Megszigorították az átjárást a Donyec-medencei front menti övezetben

Szigorúbb feltételek mellett kelhetnek át hétfőtől polgári személyek a Donyec-medencében az ukrán ellenőrzésű oldalról a szakadár területekre amiatt, hogy mostantól hivatalosan hadműveletté minősült át az eddig belügyi, terrorellenesnek nevezett kelet-ukrajnai művelet – mondta el Pavlo Zsebrivszkij Donyeck megyei kormányzó a 112 Ukrajina hírtelevízió műsorában.

A tisztségviselő kifejtette, hogy egyszerű turistaként már nem lehet átkelni a front menti ellenőrző pontokon, ehhez megfelelő engedélyekkel kell rendelkezniük a civileknek. Dokumentummal kell igazolniuk például, hogy a hadműveletinek minősített övezetben élő közeli hozzátartozójukhoz mennek látogatóba vagy rokonuk sírját keresik fel, illetve temetési szertartásra érkeznek a térségbe. Mostantól az átkeléshez az övezetben ingatlantulajdonnal rendelkezőknek is szükségük lesz ezt igazoló dokumentumra.
Újságíróknak sajtóakkreditációval, a humanitárius szervezeteknek megfelelő engedéllyel kell rendelkezniük.
Az intézkedés annak a következménye, hogy február végén életbe lépett a Donyec-medence megszállt területeinek Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló törvény. A jogszabály hivatalosan agresszor államnak minősíti Oroszországot, a szakadár Donyeck és Luhanszk megyei „népköztársaságokat” pedig ideiglenesen megszállt területeknek. Megállapítja, hogy Oroszország agressziója fegyveres erőinek és egyéb erőszakszervezeteinek „nem bejelentett és rejtett invázióival kezdődött”, továbbá terrorista tevékenységek szervezésével és támogatásával valósult meg az Ukrajnához tartozó területeken.
Mindezek fényében a törvényben az eddig belügyi, terrorellenesnek nevezett művelet új formátumban, azaz katonai műveletként folytatódik tovább. Új hivatalos elnevezése pedig „egyesített erők művelete” lett.
Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) vezetője – aki 2014-ben, a konfliktus kirobbanásakor ideiglenesen Ukrajna államfője volt – egy korábbi nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a Donyec-medencei zavargások kezdetén „jobb híján” nevezték el Kijevben a műveletet terrorellenesnek, amelynek fő célja akkor a rend helyreállítása és Ukrajna területi egységének biztosítása volt. A belügyminisztérium alá rendelt nemzeti gárda és az eredetileg csak a rendfenntartásban való részvételre szerveződött önkéntes alakulatok mellett viszont a válság éleződése, az egyre nyilvánvalóbb orosz katonai beavatkozás miatt a hadsereget is be kellett vonni a műveletbe, továbbá a gárdának és az önkénteseknek már harci feladatot is el kellett látniuk. A Donyec-medence visszaintegrálásáról szóló törvény egyértelműsítette Kijev azon álláspontját, hogy Ukrajna keleti részében nem belső konfliktus, különösen nem „polgárháború” zajlik – ahogyan azt Moszkva igyekszik beállítani -, hanem külső agresszió az országgal szemben, amelyet Oroszország indított. Ez alapján szükségessé vált megteremteni a jogi kereteit a hadsereg részvételének a műveletben – fejtette ki.