Útlevélkérdés – már megint, még mindig…

Habár hónapok óta általános felháborodás kísérte kérdőjelek övezik az „útlevélkérdést”, máig nincs igazán lényegesnek nevezhető előrelépés az ügyben. Sőt, úgy tűnik, egyre nehezebb „megszerezni” a nevezett okmányt.

Mint arról korábban hírt adtunk, útlevélhez jutni manapság körülbelül 400–600 hrivnya fejében tudunk (erről részletesebben ITT olvashatnak). Enyhén szólva is húsba vágó az ár, pláne akkor, ha egy családon belül nemcsak egy személynek kell elkészíteni az okiratot, hogy a régen áhított álomnyaralás ne csak álom maradjon. Hogy az Ukrán Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság által megszabott 170 hrivnyás díj helyett miért rúg mégis ennek minimum a duplájára az útlevél ára, arra meggyőző választ máig nem kaptunk. A beregszászi útlevélosztályon erről érdeklődve, az épp illetékes ügyintéző leszegett fejű, papírok közt kutató, elhalkuló válaszfélesége hangzott, miszerint minden – idézem – „normális ember” eddig 400 (na jó, ne kerekítsünk, 390 hrivnya) ellenében vehette kézbe a hőn vágyott dokumentumot. Tehát, hacsak nem kívánunk bürokráciai útvesztőkben kecmeregni, vagy hosszasan pereskedni, nincs mit tenni, szívtáji sajgással bár, de ki kell fizetni a megállapított összeget. Ezután nincs más dolgunk, mint várni, hogy az útlevélosztályon tett közel sem kellemes látogatást követően harminc munkanap elteltével kézhez kapjuk azt a bizonyos kék színű papírterméket. Pontosabban ez volt nagyon hosszú ideig a megszokott eljárás. Most azonban már háromszor kell ellátogatnunk arra a bizonyos osztályra. Ugyanis ahhoz, hogy beadhassuk kérelmünket, először is időpontot kell kérnünk: személyi igazolvány és identifikációs kód ellenében ezt meg is kapjuk. Az egyszeri útlevéligénylő már valószínűleg úgy van vele, hogy ha háromszor is kell járni, ám legyen, csak kapja már kézhez végre mihamarabb azt a papírt. Igen ám, csakhogy az útlevélosztályon kapott tájékoztatás szerint jelenleg leghamarabb július 16. (!) után kaphatunk időpontot. Azaz közel egy hónap múlva. Aztán még harminc munkanap elteltével kaphatjuk kézbe az elkészült okmányt. Akárhogy nézem, ha valaki most igényel útlevelet, az nyár végére kaphatja csak meg azt. Ez pedig a vakációs időszakban nem túl pozitív jelenség.

Természetesen érthető, hogy a nagyszámú ügyfél ténye időpontfoglalós-rendszer kialakítására sarkallta az illetékeseket. Ugyanakkor elgondolkodtató, miért kell csaknem egy hónapot várni arra a bizonyos időpontra, s a sokéves tapasztalat a nyári időszak túlzsúfoltságát illetően miért nem ösztönözte ugyanezeket az illetékeseket egy hatékonyabb rendszer kialakítására. Hiszen az alapötlet jó, mindenképpen pozitívum, ha nem kell órák hosszat sorban állni a kérelem benyújtása előtt. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a sokórás sorban állás helyett most csaknem egy hónapot kell várnunk az igénylés beadásáig – nos, azt hiszem, a kérelmező valahogy sehogy sem jár igazán jól. Persze ez a helyzet csak a nyári időszakban ilyen elkeserítő, télen például néhány napon belül kaphatunk időpontot.

Azért most sincs minden veszve, rendelkezésünkre áll ugyanis még egy lehetőség: ha nagyon sürgős az ügy, kérhetjük az útlevelet gyorsított eljárásban is. Ebben az esetben az ügyintézés tíz nap, a kifizetendő összeg pedig az eredeti ár kétszerese. Innen nézve máris más megvilágítást kap az időpontfoglalás jelentősége…, de persze csak innen nézve. Szóval, kedves útlevéligénylők, kitartás: egyszer csak kézhez kapják majd az utazáshoz szükséges irataikat…, s talán még a házat sem kell eladni hozzá!