Nyugdíjasok sora tüntet magányosan a Krímen, többüket elzárásra és súlyos pénzbírságra ítélték

Az elmúlt napokban több magányosan tüntető, idős férfit ítéltek el az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, amiért tatár aktivisták általuk jogtalannak ítélt fogva tartása ellen tiltakoztak – jelentette kedden az UNIAN ukrán hírügynökség az őrizetbe vett idősek védőügyvédje által a Facebookon közzétett információkra hivatkozva.

Az ügyvéd arról tájékoztatott, hogy tízezer rubel, azaz több mint 43 ezer forint pénzbírságra ítélt egy szimferopoli bíróság egy nyugdíjast, Jarikul Davlatovot, amiért nyilvános tiltakozó akciót tartott egy másik idős férfi, a 76 éves krimi tatár aktivista, Szerver Karametov őrizetbe vétele ellen.

Utóbbi augusztus 8-án egymaga vonult ki tüntetni a Krími Autonóm Köztársaság fővárosában, Szimferopolban, az ottani legfelsőbb bíróság épülete elé azért, hogy engedjék szabadon Ahtem Csijgozt, a medzslisz, azaz a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének helyettes vezetőjét, akit még 2015 januárjában vettek őrizetbe, és a bíróság aznap tartott ülést az ügyében. Az idős aktivista „Putyin (és Akszjonov), gyermekeink (Ahtem Csijgoz) nem terroristák! Elég a krími tatárok elleni vádakból!” – feliratú plakátot tartott fel, amiért a hatóságok őrizetbe vették, majd a bíróság tíz napi elzárásra és tízezer rubel pénzbírságra ítélte tettéért.

Hétfőn egymástól függetlenül négy nyugdíjas határozta el magát, hogy egyedül kimegy tüntetni Karametov őrizetbe vétele ellen. Az idős emberek Karametov plakátjához hasonló szövegű táblákat tartottak a kezükben. A rendőrök mindannyiukat őrizetbe vették – köztük a kedden pénzbírságra ítélt Davlatovot -, de még azokat a járókelőket is begyűjtötték, akik lefotózták a demonstráló idős embereket. Az esetről a Faceboookon hírt adó ügyvéd információi szerint összesen nyolc személyt vettek aznap őrizetbe.

A Krími Autonóm Köztársaságot Oroszország 2014 tavaszán csatolta el önkényesen Ukrajnától. Előtte a Moszkva-barát Szergej Akszjonovot orosz katonák jelenlétében az autonóm terület miniszterelnökének választotta a helyi parlament. Közben több mint húszezer orosz katona szállta meg a félszigetet. Az új krími vezető, Akszjonov népszavazást írt ki a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról. Az ukrán jogszabályokkal ellentétesen, nagy számú orosz katonai jelenlétével és számtalan szabálysértéssel 2014 március 16-án megtartott referendumon a kihirdetett eredmény szerint állítólag 83 százalékos részvétel mellett 97 százalékos támogatást kapott a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozása. Néhány nappal később az orosz törvényhozás mindkét háza jóváhagyta a terület Oroszország általi bekebelezését.

A kijevi vezetés a terület elcsatolása óta számtalanszor hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét arra, hogy Oroszország korlátozza a félszigeten maradt nem orosz nemzetiségűek, köztük főként az őslakos krími tatárok és az ukránok szabadságjogait. A tatárok szervezete, a medzslisz működését Moszkva betiltotta a félszigeten. A hatóságok rendszeresen vesznek őrizetbe krími tatárokat, tartanak otthonaikban házkutatásokat. A terület Oroszországhoz tartozása óta számos ukrán és krími tatár aktivistát börtönöztek be.