Mit kell tudni a munkaviszonyról hadiállapot idején? 

Március 24-én hatályba lépett “A munkaviszonyok hadiállapot idején való megszervezéséről” szóló törvény – számolt be róla Vaszil Hricik, az Állami Munkaügyi Hivatal kárpátaljai főosztályának első osztályvezető-helyettese az TV21 Ungvárnak adott interjújában.

A törvény 14 cikkelyt tartalmaz, és minden vállalkozásra, intézményre, szervezetre vonatkozik függetlenül a tulajdoni formától, a tevékenység típusától vagy az iparágtól. Ugyanakkor a rendelkezések a munkaszerződéssel dolgozó személyekre is vonatkoznak. Többek között megváltozott a díjazásról szóló 10. cikkely, melynek értelmében, amennyiben az illető teljesítette a normát, akkor a munkaszerződésben rögzített mértékben kell megfizetni. Hadiállapot idején azonban akadnak bizonyos eltérések.

„Ha a fizetéshez szükséges munkavégzés bizonyos okok miatt nem történt meg, például a munkaadó olyan céggel dolgozott, amely jelenleg nem képes nyersanyagot biztosítani a termeléshez, vagyis kapcsolatba hozható a hadiállapottal, és emiatt a dolgozó képtelen teljesíteni a normát, akkor a munkaadó csökkentheti a fizetést a szükséges mértékben. A munkakörülmények változásáról nem köteles két hónappal korábban tájékoztatni a dolgozót. A megváltozott munkarendről elég szóban tájékoztatni a munkavállalót, aki beleegyezhet a módosításba” – mondta az osztályvezető helyettes. Majd hozzátette, hogy a változtatások a munkaszerződésnek a munkavállaló általi felmondását is érintik. Ez alapján a dolgozó, most már nem köteles a felmondási szándék közlését követő — egyébként kötelező — két hetet ledolgozni. Ez legfőképp azokra a polgárokra vonatkozik, akik a harci cselekmények gócpontjaiban élnek. A többé-kevésbé nyugodt régiókban részletesebben meg kell vizsgálni a kérdést, különös tekintettel arra, hogy van-e jogalapja a kötelező két hét ledolgozásának.

„A kérdést két nézőpontból kell megvizsgálni. Először is fontos tudni, hogy hol történt az elbocsájtás. Mert nem mindegy, hogy a vállalat a harcok övezetében van, vagy ott található, ahol jelenleg stabil a helyzet. A harci övezetben elég, ha írnak egy kérvényt a munkaadónak és megszakítják a munkaszerződést, akár egyik napról a másikra. A munkaadó ezt nem akadályozhatja meg. Ilyenkor nem kötelező ledolgozni a kéthetes felmondási időt” – magyarázta Vaszil Hricik.

Kárpátalján az utóbbi hetekben többször előfordult, hogy a munkavállalók otthagyták az állásukat és külföldre távoztak, de erről nem tájékoztatták a munkaadót. Ilyenkor a törvény nem tiltja a munkavállaló elbocsátását annak távolléte miatt, azonban a Munka Törvénykönyv 47. cikkelye alapján a munkaadónak előbb írásos magyarázatot kell kérnie a dolgozótól. Ennek hiányában sérül az ügymenet, ezért a körülmények tisztázásáig azt javasolják a munkaadóknak, hogy ne mondják fel azonnal a munkaszerződést a dolgozóval. A fizetést természetesen ne folyósítsák, de véglegesen csak azután zárhatják le a kérdést, ha a munkavállaló jelentkezik a munkáltatójánál.

A változások a munkaidőre is vonatkoznak. A háború előtt heti 40 óra volt a normál munkaidő, most viszont nem haladhatja meg a hatvan órát. Továbbá a szabadság lehetőségével sem élhet bárki. Tilos a szabadság meg nem adása a terhes nőknek, valamint a gyes idejére a gyerek hároméves koráig. Nem kötelező szabadságot biztosítani az olyan kritikus infrastrukturális objektumokban dolgozó személyeknek, mint az energetika, közlekedés, bankrendszer és a kórházak. A többiekre az általánosan meghatározott szabadságolási rendszer érvényes.

Amennyiben valakinek kérdése van az új törvénnyel kapcsolatban, érdeklődhet az Állami Munkaügyi Szolgálat elérhetőségein:

telefonszám: 095 469 0895

e-mail-cím: [email protected]

TV21 Ungvár/Kárpátalja.ma