Nyílt nap a határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítésért
Idén január 1-jén indult el a HUSKROUA Language APL nemzetközi együttműködési projekt „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” címmel, amelynek egyik partnerszervezete a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA). A kezdeményezés fő célja a nyelvi sokszínűség erősítése és fejlesztése a magyar–ukrán–román határ térségében. Az eddig elért eredményeket a szervezők augusztus 27-én, a Rákóczi-főiskolán tartott nyílt napon mutatták be.
A jelenlévőket Tóth Tünde, a KMF JA igazgatója köszöntötte, majd bemutatta a résztvevőket, valamint ismertette a nap programját.
„A nyelvi akadálymentesítés arról szól, hogy egyenlő lehetőségeket és esélyeket kínáljunk az embereknek arra, hogy élhessenek a jogaikkal. Hozzájárulunk a társadalom demokratizálódásához, hiszen egyenlő jogokat és lehetőségeket próbálunk biztosítani mindenkinek, valamint segítünk Ukrajnának abban, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségek vállalásainak, amelyeket az Európa Tanáccsal szemben bizonyos nemzetközi egyezmények ratifikálásakor magára vállalt, illetve hogy az európai uniós csatlakozási feltételeknek maradéktalanul eleget tudjunk tenni a kisebbségek nyelvi és nemzetiségi jogainak biztosítása területén”
– emelte ki Csernicskó István, a főiskola rektora.
Seszták Oszkár, a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) elnöke köszöntőjében azt fogalmazta meg, hogy Ukrajna függetlenné válása óta több nyelvpolitikai és kisebbségpolitikai célt fogalmazott meg, amelyek kihívások elé állították az itt élőket.
„Bízom abban, hogy ez a projekt hozzájárul ahhoz, hogy a nyelvi sokszínűség ne akadály, hanem érték legyen, és hogy a kisebbségi közösségek ne csak papíron, hanem a mindennapokban is élni tudjanak jogaikkal”
– tette hozzá.
A köszöntőket követően elsőként Egri Anett, a Fundaţia Identitás Alapítvány munkatársa számolt be a projekt romániai vonatkozásáról. Őt követte Csernicskó István, aki a projekt ukrajnai, kárpátaljai részét ismertette, bemutatva a Nyelvhasználati kézikönyv (Ukrajna) című kiadványt is.
A rektor előadásában emlékeztetett arra, hogy Ukrajna törvényei szerint az állam köteles támogatni a kisebbségi nyelvek használatát az önkormányzatokban is. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségek tagjai jogot kapnak arra, hogy a hivatalos ügyintézés során anyanyelvüket használják.
Ukrajna azt is vállalta, hogy:
- a helyi önkormányzatok dokumentumait kisebbségi nyelveken is közzé lehet tenni,
- a közgyűléseken is lehet kisebbségi nyelven felszólalni,
- a helységneveket a hagyományos kisebbségi nyelvi formában is ki lehet írni,
- és azokon a területeken, ahol élnek kisebbségek, olyan hivatalnokokat kell kinevezni, akik értik a nyelvüket, hogy segíteni tudjanak az ügyintézésben.
Fontos azonban, hogy mindez nem történik meg automatikusan. Ahhoz, hogy ezek a jogok érvényesüljenek, a helyi önkormányzat képviselőtestületének külön határozatot kell hoznia arról, hogy a kisebbségi nyelvet hogyan és milyen mértékben lehet használni az adott településen.
Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője a kárpátaljai projektnek a gazdasági vonalát ismertette, azt, hogy miként jelennek meg a kétnyelvű feliratok a szolgáltatóegységek arculatában, valamint, hogy a két- vagy többnyelvű információ több potenciális vásárlót eredményez.
Szabóné Cap Andrea, a Tisza ETT igazgatója a projekt kisvárdai részét mutatta be, többek között azt, hogy a helyi kiszolgáló egységek információs tábláin ukrán feliratok jelentek meg, valamint az orosz-ukrán háború következtében kimenekültek részére elindult a magyar mint idegennyelv képzés.
Vaszilecsko Anatolij, ungvári ügyvéd arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy mennyire fontos egy-egy tolmács igénybevétele a büntetőjogi és a közigazgatási eljárások során, valamint arról, miként tudunk élni ezzel a jogunkkal, s hogy milyen fontos lenne szakképzett tolmácsokat foglalkoztatni a hivatali eljárások során.
„Azt mondják, hogy az elénk állított akadályok közül azok a legveszélyesebbek, amelyek bennünk vannak. Azt hiszem, a határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben projek pont azokat a belső görcsöket, meggyőződéseket és ellenállást kívánja feloldani, ami a közéletben található. Sok sikert kívánok ehhez a projektben résztvevőknek”
– mondta Balogh György, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja.
Végezetül Orosz Ildikó, a főiskola elnöke kiemelte, hogy ez a projekt olyan dolgokra világít rá, melyeket meg kell tennünk annak érdekében, hogy valóban egymás mellett tudjunk élni, és egymással is tudjuk beszélni.
„Törvény adta lehetőségeink vannak, és ezekkel a lehetőségekkel élni kell. Ez a projekt pedig ahhoz járul házzá, hogy az eddigi negatív tendenciák megforduljanak, hogy ezt a nyelvi akadályt mentesítsük, és hogy az egymás mellett élő szomszédok egymásra ne idegenként nézzenek”
– tette hozzá.
A projektet az Európai Unió az Interreg VI-A NEXT Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Program 2021-2027 keretében támogatja.
Kurmay Anita
Kárpátalja.ma