Százhetven hrivnya az útlevél, de…

Bár az Ukrán Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 170 hrivnyában állapította meg az útlevelek árát, mégis 400–600 hrivnya közötti összegekért juthatunk hozzá az úti okmányokhoz.

Átverés áldozatai lennénk, vagy törvény szerint járnak el az útlevélosztályokon? Ennek próbáltunk utánajárni…

Az Állami Migrációs Szolgálat (DMSZ) hivatalos oldalának adatai szerint az igénylő a következő három illetéket köteles befizetni: az okmány állami díját (170 hrivnya), szolgáltatási díjat (87,15 hrivnya), valamint további 120 hrivnyát az útlevél nyomtatványáért. A kötelezően befizetendő díj tehát 377,15 hrivnya. Gyorsított eljárás esetén az állami és a szolgáltatási díj összege is megduplázódik, így 634,30 hrivnyába kerül az úti okmány. Az ár nem foglalja magában a pénzügyi intézményeknek fizetett juttatásokat, melyek összege régiónként változhat.

A beregszászi útlevélosztályra is ellátogattunk, hogy megtudjuk az útlevélkészítés menetét és annak összegét. Időpontfoglalást követően személyi igazolvánnyal, identifikációs szám fénymásolatával és az előző útlevéllel köteles megjelenni a kérelmező, s befizetni a fentiekben felsorolt három illetéket. Az illetéken felüli befizetés összege a banki költségek és az adott útlevélosztállyal kapcsolatban álló biztosítótársaságok függvénye. Beregszászi viszonylatban a végösszeg megközelítőleg 570 hrivnyát tesz ki. A közigazgatási bíróság határozatáról nem kívántak bővebben nyilatkozni az útlevélosztályon, mondván, hogy ők a migrációs szolgálat előírásai alapján járnak el.

Tehát hiába a Legfelsőbb Bíróság döntése, az útlevelek illetéke továbbra sem felel meg a határozatnak. A Szimja i gyim honlap munkatársai a DMSZ forróvonalán érdeklődve megtudták, hogy a migrációs szolgálat egyelőre nem kapott megbízást az útlevelek illetékének megváltoztatására. A választ több ügyész is megerősítette a portálnak, az útlevél árának változtatásához a parlamenti képviselőknek kell törvénymódosítást végrehajtaniuk. Ennek értelmében a Legfelsőbb Bíróság decemberi határozata csupán tanácsadó jellegű volt a kérdésben döntéseket hozó más bíróságok felé. Ismét porszem került tehát a gépezetbe, továbbra sincs egység és következetesség az ukrán törvényhozásban. Ám mivel a migrációs szolgálat követelményei ellentmondanak a közigazgatási bíróság határozatának, ezért jogilag támadhatóvá válnak, amit már több állampolgár nyertes pere is alátámasztott. Az ügyészek is a bírósági utat javasolják abban az esetben, ha 170 hrivnyánál nagyobb összeget követelnek az útlevél-kiállító hivatalokban. Kérdés, hogy a per költségei, a rengeteg papírmunka és utánajárás után mennyire lehetünk elégedettek azzal, hogy az államilag kiszabott áron vehetjük kézbe úti okmányunkat.