Lavrov: a délkelet-ukrajnai konfliktus a minszki megállapodás végrehajtása révén rendezhető

Az ukrajnai válság rendezésről szóló minszki megállapodások minden aláírójának meg kell ismételnie, hogy elkötelezett a végrehajtásuk iránt – jelentette ki Helga Maria Schmid, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkára a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel közösen tartott hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Minden megteszek, ami tőlem telik, hogy hozzájáruljak a (kelet-ukrajnai) konfliktus békés rendezéséhez. Ez azonban lehetetlen anélkül, hogy a minszki megállapodások valamennyi aláírója megerősítse kötelezettségvállalásait, és hogy újult erővel kezdjen hozzá végrehajtásukhoz” – mondta Schmid, egyúttal sürgetve a „normandiai négyek” – Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország – 2019 decemberi csúcstalálkozóján elért megállapodások valóra váltását.

Fontosnak nevezte, hogy a genfi csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök is leszögezte: a rendezés érdekében végre kell hajtani a minszki megállapodásokat. Kifogásolta, hogy az ukrajnai az EBESZ-megfigyelők munkáját akadályozzák, különösen a szakadárok kezén lévő területeken. Sürgette a határátkelőhelyek megnyitását, amelyek 96 százalékát lezárták.

Lavrov a közös sajtótájékoztatón abban hibáztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy a „normadiai négyek” párizsi csúcstalálkozóján, az előzetesen szakértői szinten elért megállapodás dacára, három pont kivételével elutasította teljes a csapatszétválasztást a délkelet-ukrajnai demarkációs vonal mentén. Ezzel szerinte nemcsak konzerválta, hanem súlyosbította is a helyzetet.

Hangsúlyozta, hogy az EBESZ különleges megfigyelő missziójának haladéktalanul, világosan és részrehajlás nélkül kell rögzítenie a fegyvernyugvás megsértésének eseteit és hatékonyabban kellene működnie. Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy Kijevnek a rendezés érdekében közvetlen tárgyalásokba kellene bocsátkoznia Donyeckkel és Luhanszkkal, amire továbbra sem hajlandó.

Emlékeztetett egy, tavaly év végén megjelent, a 2017 kezdetétől 2020 szeptemberéig terjedő időszakot feldolgozó EBESZ-jelentésre, amely megállapította, hogy az ukrán fegyveres erők tüzének háromszor annyian estek áldozatául, mint ahányan a kijevi kormány által ellenőrzött területeken. Sürgette, hogy a szervezet hozza nyilvánosságra a konfliktus egész idejére vonatkozó adatait, amely az emberáldozatok és az infrastrukturális károk mellett az agresszív nacionalizmus és a neonácizmus megnyilvánulásait is megnevezné. Kifogásolta, hogy az EBESZ különleges missziója nem tesz eleget annak a felhatalmazásának, hogy megfigyelje az emberi jogok betartását Ukrajna egész területén.

Lavrov hangsúlyozta, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktus kizárólag a minszki megállapodás maradéktalan és következetes végrehajtása révén rendezhető. Közölte azt is, hogy Oroszország hamarosan meg fogja vitatni Törökországgal Ukrajna NATO-ba való „behúzásának” problémáját.

Az orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az EBESZ képes lenne nagyobb szerepet játszani a nemzetközi ügyekben. Kifejezete reményét, hogy eredményesen tud majd együttműködni Schmiddel, egyebek között az általa koordinált szervezet működésének ügyében, amely az orosz diplomácia vezetője szerint „fejlődésének nem a legjobb szakaszában van”. Bejelentette, hogy hamarosan Oroszországba látogat Teresa Ribeiro, az EBESZ médiaszabadságért felelős képviselője.

Schmid elmondta, hogy megvitatta vendéglátójával annak a lehetőségét, hogy idén „öt plusz kettő” formátumban tanácskozást hívjanak össze a Dnyesztermellékről, Moldova, Dnyeszteren túli területek, az EBESZ, Oroszország és Ukrajna, valamint az Egyesült Államok és az EU megfigyelőinek részvételével. Megköszönte Oroszországnak a hegyi-karabahi konfliktus rendezése érdekében tett erőfeszítéseit.

Lavrov korainak ítélte még arról nyilatkozni, milyen hatással lehet a hegyi-karabahi válságra, hogy Nikol Pasinján ügyvezető örmény miniszterelnök pártja a voksok 53,92 százalékával megnyerte az előrehozott örményországi választásokat. Mint mondta, Moszkva abból indul ki, hogy mind a háborút lezáró háromoldalú megállapodás, mind a gazdasági együttműködés felélénkítéséről és a blokád feloldásáról szóló háromoldalú megállapodás működik, és megfelel az összes érintett fél érdekeinek.

Korábban Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője meggyőzőnek nevezte Pasinján sikerét.

Forrás: MTI