Németh Zsolt: a magyarság megfélemlítése volt a cél
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyarság megfélemlítése volt az egyértelmű célja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári irodája elleni támadásnak. Németh Zsolt keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az eddigi információk alapján egy gyújtóbomba robbant a székház első emeletén. Úgy fogalmazott: a magyar nemzetpolitikában eddig nem ismerték a terrorizmus fogalmát, amely most megjelent.
A kedd hajnali erőszakos cselekmény hátterében egyértelműen a magyarság megfélemlítésének politikai célja áll – közölte a kormánypárti politikus, aki felhívta a figyelmet arra, hogy mindez akkor történik, amikor már hónapok óta jelentős politikai feszültség jellemzi a magyar-ukrán kapcsolatokat a szeptemberben elfogadott ukrán oktatási törvény miatt. Németh Zsolt kiemelte: az elkövető egyelőre ismeretlen, de a helyzet kialakulása mögött egyértelműen az a több hónapja zajló, központilag irányított magyarellenes kampány áll, amelyben az ukrán, és azon belül az ukrán állami média is az élen járt.
A tettesek kézre kerítését várja az ukránoktól
Mint mondta, elítélik a magyarságot megfélemlítő erőszakot, és elvárják az ukrán hatóságoktól, hogy garantálják az Ukrajnában élő magyarok biztonságát, illetve azt, hogy a rendészeti és igazságügyi szervek hatékonyan lépjenek fel. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy mindezidáig a magyarellenes atrocitások elkövetőire nem derült fény, vádat nem emeltek, eljárás nem indult. A fideszes politikus szerint az is sajnálatos, hogy az unió, a nemzetközi közösség sokszor és látványosan szemet huny ezen események fölött. “Zavarba ejtő az a csend, ami ezt a jelenséget övezi” – fűzte hozzá.
Közölte: a Fidesz a maga részéről támogatja, hogy Magyarország felvállalja a KMKSZ székházának felújítását, kiáll a külhoni magyarok biztonsága, emberi jogainak biztosítása mellett, és kitart a KMKSZ és a kárpátaljai magyarok mellett. Fontosnak nevezte, hogy ne engedjenek a zsarolásnak, és továbbra is elvszerű, de határozott álláspontot képviseljenek Ukrajna vonatkozásában, mint amit az oktatási törvény és az euroatlanti integrációs törekvések esetében.