Közigazgatási reform és önkormányzati választás

Szerző: | 2015.05.28., 18:31 | Közélet

Május 23-án, Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének Esztergom termében tartotta meg soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amelyen az ukrajnai közigazgatási reform, az októberben esedékes önkormányzati választások, és a magyarországi segélyprogram megvitatása szerepelt napirenden, továbbá megválasztották a KMKSZ új kulturális titkárát. Szó volt még a Szövetség tervezett rendezvényeiről is, végül a Választmány nyilatkozatot fogadott el.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője beszámolójában rámutatott: „A kárpátaljai magyarság történetének egyik legnehezebb szakaszát éli meg. Nagyon nehéz olyan országban élni, amely átalakuló-, formálódófélben van, geopolitikai törésponton, egy olyan válságban, amelyből rendkívül nehéz és hosszú lesz a kiút. Egy dolgot azonban le kell közösen szögeznünk: Mi szeretnénk megmaradni magyarnak Kárpátalján. Ahhoz pedig, hogy mint közösség megmaradjunk, meg kell tartanunk kollektív jogainkat. Mi támogatjuk ennek az országnak az európai integrációját, azokat a törekvéseket, amelyek Ukrajnában a jogállam megteremtésének, valamint a decentralizációnak az irányába hatnak. Szeretnénk, hogy ez az átalakulás megtörténjen oly módon, hogy figyelembe vegyék a kárpátaljai magyarság érdekeit.”
77444_2A KMKSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában vannak olyan törekvések, amelyek nem egy demokratikus jogállam megteremtésének irányába hatnak. Ezért itt az ideje annak, hogy elmondjuk, mi a véleményünk a körülöttünk zajló folyamatokról, mit szeretnénk – hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: „Nekünk támogatnunk kell azokat a politikai erőket, amelyek a béke megteremtésére törekednek, és egy olyan élhető országot akarnak létrehozni, ahol mi is megtalálhatjuk a saját helyünket.”
Az ukrajnai közigazgatási reformmal kapcsolatos tervezetekről Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai titkára tájékoztatta a Választmányt. Bemutatta a járási közigazgatások által javasolt, részben a hatályos törvénynek és a kárpátaljai magyarság érdekeinek is ellentmondó tervezeteket, valamint a Rákóczi-főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóintézete által kidolgozott koncepciókat, melyek egy magyar többségű, Beregszász központú járás létrehozását tekintik alapnak. Darcsi Karolina a reform lehetséges előnyei közé sorolta, hogy általa végbemehetne a decentralizáció, és a szubszidiaritás elvein alapuló, valódi helyi önkormányzatiság jöhetne létre, ahol a helyi közösségek valóban jogokat kapnának arra, hogy az ügyeiket maguk intézzék. A jelenlegi, felülről irányított közigazgatási hivatalokat megszüntetnék, jelentős hatásköröket, illetve forrásokat akarnak átcsoportosítani helyi szintekre. Hátrány, hogy ugyanúgy megmaradna a négyszintű közigazgatás, pusztán a közigazgatási egységek méretét szeretnék jelentősen növelni. Emiatt a kisebb települések el fogják veszíteni az adminisztratív önállóságukat, ami a leépülésükhöz vezethet. Elmondta továbbá, hogy a Lehoczky-intézet kutatói által kidolgozott tervezetek létjogosultságát megerősíti, hogy a 2015-ben az ukrán parlament által elfogadott, az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvénybe bekerült az is, hogy az átalakítások során figyelembe kívánják venni a különböző régiók etnikai, nyelvi, kulturális és egyéb sajátosságait. A tervezett magyar többségű járáshoz (povit) 114 település tartozna, amelyek 12–16 kistérségbe (hromadába) lehetnének besorolva, lakosságán belül kb. 70% lenne a magyarok aránya.
A Magyarországon beindult önkormányzati segélyprogramról Mester András, a KMKSZ gazdasági és önkormányzati titkára, Mezőgecse polgármestere számolt be. Elmondta, hogy a KMKSZ közösen a kárpátaljai történelmi egyházak, társadalmi és civil szervezetek képviselőivel létrehozott egy segélyezést koordináló bizottságot, melynek célja, hogy elősegítse az adományok arányos elosztását, az átfedések elkerülését. Kezdeményezték, hogy a magyar településeken is jöjjenek létre hasonló bizottságok annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elfogadott döntések születhessenek az adományok elosztását illetően. A bizottság létrehozott egy adatbázist, amely segítségével átláthatóvá és koordinálhatóvá tehető a támogatási program.
Brenzovics László köszönetet mondott a magyar népnek a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyar közösség támogatásáért. Elmondta, az adományok Kárpátaljára juttatása egy spontán folyamat volt, amit megpróbálnak befolyásolni, de ez egyelőre alakulófélben van. A KMKSZ szeretné az elosztást minél igazságosabbá, és minden részletében az ukrán törvényeknek megfelelővé tenni. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kárpátaljai magyarságot nem lehet eltartani külföldi forrásokból, valójában ezeket a segélyeket oda kell irányítani, ahol a legnagyobb a rászorultság.
A KMKSZ elnöke beszélt az októberben esedékes önkormányzati választásokról, és az arra való felkészülésről is, majd a Választmány a Magyarországra áttelepült Kész Géza helyett a benei Molnár Lászlót választotta a KMKSZ kulturális titkárává. Molnár László megválasztását követően tájékoztatta a választmányt a szövetség tervezett rendezvényeiről.
Gulácsy Géza alelnök, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója informálta a jelenlévőket az alapítvány eddigi és most induló programjairól. Elmondta, hogy a gördülékenyen futó programok mellett nehézségek is adódtak, a kapcsolattartási támogatások kifizetése leállt, ebben az évben erre a célra még nem kaptak egyetlen fillért sem az anyaországból.
Horkay Sámuel, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője kezdeményezte, hogy a Szövetség vezetői rendszeresen tanácskozzanak a különböző szintű önkormányzatokban tevékenykedő, a KMKSZ által delegált képviselőkkel. Brenzovics László erre ígéretet tett.
A magyarországi felsőoktatásba felvételiző kárpátaljai magyar fiatalok esélyeiről és a pontszámok átszámításának módjáról a Választmány tagjait Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke tájékoztatta, aki részletekbe menően magyarázta el, hogy a magyarországi felsőoktatási felvételi során a kárpátaljai magyar fiatalok nincsenek hátrányos helyzetben, inkább felül vannak értékelve anyaországi társaikhoz képest.
Ljubka Katalin, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője a pontátszámítás gyakorlata kapcsán hozzáfűzte: „Ez szakmai kérdés, amit több szinten kell egyeztetni, figyelembe véve a magyarországi előírásokat és elvárásokat is.” Majd emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy több pozitív változás is volt ezen a területen az elmúlt időszakban.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul arról tájékoztatta a KMKSZ Választmányát, hogy június 23-tól a schengeni vízumok kiadásának rendje változik. Ezentúl a kishatárforgalmi engedélyhez hasonlóan a vízumok is biometrikusak lesznek.
A KMKSZ Választmánya végül nyilatkozatot fogadott el, melyben elítélik az utóbbi időben Kárpátalján elszaporodott magyarellenes provokációkat, valamint a kisebbségi ügyekkel foglalkozó hivatal megszüntetését, és kiállnak az ukrajnai konfliktus békés rendezése mellett. A nyilatkozatban a KMKSZ vezetése felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy a közigazgatási reform során a hatályos törvényeknek megfelelően, legyenek figyelemmel a térségek történelmi és etnikai sajátosságaira, kérik, hogy alakítsanak ki egy határ menti, a magyar települések többségét egyesítő járást, továbbá kezdeményezi, hogy az anyaországi támogatások célba juttatása érdekében a magyarlakta településeken állítsanak fel segélyezési koordinációs testületeket.

Badó Zsolt

Pin It on Pinterest

Share This