Több évezred – egy órába sűrítve

Szerző: | 2014.07.25., 18:03 | Közélet

A szovjet kommunista rezsim egyik legnagyobb magyarellenes bűntette volt, hogy annyi minden más mellett a történelmünket is elrabolta. 1945-től a peresztrojka kiteljesedéséig magyar tannyelvű iskoláinkban sem voltak magyar történelem tanórák, s legfeljebb elkötelezett tanárok „loptak be” valamennyi magyar történelmi ismeretet a tananyagba. Megannyi kárpátaljai magyar honfitársunk meggyengült nemzeti öntudatának pedig a magyar történelemtanítás több évtizedes hiánya lehet az egyik oka. Ám ma már a magyar történelem oktatásából kimaradt nemzedékek is megismerhetik múltunkat, ha szervezeteink – a KMKSZ középszintű, illetve alapszervezetei is – történelmi előadásokat szerveznek számukra, megismertetve őket nagy nemzetünk dicső múltjával.

28368A KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezetének rendezésében július 20-án, vasárnap a magyarság őstörténetéről szóló előadásra került sor a helyi, magyar tannyelvű Széchenyi István Középiskolában. Miután Bencze Rudolf, a KMKSZ-alapszervezet elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük Barta Józsefet, a KMKSZ alelnökét, átadta a szót Veres Zsolt történésznek, a helybeli magyar középiskola tanárának, aki közérthetően megfogalmazott, jól megszerkesztett előadásban mutatta be a teljességében ma sem tisztázott, „fehér foltokkal” tarkított őstörténetünket.

A tanár bemutatta a származásunkat illető két legfontosabb elméletet: a török eredet, valamint a történelemtudomány által jelenleg elfogadott finnugor eredet elméletét. S kifejtette: származásunk kiderítésében a régészeti, a nyelvészeti és az embertani kutatások játsszák a legfontosabb szerepeket. Az elfogadott elmélet szerint az uráli őshazából a finnek nyugat, az ugorok pedig kelet-délkelet felé vándoroltak el. A Nyugat-Szibériában feltárt bronzkori, andronovói régészeti kultúra már valószínűleg tőlük származik. Kr. e. 1500 és 1000 között azután felbomlott az ugor őshaza, s mintegy Kr. e. 1000-től már önálló magyar népről beszélhetünk.

Ugyanakkor az iráni eredetű szkíta-szarmata törzsek hatását sem lehet elhanyagolni, a szkíták totemállata a szarvas volt, s a mi egyik ősmondánk is a csodaszarvasról szól. A Kr. e. V. században élt ógörög történetíró, Hérodotosz pedig a szkíták szomszédjai között említi a jugrákat vagy ugrákat… Eleink azután Nyugat-Szibériából átvándoroltak a Volga–Káma mellékére, ahol Julianus barát a XIII. századi tatárjárás előtt meg is találta az ott maradt magyarokat. Ám népünk egyik része innen korábban nyugat, egy másik pedig dél felé vándorolt el. Az utóbbiak – akiket szavárd magyarokként is emlegetnek – átkeltek a Kaukázuson, és beolvadtak az azerbajdzsánokba. Az utóbbiak pedig – Levédián és Etelközön keresztül – bevándoroltak mai hazánkba.

Veres Zsolt kitért a török kapcsolatra. A Volga–Káma vidéki Magna Hungariához közeli Baskíriában, a török baskír törzsek között is volt Jenő és Kürtgyarmat törzs, akárcsak az ősmagyaroknál, hét törzsünk közül pedig mindössze kettő, a Nyék és a Megyer visel finnugor eredetű nevet, a többi neve török név. S mivel őseink betagozódtak a Hun Birodalomba, valószínűleg hun fejedelmet kaptak, s az Árpádok fejedelmi családja is minden bizonnyal hun eredetű. Megjegyzendő: egy még nem bizonyított hitelességű, Iránban fellelt hun nyelvemlék szerint a hun nyelv 90 százalékban megegyezett a magyarral…

A továbbiakban az előadó ismertette a magyarságnak a török főségű Kazár Birodalom kötelékében való tartózkodását, melyből 830 és 850 között szakadt ki, s vándorolt át az Al-Dunától a Dnyeszterig (vagy a Dnyeperig) terpeszkedő Etelközbe. Ám felismerve a terület gyenge védhetőségét, viszonylag hamar elhatározták a jól védhető Kárpátok által övezett medencébe való áttelepülésüket. 862-ben már járt is egy magyar sereg a Kárpát-medencében, majd 895 és 902 között lezajlott a honfoglalás. Vagy a második honfoglalás, lévén, hogy László Gyula régész kutatásai szerint a Kárpát-medencébe 670-ben betelepülő késő-avarok már kora-magyarok voltak… Veres Zsolt ismertette a Levédiában és Etelközben élő ősmagyarokról írott, forrásértékű bizánci és arab leírásokat: az előbbiek turkoknak (vagyis türköknek), az utóbbiak pedig madzsaroknak neveznek bennünket. Előadása végén pedig a történész szólt a honfoglalást követő kalandozásokról, majd az államalapítás leírásával fejezte be előadását.

Lajos Mihály
karpataljalap.net

Pin It on Pinterest

Share This