Miként rendelkeznek az ukrajnai törvények a mozgósításról?

A kérdéskört mindenekelőtt Ukrajna törvényei A mozgósítási felkészülésről és a mozgósításról, illetve Az általános hadkötelezettségről és a katonai szolgálatrólszabályozzák.

Ukrajna törvénye A mozgósítási felkészülésről és a mozgósításról értelmében mozgósításon (ukránul: мобілізація) azon tervszerű intézkedések összességét értik, amelyeket abból a célból foganatosítanak az országban, hogy az államigazgatási szerveket, önkormányzatokat, egyéb hivatalokat és szervezeteket, a polgári védelmet és a nemzetgazdaságot felkészítsék a különleges, rendkívüli körülmények közötti működésre, illetve a fegyveres erőket és egyéb fegyveres testületeket a háborús időkre előírt szervezeti és létszámbeli követelményeknek megfelelően töltsék fel.

A mozgósítás lehet általános vagy részleges, illetve történhet nyíltan vagy rejtve.

Az általános mozgósítás az ország egész területén zajlik, és – mint arra fentebb már utaltunk – minden államhatalmi és egyéb szervet, szervezetet, az ország fegyveres érőit és egyéb fegyveres testületeit, a polgári védelmi erőket, a teljes nemzetgazdaságot érinti. Értelemszerűen a részleges mozgósítás csupán az ország bizonyos régióira, illetve a fegyveres erők bizonyos részére, a nemzetgazdaság egyes ágazataira terjed ki.

Ugyanezen törvény V. fejezetének 19. paragrafusa összefoglalja a polgárok mozgósítással kapcsolatos kötelezettségeit. Ezek szerint a polgár

– felszólításra, értesítésre meg kell, hogy jelenjen a hadkiegészítő parancsnokságon nyilvántartásba vétel és a háborús időkre vonatkozó vezénylés meghatározása céljából;

– köteles Ukrajna Fegyveres Erőinek rendelkezésére bocsátani a tulajdonát képező épületeket, építményeket, közlekedési eszközöket és egyéb tulajdont, melyért utólagos kártalanításra számíthat a törvény által meghatározott rend szerint;

Ezenkívül a polgárok mozgósítás esetén és háborús időkben bevonhatók az ország védelmét szolgáló munkálatokba, valamint speciális alakulatok kötelékébe vezényelhetők.

A mozgósítás bejelentésekor a katonai szolgálatra behívható polgároknak kötelességük megjelenni a gyülekezőpontokon a mozgósítási igazolásokban, behívókban vagy a hadbiztosok rendelkezéseiben megjelölt időpontban.

A fegyveres erők nyilvántartásában szereplő polgárnak a mozgósítás bejelentésének pillanatától tilos elhagynia lakóhelyét a hadbiztos (a helyileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság vezetője) engedélye nélkül.

Mozgósításkor azokat a tartalékos polgárokat hívják be katonai szolgálatra, akiket nem mentettek fel ez alól. A mozgósítás alkalmával katonai szolgálatra be nem hívott tartalékos polgárok a jogszabályok által megszabott módon alkalmazhatók az ukrán fegyveres erők, más fegyveres testületek munkatársaiként végzendő munkára.

Mozgósításkor nem hívják be katonai szolgálatra azokat a hadköteles személyeket,

– akiket a mozgósítás idejére és háborús időkre a közigazgatási és egyéb állami szervek, az önkormányzatok, valamint vállalatok, intézmények és szervezetek „foglaltak le”, „védtek le” („заброньовані” – így emlegeti őket a törvény) a miniszteri kabinet által megállapított eljárásnak megfelelően;

– akiket egészségi állapotuk miatt ideiglenesen – legfeljebb hat hónapra – katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek;

– akik (férfiak) négynél több 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek;

– akik (nők) 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek (ők csak lakóhelyük szerinti szolgálatra hívhatók be, csak hozzájárulásuk esetén);

– akik állandó jelleggel a jogszabályok értelmében arra rászoruló személyeket gondoznak;

– akik Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának, a Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselői;

– akik a hadköteles személyek vagy a polgárok egyéb külön kategóriáiba tartoznak a törvények által megállapított esetekben.

Az általános hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról című törvény értelmében a fegyveres erők és egyéb fegyveres testületek tartalékosai közé azokat a polgárokat sorolják be, akik egészségi állapotuknál fogva alkalmasak katonai szolgálatra békeidőben vagy háború idején, s akik nem érték még el a tartalékosként való nyilvántartás felső korhatárát.

A tartalékos hadköteleseket első és második kategóriába sorolja a törvény. Az első kategóriába azok a hadkötelesek tartoznak, akik korábban már teljesítettek katonai szolgálatot, s annak során a hadsereg által nyilvántartott képesítésre, szaktudásra tettek szert. Értelemszerűen a második kategóriába azokat sorolják, akik nem rendelkeznek a hadsereg által nyilvántartott képesítéssel, vagy nem teljesítettek katonai szolgálatot, illetve ide sorolják a hadköteles nőket is.

Ezenkívül a jogszabály március 27-én módosított 28. paragrafusa életkoruk alapján két osztályba sorolja a tartalékosokat. A legénységi, tisztesi és altiszti rangban lévő tartalékosok esetében az első osztályt a 35 éves kor alattiak alkotják, míg a második osztály esetében a felső korhatár a közlegényeknél, a tiszteseknél, az altiszteknél és a zászlósoknál egyaránt 50 év.

Tartalékos tisztek esetében az első osztályba 45 éves korig sorolják az alacsonyabb rangú tiszteket. A főtisztek közül az őrnagyok és alezredesek 50 éves korig, az ezredesek 55 éves korig, a tábornokok 60 éves korig tartoznak az első osztályba.

A második osztályba az alacsonyabb rangú tiszteket 55 éves korig, a főtisztek közül az őrnagyokat és alezredeseket szintén 55 éves korig, az ezredeseket 60 éves korig, a tábornokokat 65 éves korig sorolják.

A második osztályú tartalékos besorolás felső korhatára egyben a tartalékosként való nyilvántartás végső határideje is.

Március 27-i határozatával a legfelsőbb tanács kiegészítette a törvény 39. paragrafusát, így mostantól nem bocsáthatják el azonnal munkahelyükről a mozgósítás alkalmával katonai szolgálatra behívottakat. Munkahelyüket, beosztásukat és átlagkeresetüket maximum egy évig köteles megőrizni a munkaadó alárendeltségtől és tulajdonformától függetlenül.

A mozgósítással kapcsolatos jogszabályok megsértésével összefüggésben mindenekelőttUkrajna Adminisztratív Jogsértési Kódexét kell megemlítenünk, amelynek 210 (1). paragrafusa kimondja, hogy A mozgósítási felkészülésről és a mozgósításról törvény megsértése adminisztratív felelősségre vonást von maga után, melynek büntetése az adózatlan minimálbér 1–3 szorosa. Ha ugyanezt a szabálysértést hivatalos személy követi el, a bírság mértéke az adózatlan minimálbér 7–10-szerese. Egy éven belüli, ugyanezen szabálysértésért való ismételt felelősségrevonás esetén a bírság összege 3–7 adózatlan minimálbérnek megfelelő összegre, hivatalos személy esetében az adózatlan minimálbér10–15-szörösére nő.

Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének 336. paragrafusa tárgyalja a behívás elkerülése mozgósításkor tényállást, amelyet a törvényalkotó kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. A jogszabály indoklása szerint ebben a vonatkozásban nemcsak az minősül bűncselekménynek, ha valaki mozgósításkor nem jelenik meg a behívóban megadott időben és helyen, de bármilyen olyan cselekmény is, amely törvénytelen eszközökkel a hadkötelezettség alóli felmentésre irányul.

Jogászok felhívják a figyelmet, hogy a jogi felelősségre vonásnak ilyen esetekben egyik feltétele, hogy előzőleg a hadköteles személyesen vegye át a behívóját. Az érintettel egy háztartásban élők, a családtagok viszont bátran visszautasíthatják a behívó átvételét a kézbesítőtől.

Végül felhívjuk a kedves olvasók figyelmét, hogy összeállításunk csupán tájékoztató jellegű, pontos és minden részletre kiterjedő tájékoztatással csupán a vonatkozó jogszabályok és rendelkezések eredeti szövege szolgálhat.