Ukrán kormánypárti képviselők az alkotmánybírósághoz fordultak a parlament feloszlatása ügyében
A kisebbik ukrán kormánypárt, a Népi Front képviselőinek egy csoportja beadvánnyal fordult az ukrán alkotmánybírósághoz, hogy állapítsa meg a törvényhozás feloszlatásáról hozott elnöki rendelet alkotmányosságát – közölte pénteken újságírókkal Andrij Teteruk, a párt frakcióvezető-helyettese.
A politikus hozzátette: arra kérték a testületet, hogy minél hamarabb, lehetőleg két hónapon belül hozzon döntést. Fontosnak nevezte, hogy a társadalom mielőbb választ kapjon erre a kérdésre. „Mi az elnöki rendeletben az alkotmányban foglalt jogállamiság elvének közvetlen és egyértelmű megsértését látjuk” – szögezte le.
Szavai szerint a kormánykoalíció a jogszabályoknak megfelelően jött létre, és 2019. május 17-én szűnt meg létezni. Újfent aláhúzta: május 17-től kezdve 30 napja van a parlamentnek arra, hogy új többségi koalíciót alakítson, és ez idő alatt nem oszlatható fel a törvényhozás.
Volodimir Zelenszkij elnök hétfői beiktatási beszédében jelentette be, hogy feloszlatja a parlamentet és rendkívüli törvényhozási választást ír ki. Döntését azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvényhozás iránt rendkívül gyenge a lakosság bizalma – a felmérések szerint mindössze négy százalékos a támogatottsága -, jogi szempontból pedig a kormánykoalíció már évek óta nem létezett, vagyis nem május 17-én szűnt meg, hanem azután, hogy a három „kis” koalíciós párt, a Haza (Batykivscsina), az Önsegély (Szamopomics) és a Radikális párt kiléptek a koalícióból. Ezután a benn maradó két nagy pártnak, Porosenko blokkjának és az Arszenyij Jacenyuk volt miniszterelnök vezette Népi Frontnak együtt valójában már nem volt többsége a törvényhozásban, de ezt „titkolták”.
Az Ukrán Választók Bizottsága (KIU) nevű civil szervezet a napokban mutatott rá arra, hogy egy házszabály-módosításnak köszönhetően 2010 óta nem vezet nyilvántartást a parlament apparátusa arról, kik tartoznak a képviselők közül a kormánykoalícióhoz, ezért nem tudni, pontosan hány tagja van a koalíciónak.
Az államfőnek az alkotmány ugyanakkor jogot biztosít arra, hogy ha több mint harminc napja nincs többségi kormánykoalíció, feloszlathassa a parlamentet.
A rendeletet Zelenszkij kedden írta alá a parlament feloszlatásáról, az előre hozott választást július 21-re tűzte ki. A dokumentum csütörtökön lépett hatályba, miután megjelent a hivatalos közlönynek számító Urjadovij Kurjer című kormánylapban.