Ma van a méhek nemzetközi világnapja
A fáradhatatlan, csendes zümmögőket méltatják szerte a világon május 20-án.
A méhek világnapjának története csupán néhány éves, első alkalommal 2018. május 20-án tartották meg. A világnapot szlovén kezdeményezés után fogadta be az ENSZ. A világnapot az első osztrák méhésziskola alapítója, a szlovén származású Anton Janša születésnapján ünneplik minden év május 20-ján.
A méhek munkája sokkal több, mint az aranyló, édes méz készítése. Ők a természet legfontosabb kertészei. Tevékenységük alapvető a földi élet fenntartásához. Fajuk fenntartásához védelmet és gondozást igényelnek. A legtöbb jelentős mezőgazdasági élelmiszernövény termesztéséhez méhekre és más beporzókra van szükség.
A méhecskék fontos szerepet játszanak az emberi táplálkozásban is: beporozzák a legtöbb gyümölcs- és zöldségnövényt, és hozzájárulnak a természet biológiai sokféleségének megőrzéséhez.
A tudósok azonban a méhpopulációk csökkenő tendenciáját figyelik meg a világ különböző régióiban. A méhek kihalásának fő okai közé tartozik a monokultúrás gazdálkodás és a növényvédő szerek használata a mezőgazdaságban.
A méhek világnapja nemcsak ünnep, hanem lehetőség is arra, hogy felhívjuk a figyelmet a méhek védelmére. Ezen a napon különböző rendezvényeket, fesztiválokat, kiállításokat, előadásokat és méhészeti gyakorlati órákat tartanak, hogy felhívják a figyelmet a kis zümmögők fontosságára. Sok országban, köztük Ukrajnában is, a méhészek megosztják tapasztalataikat, beszélnek a méhek fontosságáról, és népszerűsítik a környezetbarát gyakorlatokat.
Ukrajnában az iparág valós helyzetét az Állami Fogyasztóvédelmi Szolgálat méri fel. Weboldalukon régiónként közzéteszik a méhészet állapotáról szóló adatokat.
A háború előtt Ukrajna vitathatatlan vezetője Kirovohrad megye volt. Zaporizzsja szorosan a nyomában áll, melyet Vinnicja megye követ.
Kárpátalját is megemlítik a vezető méhészetek között, hiszen megyénkben is sokan foglalkoznak méhészettel. Átlagosan 92 méhkolónia jut méhészetenként.
Ukrajna középső régióiban a legfejlettebb a méhészet, azonban Kárpátalja és Csernyivci megye képviselik leginkább ezt az iparágat, főként királynők és méhcsomagok értékesítésével foglalkoznak.
A Kárpátaljai Méhészek Szövetsége jelenleg azon dolgozik, hogy a kárpátaljai méz is földrajzi jelzéssel ellátott termék státuszt kapjon. Így országszerte ismertté válna mint egyedülálló méz, amelyet egyedülálló méhek készítenek.
Sajnos az utóbbi időben és a teljes körű háború kitörését követően jelentős méhpusztulás figyelhető meg az országban. Ukrajnában 2024-ben a méhek halálozási aránya az ellenőrzött területen 20-25% volt, ami jelentősen magasabb, mint a háború előtti mutatók.
Volodimir Posztojenko, a Méhészeti Intézet Nemzeti Kutatóközpontjának igazgatója elmondta, hogy 2024 nagyon nehéz év volt a méhészek számára a hirtelen éghajlatváltozás miatt. Tavasszal a fehér akác nagyon fontos a méhkolóniák fejlődése szempontjából. Virágzási időszakában fagyok voltak egész Ukrajnában. A méhek nem jutottak hozzá. Aztán a napraforgóval is baj volt, hiszen alacsony volt a terméshozam. Ez magas méhpusztuláshoz vezetett, amely a különböző régiókban elérte a 15-20%-ot, néha pedig a 23-27%-ot. Átlagosan ez a szám országszerte 20-25% volt.
Korábban Ukrajnában a méhek pusztulását főként a gazdák földjeinek vegyszeres kezelésével kapcsolatos információk hiánya okozta. A méhek növényvédő szerek okozta pusztulása jelentős volt a különböző régiókban.
A Méhészeti Intézet igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán méhészeti ágazat, számos más ágazathoz hasonlóan, nem rendelkezik megbízható statisztikákkal, mivel a méhészeknek csak 5%-a végez ipari termelést, a fennmaradó 95%-ot pedig a háztartások képviselik. Ők viszont nem sietnek méhészeteik regisztrációjával, ezért a tevékenységükről szóló jelentések hozzávetőlegesek.
A háború előtt a nem hivatalos statisztikák szerint 3-3,5 millió méhkolónia volt Ukrajnában – tette hozzá a szakértő.
A háború első két éve alatt a méhcsaládok száma 13,8%-kal csökkent.
Az Agráripari Minisztérium a Kijevi Gazdasági Iskola (KSE) szakértőinek értékelésére hivatkozva elmondta, hogy 2023. december 31-én az ukrajnai méhcsaládok számának csökkenése miatti veszteségeket 31,9 millió dollárra becsülték, nem számítva a méhészeti termelés csökkenéséből eredő veszteségeket.
Az FAO szerint 2008 óta Ukrajna a vezető méztermelő az európai országok között, és a negyedik helyen áll olyan világelsők után, mint Kína, Törökország és Argentína.
Felmérések szerint Ukrajnában az évi 1,2 kg mézfogyasztás az egyik legmagasabb a világon. Az élen jár még Ausztrália (évi 1,6 kg), Görögország (1,4) és Németország (1,1 kg).
Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2023. január 1-jén Ukrajnában 2,4 millió méhcsalád volt, de a megszállt területeken nem tudták felmérni a helyzetet.
Az iparág jelenlegi állapota további intézkedéseket igényel mind a környezet védelme, mind a méhészet előmozdítása érdekében.
A méhészek szerint be kellene tiltani a veszélyes növényvédő szereket. Szankcionálni kell azokat a vállalatokat, amelyek különféle környezetre veszélyes vegyi hulladékokat szállítanak, valamint azokat a gazdálkodókat, akik a méhekre halálos vegyszereket használnak. Minél több méh van, annál jobb lesz az ökológia. Az államnak biztosítania kellene a méhészet helyreállítását, és ösztönöznie kellene az amatőrök és a virágzó ország lelkiismeretes fejlesztőinek ezt a hasznos munkáját.
Az utóbbi időben a szervezetek létrehozásának köszönhetően javulás figyelhető meg. Ukrajna Méhészeinek Szövetsége nagyban hozzájárult az iparág fejlődéséhez ebben az irányban. Az ilyen szervezetek kemény munkájának köszönhetően remény van arra, hogy hamarosan Ukrajnában megjelennek a nagyipari méhészetek, amelyek képesek lesznek versenyezni a világ vezető ipari méhészeteivel.
A Szinevéri Nemzeti Parkban aktív tudományos munka folyik a kárpáti méhek tanulmányozásával és védelmével kapcsolatban. Az utóbbi években számos magaslati, ellenőrzött párzóállomást hoztak létre a parkban. Az ilyen módszerek hozzájárulnak a kárpáti méhek tisztaságának javításához az egész régióban.
A kárpáti méhek a Kárpát-hegységnek köszönhetik nevüket, amely Kelet-Európában található. A Karpatkát sikeresen termesztik Ukrajna, Oroszország, Csehország, Szlovákia területén. A Kárpát méhek első leírása a 20. század közepén történt. A faj iránti érdeklődés sokoldalúságukkal magyarázható: képesek életben maradni különböző éghajlati viszonyokkal rendelkező régiókban, a rovarok bármilyen időjárásban képesek repülni, az átlagos család 50-80 kg mézet gyűjt. A Kárpát fajtát gyakran univerzálisnak neveznek. Megfelelő gondozással alkalmazkodni tud a különböző életkörülményekhez.
Kárpátalján Fiatal Méhészek elnevezéssel indított oktatási programot a Pro Agricultura Carpatika Jótékonysági Alapítványa. Egy határon átnyúló együttműködési projekt során színházi előadás és gyakorlati foglalkozás keretében ismertetik meg a kárpátaljai általános iskolai korosztállyal a méhek életét és a természetben betöltött szerepüket. Az elkövetkező hónapokban 15 kárpátaljai magyar tannyelvű iskola alsó osztályos tanulói ismerkednek a méhek életével, kapnak felvilágosítást arról, hogy mennyire pótolhatatlan a tevékenységük.
Mindannyian hozzájárulhatunk a méhek védelméhez, akár a kertünkben, erkélyünkön vagy ablakpárkányunkon is. Ezen a napon nemcsak a természetben betöltött szerepükre kell emlékezni, hanem azokra a nehézségekre is, amelyeket az éghajlatváltozás, az élőhelyek pusztulása és a növényvédő szerek miatt tapasztalnak. Nemcsak az ő jövőjük, hanem a miénk is a hozzájuk való hozzáállásunktól függ.
Nyitókép: Méhek világnapja a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskolában. Forrás: Nagyberegi Középiskola