Pálfordulás tranzitügyben: könnyítheti az állam a külföldi rendszámú autók behozatalát

Újabb törvényjavaslatot indítványoztak az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban június 15-én. A néhány napja regisztrált beadvány célja, hogy csökkenjen a külföldről behozott autók utáni adó, ezáltal véget vethetnének az illegális autóimportnak s az e téren kialakult kaotikus helyzetnek.

A  8487. és a 8488. számú törvénytervezetek teljes szövegét még nem tették közzé a parlament hivatalos oldalán. Részleteket Nyina Juzsanyina, a parlamenti adóügyi bizottság vezetőjének tájékoztatásából tudhatunk.

Több oka van annak, hogy az országban már-már luxussá vált az autóvásárlás, de a legfőbb ezek közül a vámilleték mértéke. A behozott gépkocsik különböző hengerűrtartalmától függően a regisztrációs adók közötti különbség akár 100-150-szeres is lehet. Ez a diszkriminatív adózási rendszer és az Euro-5 környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gépkocsik vámkezelését és regisztrációját övező mértéktelen korrupció vezetett oda, hogy ukrán állampolgárok tömegesen választották inkább a külföldi rendszámú gépkocsik behozatalát.

Amennyiben a Rada elfogadja az említett törvényjavaslatokat, az alapegységnyi illetékek a következők lesznek: a benzinmotoros autóknál 50 euró, dízelmotoros gépkocsiknál 75 euró, s ezek a hengerűrtartalom mérete és a gépkocsi életkora után arányosan növekednek. Tehát a behozott gépkocsi után fizetendő vámilleték összege egyenlő lenne az egységnyi jövedéki adó, a (literben mért) hengerűrtartalom és a jármű életkorának (a betöltött naptári évek számának) szorzatával. Például: benzines, 2000 köbcentis, azaz 2 literes motorral rendelkező, 2012-ben kiadott személygépkocsi esetében (5 betöltött év) után 50 (euró)*2 (l)*5 (év)=500 euró lenne a vámadó végösszege. Egy 2007-es, 1,6 liter hengerűrtartalmú dízelautó esetében így alakul ez a szám: 75 (euró)*1,6 (l)*10 (betöltött év)=1200 euró.

A képlet alapján láthatjuk, hogy amennyiben a Legfelsőbb Tanács megszavazza a törvényjavaslatot, a külföldről behozott járművek utáni regisztrációs adó sokkal alacsonyabb lesz a jelenleginél. Ennek köszönhetően a lakosság kedvezőbb anyagi feltételek mellett juthat hozzá az import autókhoz, és a különböző hengerűrtartalmak sem vonnak maguk után jelentős adózási eltéréseket, ugyanakkor a régebbi autókra kivetett járulék magasabb lesz, így az új-újabb autók vásárlására ösztönzik a lakosságot.

A törvény elfogadása megkönnyítené a külföldi rendszámú autók behozatalának ellenőrzését, illetve az ilyen autók használatának a felügyeletét.
Elsősorban korlátoznák az egy főre jutó behozatalt külföldi regisztrációjú autó esetén: egy nem rezidens (azaz ukrán lakcímmel nem rendelkező) személy csak egy külföldi autót hozhat az országba ideiglenesen biztosíték nélkül. Több gépkocsit csak úgynevezett garanciavállalás fejében hozhat be. A fedezetet pénzintézetek vállalhatják, melyek megtérítik a vámfizetési kötelezettségeket, amennyiben az autót a megadott időpont után nem szállítják ki az országból.

A tervezet értelmében nőne a vámszabályok megsértése utáni felelősség.
Azok, akik tranzit- vagy ideiglenes itt-tartózkodással hoznak be autót, nem adhatják tovább a személygépkocsi használatának jogát, nem adhatják el, s nem bonthatják szét a járművet.
A külföldi rendszámú gépkocsikat nem használhatják jövedelemszerzés, vállalkozás céljából. Személyszállítók, taxisok és más szállítási feladatokat végző vállalkozók számára megtiltanák a külföldi rendszámú gépkocsik használatát. Szabálysértés esetén a pénzbírság összege 34 ezer hrivnya.
Minden olyan személy, aki más által behozott tranzitautót vagy ideiglenesen itt lévő autót használ, ugyancsak pénzbírsággal sújtható. Első alkalommal 8,5 ezer hrivnya, második alkalommal 17 ezer hrivnya pénzbírsággal, vezetői engedélyének egyéves bevonásával büntethetik, sőt, lefoglalhatják az autót a kiszabott pénzbírság kiegyenlítéséig.

A törvényváltoztatás értelmében bírság jár azoknak a tranzitautósoknak vagy az ideiglenes itt-tartózkodással behozott autók tulajdonosainak, akik túllépik a törvényben előírt itt-tartózkodás idejét. A pénzbüntetés mértékét az határozza meg, hány nappal lépték túl a megengedett napok számát. Egy nap késedelemért 170 hrivnyát, három napért 850 hrivnyát kell fizetni. Amennyiben egy hónap késés után viszik ki az országból a gépkocsit, 170 ezer hrivnya pénzbírsággal vagy – bírósági döntés alapján – az autó lefoglalásával is sújthatják a tulajdonost.

A törvényjavaslat rendelkezik a határőrszolgálat, az adóhivatal és a járőrszolgálat munkájának az összehangolásáról. Az automatizált információcsere-rendszer beindítását követően a külföldi rendszámú személygépkocsik adatait határátlépéskor haladéktalanul továbbítják minden hatóságnak. Amennyiben a külföldi rendszámú gépkocsi megengedett itt-tartózkodási ideje lejár, a határőrség köteles értesíteni a hatóságokat a szabálysértésről.
A rendőröknek jogukban állhat és lehetőségük lesz majd ellenőrizni, hogy az a személy ül-e a külföldi rendszámú gépkocsi volánja mögött, aki behozta a járművet az ország területére. Amennyiben nem az vezet, aki behozta a gépjárművet, pénzbírsággal sújtják a vezetőt, és tájékoztatják a vámhatóságot a vámszabályok megsértéséről. A határőrség munkatársai az ország elhagyásakor követelhetik a pénzbírság megtérítését. A jogsértésről szóló jegyzőkönyvet a határőrség a gépkocsivezető távollétében is kiállíthatja majd, s csupán az országból való kilépéskor nyújtja át azt – kellemetlen meglepetésként – az érintettnek.

Kárpátalja.ma