Sorozatos sérelmek érik a kárpátaljai magyarságot

Emlékmű meggyalázása, választói körzetek átalakítása, nyelvtörvény.
Egy hónapon belül már másodszor gyalázták meg a Vereckei-hágón lévő honfoglalási emlékművet. Augusztus elején „Ez itt Ukrajna!”, „Halál a magyarokra!” feliratokat mázoltak az emlékműre, a napokban pedig újra megrongálták, leverték a magánterületre figyelmeztető, oszlopokon elhelyezett kétnyelvű figyelmeztető táblák egyikét (hivatalosan az emlékmű területe a KMKSZ tulajdonát képezi), a többi három táblán pedig olvashatatlanná tették a rajtuk lévő feliratot.

Ma már talán senki nem tudná megmondani, hányszor vált már a Vereckei-hágón álló honfoglalási emlékmű vandál ukrán nacionalisták áldozatává. Hol kék és sárga festékkel mázolták be az emlékművet, hol szigonyt tűztek a tetejére, az év elején pedig régi, használt gumiabroncsokat raktak mellé és megpróbálták felgyújtani. A tettesek – a Szvoboda nacionalista szervezet két vezetője – még csak egy ejnye-bejnyét sem kaptak galád tettükért. Mint ahogy soha nem derült ki az sem, kik öntötték le régebben Ungváron fehér festékkel Petőfi Sándor szobrát, kik lopták el kardját, kik mázolták be Beregszászon fáradt olajjal emléktábláinkat. A büntetlenség pedig bátorítóan hat azokra, akik megpróbálják egymásra uszítani megyénkben a különböző nemzetiségű embereket.

Matl Péter, a Vereckei-hágón álló honfoglalási emlékmű alkotója maximálisan figyelembe vette a Kárpátalján élő nem magyar nemzetiségű emberek érzékenységét, az emlékművön nincsenek magyar szimbólumok (címer, feliratok stb.), oltárkövén is csak egy kereszt látható. Az emlékmű azt a helyet jelöli meg, ahol honfoglaló őseink Árpád vezérletével átlépték a Kárpátok hegygerincét.

Sajnos nem csak a Vereckei-hágón álló emlékmű vált az ukrán nacionalisták célpontjává. Szétszabdalták az egykori egyetlen magyar többségű beregszászi választókerületet, szétosztották a szomszédos nagyszőlősi, munkácsi, ungvári választókerületek között, mégpedig úgy, hogy a magyarok részaránya egyikben se érje el a 33 százalékot. És ezzel gyakorlatilag lehetetlenné tették, hogy egyéni választókerületből magyar képviselőjelöltet juttassunk a parlamentbe.

Amikor a Legfelső Tanács elfogadta, Viktor Janukovics elnök pedig aláírta a nyelvtörvényt, sokan azt hitték, hogy végre hivatalosan is regionális nyelvvé válik Kárpátalján a magyar nyelv. A nagy lelkesedés azonban hamarosan alább hagyott. Kiderült ugyanis, hogy az ukrán mellett csak az orosz nyelv válhat regionális nyelvvé, mint ahogy ez már több keleti és déli megyében megtörtént. Mihajlo Csecsetov, a kormányzó Regiók Pártja parlamenti frakciójának helyettes vezetője ugyanis kijelentette, hogy nem látja szükségét a regionális nyelvi státus megadásának az oroszon kívül egyetlen nemzetiségi kisebbségi nyelvnek, többek között a magyarnak, románnak, bolgárnak, krimi tatárnak sem, mivel azokat szerinte „csak egy maroknyi ember beszéli”.

Volodimir Zakurenij, a Régiók Pártja megyei kampányfőnöke, Hennagyij Moszkal parlamenti képviselő levelére válaszolva, amelyben kérte, hogy a megyei tanács tűzze napirendjére a magyar nyelv regionális státusa megadásának kérdését Kárpátalján, azt állította, hogy a megyei tanácsnak nincs joga foglalkozni ezzel a kérdéssel.

A nyelvtörvény körül dúló vitának tehát sajnos egyre több a kisebbségek számára kedvezőtlen, hátrányos hozadéka.

A Szvoboda beregszászi városi-járási szervezete például az interneten felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy augusztus 30-án a pedagógusok tanév előtti konferenciáján egyes felszólalók „idegen”, értsd, magyar nyelven szólaltak fel…

Egyébként Viktor Janukovics államfő utasítására már hozzáláttak a nyelvtörvény utólagos „tökéletesítéséhez”, vagyis gyakorlatilag teljes átírásához. Kilátásba helyezték, hogy regionális státust csak olyan nyelv kaphasson, amelyet az adott területen a lakosság legalább 30 százaléka beszéli. (A jelenlegi törvény szerint regionális nyelvi státust az a nyelv kaphat, melyet a lakosság 10 százaléka beszél). Ez pedig azt jelentené, hogy Kárpátalján, ahol a lakosság 12 százaléka vallja magyarnak magát, szóba sem kerülhetne ez a kérdés. Maradna tehát minden úgy, ahogy van!

Egyre valószínűbbé válik, hogy a nyelvtörvény nem egyéb, mint az országban számottevő orosz kisebbség számára kitalált választási kampányfogás, amellyel a kormánypárt és szövetségesei megpróbálják félrevezetni a nemzeti kisebbségeket, közöttük minket, kárpátaljai magyarokat is.

Forrás: Kárpátinfo