábban útleveleket osztogató Magyarország és Románia javaslatokat fog előterjeszteni az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek autonómiájára – az ukrán aggodalmakról a Nyezaviszimaja Gazeta közölt cikket.
Lengyelország az augusztus 15-én életbe lépett törvénnyel lehetővé tette a kettős állampolgárságot, és egyszerűsítette útleveleinek kiadását, s ezzel megkérdőjelezte partneri viszonyát Ukrajnával – állapította meg a független és kritikus hangvételéről ismert újság cikkírója. „Az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot, de nem írnak elő szankciókat a szabályozás megsértőivel szemben. Ezt kihasználták néhány éve a szomszédok: úgy tartják, hogy Nyugat-Ukrajnában a lakosok legalább húsz százaléka kapta meg a második – román vagy magyar – útlevelet. A Krímben szakértők szerint hasonló a helyzet az orosz útlevelekkel” – írta Tatyjana Ivzsenko.
Míg Románia és Kijev között már korábban is voltak súrlódások azoknak a területeknek a hovatartozása miatt, amelyek lakosai románoknak vallják magukat, Magyarországgal az idén bonyolódott a helyzet – jegyezte meg az újságíró. Idézi Bayer Mihályt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, aki az ukrán sajtónak tavasszal elmondta, hogy a magyar kormány támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyarok legitim politikai szervezeteinek az autonómiára vonatkozó kezdeményezését. Bayer Mihály hangsúlyozta, hogy nincs szó területi követelésekről, illetve szakadár törekvések ösztönzéséről, csupán az egy tömbben élő nemzeti kisebbség kulturális és oktatási igényeinek maximális kielégítéséről.
Vitalij Bala ukrán politológus a Nyezaviszimaja Gazetának adott nyilatkozatában rámutatott, hogy kialakulnak bizonyos fenyegetések Ukrajna nemzetbiztonságára nézve: politikai követelésekhez vezethet az, ha a szomszédos országok megadják az állampolgárságot az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeknek. Bala szerint nincs értelme büntetésekkel küzdeni a második állampolgárságot felvevők ellen, egyszerűen meg kell fosztani őket ukrán állampolgárságuktól.
Vitalij Kulik, a Civil Társadalmi Problémák Kutatóközpontja elnevezésű ukrajnai intézet igazgatója szerint Romániát és Magyarországot illetően – amelynek nemzeti kisebbségei egy tömbben élnek Ukrajna területén -bonyolultabb a probléma, mint Lengyelországgal, mert a lengyel közösségnek nincsenek pontosan körülhatárolható földrajzi határai.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint már jelenleg is Ukrajnán kívül él és dolgozik a lakosság hetede, mintegy hatmillió ember, akiknek fele 35 évnél fiatalabb. Szociológusok felmérései szerint az ukrán egyetemisták több mint 50 százaléka tervezi, hogy az Európai Unió országaiba telepedik át.
Forrás: hirado.hu