Újra a mezsgyevitáról

„Szomszédainkkal már hosszabb ideje vitában állunk a mezsgyehatárok miatt, mivel jó egy méternyi területet szántottak fel idén is az eleve keskeny földrészlegünkből, azt állítván, hogy az az ő területük. Szeretnénk, ha megbüntetnék őket ezért. Minden létező hatóságot végigjártunk már, de hiába. Csak a vállukat vonogatták, illetve azt mondták, hogy ha hiányoznak a mezsgyehatárt rögzítő hivatalos jelek, akkor nem lehet megállapítani, hogy valaki önkényesen foglalta-e el az adott területet vagy sem. Igen ám, csakhogy ha ez igaz, akkor bárki megteheti, hogy egyszerűen eltávolítja ezeket a jeleket, s máris büntetlenül garázdálkodhat más földjén. Hol itt az igazság?”

– Remélem, megérti, hogy a részletek ismerete nélkül lehetetlen állást foglalni ebben az ügyben. Általában véve azonban önnek tökéletesen igaza van, önmagában a mezsgyejelek hiánya nem lehet perdöntő ilyen esetben. Ráadásul éppen a közelmúltban olvastam egy olyan ügyről, amikor állami föld jogtalan használatáért akartak alaptalanul megbüntetni egy polgárt. Abban az esetben szintén hiányoztak a mezsgyejelek, az állami felügyelő azonban egy egyszerű mérőszalaggal mégis nekilátott meghatározni a mezsgyehatárokat.

Kicsit leegyszerűsítve a kérdést, a jogszabályok kimondják, hogy önkéntes földfoglalásnak minősül bármilyen cselekmény, amely az adott földterületen az azt birtokló, illetve az azt jogosan használó engedélye nélkül történik. Vagyis amennyiben a szóban forgó személy nem rendelkezik az adott földrészleg használatát számára engedélyező dokumentummal, illetve ténylegesen nagyobb területet használ annál, mint amekkorát számára ez a dokumentum lehetővé tesz, eljárása önkényes földfoglalásnak minősül.

Ebből következően hasonló vitás esetekben az a logikus eljárás, hogy az illetékes hatóságok megvizsgálják, rendelkeznek-e a vitázó felek a földtulajdont igazoló állami okmánnyal vagy egyéb, a tulajdonjogot igazoló dokumentummal, illetve telekhatáraik megegyeznek-e azokkal, amelyek e dokumentumokban rögzítve lettek. Ilyenkor, ha vannak, figyelembe veszik a hivatalos mezsgyejeleket is, de ezek hiánya általában nem szokott akadálya lenni annak, hogy rendezzék az efféle vitás kérdéseket.

A probléma rendszerint abból adódik, ha a mezsgyejelek hiányában valamiért nem lehetséges megállapítani a pontos telekhatárt. Ilyenkor a jogszabályok értelmében a mezsgyét a tényleges földhasználatnak megfelelően jelölik ki. Amennyiben viszont a földhasználati szokást nem lehetséges megállapítani, egyenlő arányban osztják el a felek között a vitatott földterületet.

Ezen kívül az ukrán jogszabályok lehetővé teszik a mezsgyének a „természetbeni”, azaz a helyszínen történő helyreállítását is. A helyreállítás a korábban kidolgozott területrendezési dokumentáció alapján történik. Amennyiben ez a dokumentáció hiányzik, előbb elkészítik a mezsgye helyszíni helyreállításához szükséges dokumentumokat.

A földrészlegek mezsgyéinek mezsgyejelek általi rögzítését a helyszínen olyan jogi vagy fizikai személy végezheti el, aki rendelkezik a területrendezési munkák végzéséhez szükséges licenccel. Az esetnél jelen kell lennie a földrészleg tulajdonosának (használójának), a szomszédos földrészlegek tulajdonosainak (használóinak), vagy az általuk megbízott személyeknek.

Érdemes megjegyezni, hogy hasonló esetekben nem állítanak újabb hivatalos mezsgyejeleket a földterületek azon közös kapcsolódási pontjaira, amelyeken korábban már elhelyeztek ilyen jeleket, hanem a már meglévőket használják valamennyi határos földterület leírására a földrendezési dokumentumokban.

Amikor sikerül helyreállítani a mezsgyét, az is mindjárt nyilvánvalóvá válik, hogy adott esetben ki bizonyult a földfoglalónak, azaz elméletileg lehetőség van az illető adminisztratív felelősségre vonására a hatóságok által. (Más kérdés, hogy az illetékesek adott esetben miként viszonyulnak az eljárás során a mezsgyejelek „eredetiségéhez”, hiszen a földrészlegek határait ismereteim szerint ma sok esetben csak egyszerű levert cölöpök, karók jelzik.)

Érdemes szót ejteni arról is, hogy nem csupán az önkényes földfoglalásért jár adminisztratív felelősségre vonás, hanem a mezsgyejelek megsemmisítéséért is (igaz, csak a hivatalosakéért), amiről tájékoztatni kötelesek a földtulajdonost, amikor átveszi a mezsgyejeleket a területrendezést végző szervezettől.