Óriási lyuk tátong a csernobili szarkofágon

Ismét Csernobil miatt aggódhat a világ, miután a sugárzást védő acélszarkofág szerkezete már nem képes megfelelően szigetelni. A védőpajzson még februárban ütött lyukat egy becsapódó drón, amit azóta sem javítottak meg. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárzási szint mindeddig nem emelkedett, azonban a korrózió miatt rohamosan romlik a szarkofág állapota. A szakértők és a nemzetközi szervezetek a következmények megelőzését, és a mielőbbi helyreállítást sürgetik. A munkálatokat viszont nem csak az ukrajnai háború hátráltatja, az extrém sugárzási szint és a százmillió eurót is meghaladó költségek további akadályokat jelentenek.

Harminckilenc évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt az emberiség történetének legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. A baleset a volt Szovjetunió területén, az Ukrajnában található csernobili atomerőműben következett be. A légkörbe került radioaktív anyagok Európa-szerte halálozásokat és daganatos megbetegedéseket okoztak.

A nukleáris szennyeződések természetes úton évezredek alatt bomlanak le. A katasztrófában érintett 4-es blokk továbbra is magában foglalja a reaktor olvadt zónáját, amelyben több száz tonna erősen sugárzó anyag található. Egyes kutatások szerint a csernobili erőmű közvetlen környezete még legalább 20 ezer évig sugározhat.

A veszélyhelyzet enyhítése érdekében egy új csernobili védőburkolatot is terveztek. Az acélszarkofág a valaha készült legnagyobb mozgatható szárazföldi szerkezet, amelyet két szakaszban, a reaktortól távol építettek meg. A hatalmas acélkupolát speciálisan kialakított síneken szállították át a jelenlegi helyére. A munkálatokat 2016 novemberében fejezték be, míg az építményt 2019-ben helyezték üzembe.

Eric Schmieman, a csernobili védőpajzs építésének egyik műszaki tanácsadója nemrég elmondta, hogy a szarkofágot úgy tervezték, hogy ellenálljon a szélsőséges időjárási körülményeknek, a földrengéseknek, de a háborús cselekményekkel nem számoltak.

A nukleáris veszélyeket a több mint három éve tartó ukrajnai háború is tovább fokozta. Idén februárban egy becsapódó harci drón ütött lyukat a szarkofágon. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a sugárzási szint mindeddig nem emelkedett, azonban aggodalomra ad okot, hogy a védőszerkezet már nem képes megfelelően szigetelni.

A csernobili szarkofág szerkezetén közel fél éve tátong a sérülés, amelyet azóta sem javítottak meg. A korrózió miatt a burkolat állapota is romlik, növelve a sugárzási kockázatokat.

Az atomszakértők félőnek tartják, hogy a védőpajzs helyreállítása akár több évet is igénybe vehet, miközben a beszivárgó víz is folyamatosan károsítja a szerkezetet.

A szarkofág javítása további veszélyeket rejt

A javítási munkálatokat több szempontból is nehezíti, hogy a sérülés nem csupán a külső burkolatot, hanem a tartó- és tömítőszerkezeteket is érinti. A magas sugárzási szint miatt a helyszíni munkavégzés rendkívül veszélyes lenne, míg a keletkezett lyuk lezárásához kiterjedt javítási erőfeszítésekre lenne szükség.

Artem Siryi, a létesítmény egyik biztonsági vezetője szerint a szerkezet teljes körű helyreállítása gyakorlatilag lehetetlen. Hozzátette, hogy a belső, zárt területeken a sugárzási szint továbbra is rendkívül magas, így a dolgozók biztonságát nehéz lenne garantálni. Ráadásul nemcsak a javítás, hanem a szerkezet mozgatása és rögzítése is komoly technikai akadályokat jelentene.

A szakemberek abban bíznak, hogy a kis méretű drónok segítségével pontosabban fel tudják térképezni a szarkofág belsejében keletkezett károkat, amelyek a későbbi javítási munkálatokban is aktív szerepet játszhatnak.

A szarkofág helyreállítása százmillió eurónál is több lehet

A nemzetközi szervezetek már elemzik a helyreállítás lépéseit, valamint a javítások sürgősségét is hangsúlyozták. A támadás következtében több kulcsfontosságú rendszer is működésképtelenné vált, ami veszélyezteti a sugárzó anyagok elszigetelését. A szakemberek szerint amennyiben nem történik gyors beavatkozás, úgy további állapotromlás várható – írja a World Nuclear News.

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és Franciaország eddig összesen 42,5 millió eurót ajánlott fel a javítási munkálatokra. A támogatást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) keretében működő Nemzetközi Csernobili Együttműködési Alap ülésén jelentették be.

A költségeket nehéz pontosan meghatározni, de a kár mértéke és a sugárzási környezet összetettsége alapján a sürgősségi munkálatok teljes összege a 100 millió eurót is meghaladhatja.
Július 2-án egy támogatási megállapodást is létrejött a csernobili üzem és az EBRD között, amelynek célja a károk felmérése és a sürgősségi javítási tervek kidolgozása.

Ukrajna szerint a hozzájárulások kulcsfontosságúak a helyreállítási munkák folytatásához. Balthasar Lindauer, az EBRD nukleáris biztonsági részlegének igazgatója úgy fogalmazott, hogy az ígért adományok „a nemzetközi közösség rendíthetetlen támogatásának megnyilvánulásai Csernobil mellett”.

A szerkezet javítása rendkívül indokolt, hiszen ha az új burkolat nem lenne képes megakadályozni a radioaktív anyagok kijutását, úgy nemcsak Ukrajna, hanem a környező országok is sugárveszélynek lennének kitéve.

A három legfontosabb teendő sugárzásveszély esetén

Magyarországon a nukleáris sugárzást többféle módszerrel mérik: országszerte működik egy automata mérőhálózat, amely folyamatosan figyeli a gamma-sugárzás szintjét a levegőben. Ezek az állomások rendszeresen szolgáltatnak adatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) és más hatóságoknak, így a sugárzási szint emelkedését is gyorsan képesek jelezni.

Bár egy nukleáris baleset esélye rendkívül alacsony, mégsem zárható ki teljesen. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint három alapvető óvintézkedés segíthet megvédeni az embereket. Az alábbi lépéseket már egy külföldi eredetű nukleáris veszélyhelyzet első szakaszában is elrendelhetik.

1. Elzárkózás és azonnali védekezés

• Egy váratlanul kialakult nukleáris esemény után általában nincs lehetőség a veszélyes övezet elhagyására. Ilyenkor a legbiztonságosabb megoldás az elzárkózás, mivel a falak és zárt nyílászárók védelmet nyújthatnak a külső sugárzással szemben. A szabadban való tartózkodás, illetve az önkényes menekülés fokozott sugárterhelést jelenthet, így ezt mindenáron kerülni kell.
• Az elzárkózás ideje általában egy–két nap lehet, ezalatt pedig a sugárzás szintje is csökkenhet. A katasztrófavédelem szerint fontos, hogy zárt térben maradjunk, ne nyissunk ablakot, és ne szellőztessünk. A Kossuth Rádió folyamatosan a legfrissebb hatósági utasításokat közli, ezért annak követése szintén elengedhetetlen.
•  A védekezéshez többek között szükség lehet: tartós élelmiszerre, ivóvízre, takaróra, elemes rádióra, gyógyszerekre, tisztálkodószerekre és ragasztószalagra is.

2. A jódtabletta csak indokolt esetben szedhető

• Nukleáris baleset esetén a levegőbe radioaktív jód kerülhet, ami belélegezve a pajzsmirigybe épül. Ennek kivédésére használják a káliumjodid-tablettát, amelyet csak központi utasításra és szigorúan indokolt esetben szabad bevenni.
• A tájékoztatás szerint a jódtablettát nem ajánlott elővigyázatosságból szedni, mivel a mellékhatások kockázata indokolatlan használat esetén magasabb, mint a várható haszon.

3. A hatóság utasítására induljunk útnak

• Ha nagyobb radioaktív kibocsátás történik, úgy akár a lakosság kitelepítését is elrendelhetik. A katasztrófavédelem szerint fontos, hogy az emberek a közszolgálati adók – M1, Kossuth Rádió – hivatalos utasításait kövessék, és hogy önállóan senki ne induljon útnak.
• Amennyiben a hatóságok mégis evakuálnák a településeket, úgy mindenképp körültekintően kell elhagyni a lakóhelyünket. A befogadóállomáson való letelepedés megkönnyítése érdekében egy túlélőcsomagot is érdemes összeállítani.

A katasztrófavédelem célja, hogy minden lakos időben és hatékonyan tudjon reagálni egy esetleges nukleáris vészhelyzetre. Bár a valószínűség csekély, a gyors reakció és a felkészültség életet menthet.

Forrás: hirado.hu
Fotó: Ukrinform