Választások: újra a 2002-es forgatókönyv fenyeget Kárpátalján?

A szakértő szerint Kárpátalján megismétlődhet a 2002-es forgatókönyv a választásokon – adta hírül minap a mukachevo net.

A portál Viktor Pascsenko kárpátaljai politológust idézve azt írja cikkében, hogy a hatalom arról beszél, elszánt minden körzetben megnyerni a választásokat, de valószínűleg kudarcot vall. Az írás ennek kapcsán idézi fel – az ukrán sajtóban ritkaságszámba menő részletességgel –, miként csalták el a választásokat 2002-ben az akkori „magyar” körzetben.

– Újra eszembe jutnak a 2002-es választások. Akkor Ivan Rizak, az SZDPU(o) kárpátaljai vezetője bejelentette: nyerni fogunk mind a hat körzetben. Öt járási adminisztráció-elnök indult tőlük, a hatodik meg egy parlamenti képviselő, Nesztor Sufrics volt. Egyetlen jelölt győzött – Gajdos István. És az is milyen csalásokkal, számos botrány és bírósági tárgyalás után. Nyilvánvaló párhuzam figyelhető meg a mai helyzettel. Az október 28-ai választásokon a Régiók Pártja legfeljebb egy győztesre számíthat egyéni körzetben. És én nagy sikernek fogom tartani ezt a részükről – jósolta Pascsenko a Sztarij Zamok Palanok című lapnak adott interjújában, melyből a mukachevo.net idéz.

A továbbiakban a portál írása kitér a 2002-ben az akkor magyar körzetként is emlegetett 72. számú, Beregszász központú választókerületben történtekre. Bár a nem egészen fiatal olvasók valószínűleg jól ismerik a történetet, manapság mégis igen ritkán emlegetjük fel, miként csúfolták meg akkor a többségében magyar választók akaratát. Ezért ezt a szövegrészt érdemes teljes egészében közölni.

„Akkor a magyar körzetben (ma 73-as számú választókerület) kárpátaljai magyar szervezetek két jelöltje csapott össze a parlamenti helyért folytatott küzdelemben – Gajdos István és Kovács Miklós.

A szavazatok előzetes összesítése alapján Kovács Miklós győzött, amiért már gratuláltak is neki magyarországi parlamenti képviselők. Azonban ellenfele elindította az „F” tervet, és néhány nap alatt minden megváltozott. Hiszen négy szavazókörzetben, ahol Kovács kapta a választóktól a legtöbb szavazatot, érvénytelennek nyilvánították a választásokat. A szavazatszámlálás a szóban forgó kerületben tartott a legtovább.

Így választották meg Ukrajna népképviselőjévé a 2002. évi ukrajnai parlamenti választásokon Gajdos Istvánt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, aki a szavazatok 33,05 százalékát kapta, szemben Kovács M. 32,72 százalékával. Bár az elemzők éppen Kovács Miklós, a Tisza-melléki járás létrehozása kezdeményezőjének győzelmét prognosztizálták az adott körzetben. Ugyancsak szerepet játszott Kovács Miklós vereségében „hasonmásának” indítása, aki a szavazók voksainak 8,04 százalékát szerezte meg.

Ma újra kijátszhatják ezt a kártyát, hiszen valószínűleg szó szerint minden szavazatért küzdeni fognak majd. Kétségtelen, hogy a hatalompárt képviselőjének (I. Busko) több lehetősége van az adminreszursz alkalmazására. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy őt hivatalosan támogatja az odiózus Gajdos István, aki, ahogy mondani szokták, igen dörzsöltté vált a választások tekintetében.

A sajtó tájékoztatása szerint a 73. számú körzetben a hatalom jelöltjének hivatalos megbízottja Medvigy István, aki még a SZDPU(o) idejéből ismert az oktatási dolgozókkal szemben alkalmazott nyomásgyakorlási módszereiről. Csak ma az SZDPU(o) valamennyi egykori tagja Kárpátalján az UMDSZ tagja lett Gajdos I. szárnyai alatt.

A Régiók Pártja és a magyar UMDSZ ma nagy barátok. Az utóbbiakról nagyon találóan jegyezte meg örök ellenfelük, Kovács Miklós a Dzerkalo tizsnya hetilapnak adott interjújában: »Ez a hatalom magyar nyelvű része… Az esetek fennmaradó részében egyszerűen a helyi maffia aktuális főnökének magyarnyelvű csatlósai. Az együttműködés közöttünk nem reális, mivel a hatalom ellenségesen viszonyul a magyar közösséghez, a magyarnyelvű lakosság egy bizonyos része pedig, amely integrálva lett ebbe a hatalomba, a janicsárok szerepét tölti be«.

Az „F” módszer ismert. A kellő pillanatban felesleges szavazólapokat dobnak a szavazókörzetben az urnába. A továbbiakban hosszadalmas számlálás következik, melynek eredményeként tisztázódik, hogy a szavazólapok nagy része nem érvényes. Azután eltűnik valahová a bizottság elnöke, s vele együtt a pecsét is. Pánik tör ki stb. Végeredményben a szavazókörzetben érvénytelennek nyilvánítják a szavazást.

Létezik egy másik variáns is. Ha a hatalompárti jelölt látja, hogy nagy különbséggel áll vesztésre, hasonló hamisításokat és provokációkat alkalmazhatnak a szavazókörzetek többségében. Akkor az egész 73-as körzetben érvénytelennek nyilvánítják a választásokat…

Ez nyilvánvalóan csak feltételezés. De most is készen kell állni arra, hogy megismétlődik a 2002-es forgatókönyv, amelyet sikeresen teszteltek az SZDPU(o) polittechnológusai Gajdos István győzelme érdekében.

Egyébként 2008-ban, hat évvel a szóban forgó választások után az Emberi Jogok Európai Bírósága jogtalannak mondta ki az ukrán hatalmi szervek (a helyi választási bizottság, a CVK, a Legfelsőbb Bíróság) eljárását, amelyek megsértették az emberi jogi Chartát Kovács Miklós képviselőjelölt vonatkozásában. Ebből a határozatból az következik, hogy Gajdos István törvénytelenül lett megválasztva Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa képviselőjévé. Ez a határozat azonban mit sem változtatott Gajdos István sorsán – addigra Beregszász város polgármesterévé választották meg.”

Ezzel zárul a mukachevo.net írása, s ez az a tipikus eset, amikor minden kommentár fölösleges. Hiszen ha még egy ukrán újságíró számára is ennyire nyilvánvaló, miként vették semmibe a választói akaratot 2002-ben a magyar körzetben, akkor a magyar olvasó nem tehet egyebet, mint hogy szurkol, s megtesz minden tőle telhetőt, nehogy 2012-ben ismételje magát a történelem.