Változások a helyi költségvetésekben

Nagyszőlősi Járási Tanács idei első ülésén arra szerették volna rávenni a képviselőket a járás településeinek polgármesterei, hogy ne szavazzák meg a járás költségvetését, ezzel is tiltakozva a kormány pénzügyi és adóügyi reformja ellen, amely szerintük anyagilag ellehetetleníti a falusi tanácsok működését.

Végül hosszas vita után elfogadták a Nagyszőlősi járás idei költségvetését. Mi a pénzügyi és adóügyi változásokról Varga Valériát, a Nagyszőlősi Járási Közigazgatási Hivatal Pénzügyi Osztályának vezetőjét kérdeztük.
– Mi az a változás, ami miatt kétségbeestek a polgármesterek?
– Gyökeresen megváltoztak a megyei, járási és a helyi tanácsok költségvetésével kapcsolatos jogszabályok, a helyi költségvetések bevételi forrásai alapjaiban változnak. A korábbi költségvetési kódex szerint úgy volt, hogy Kijevből, a központi költségvetésből finanszírozták, ott számolták ki az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a sport, valamint a helyi tanácsok fenntartására szánt összeget. Meghatározták, hogy mennyi pénzt szánnak ránk, majd megnézték, hogy mennyi a saját bevételünk, s amennyiben a bevétel kevesebb volt, mint amennyit meghatároztak, akkor a különbözetet kiutalták dotációként. Ezt a dotációt megkapták a járások, amelyek tovább osztották a falusi tanácsoknak. Ez a rendszer jó volt, mert mindenki egyformán megkapta a kis fizetését, de nem ösztönözte például a helyi tanácsokat arra, hogy növeljék bevételeiket.
A mostani változás sok fejtörést okoz a számunkra is, de a járásokat ez nem érinti olyan hátrányosan, mint a helyi tanácsokat. Mi új céltámogatásokkal együtt a tavalyinál több pénzt kapunk a központi költségvetésből.
Eddig döntő részben a jövedelemadóból tartották fenn magukat a helyi, a járási és megyei önkormányzatok, 25 %-a ment a községi tanácsoknak, 50 %-a a járásnak, 25 %-a a megyének. Az új költségvetési kódex szerint a jövedelemadóból befolyt összeg 60 %-a marad a járás költségvetésében, 15% megy a megyébe, 25% pedig a központi költségvetésbe. Tehát azok a helyi tanácsok, amelyek bevételeinek nagyrésze a jövedelemadóból származott, mostantól ebből a bevételből egyetlen fillért sem kapnak majd. Igaz, az új törvények értelmében a helyi tanácsok már nem finanszírozhatják saját költségvetésükből az oktatási-nevelési, egészségügyi és kulturális intézmények fenntartását, csak a saját apparátusuk működtetése és a helyi programok finanszírozása marad a feladatköreik között. A saját programok alatt arra kell gondolni, hogy karbantartják a helyi tanács fenntartásában lévő utakat, költhetnek a közvilágításra stb.
– Miből lesz ezentúl a helyi tanácsoknak bevételük?
– Az új szabályozás szerint elsősorban a területükön értékesített jövedéki termékekből lehet bevételük. Megkapják az alkohol-, dohány- és üzemanyag-forgalom öt százalékát. Ez a törvényalkotó szerint arra ösztönzi majd a helyi tanácsokat, hogy ellenőrizzék a területükön ezen termékek forgalmát, ezzel is visszaszorítva a feketekereskedelmet. Eddig a helyi tanácsoknak nem volt érdekük ezen a területen senkivel sem harcba szállni, mert ebből nem származott bevételük. De ha ettől függ majd a polgármesteri hivatal munkatársainak a fizetése, akkor oda fognak figyelni arra, hogy ki mennyit árul illegálisan. Fontos új bevételi forrás lehet a most bevezetésre kerülő ingatlanadó, amelynek a mértékét a községházák maguk határozhatják meg. A helyi tanácsok határozzák meg, hogy mennyi négyzetméter legyen adómentes alapterület, és mennyi adót kelljen négyzetméterenként fizetni. Ez az új adó teljes egészében a helyi tanácsok bevételeit növeli majd.
Az új feltételek között, az ingatlanadóból származó bevételek nélkül a Nagyszőlősi járás 32 községi tanácsából 20 a jelenlegi számításaink szerint a községháza dolgozóinak a fizetését sem tudja kigazdálkodni az idei évre. Csak öt olyan településünk van, amelynek a területén van benzinkút, mivel a benzinforgalom után is öt százalékot kap a helyi tanács, ez a számukra aránytalan előnyt jelent majd. A jelenlegi forgalom mellett egy átlagos benzinkút – számításaink szerint – minimum évi 300 ezer hrivnyát kell, hogy befizessen a helyi költségvetésbe. Mondtam is az újlakiaknak, hogy ha minden így marad, akkor ők márványból is megcsinálhatják majd az utakat. De mi lesz azokkal a falvakkal, ahol nincs benzinkút, jövedéki termékeket forgalmazó vállalkozó is csak kevés van, vagy nincs is a településen.
A Nagyszőlősi járás polgármesterei egyeztettek arról, hogy mekkora ingatlanadót állapítsanak meg, mert ha azok a helyi tanácsok, amelyek anélkül is elég bevétellel rendelkeznek, esetleg úgy döntenek, hogy a minimálbér 0,1%-át kell náluk fizetni négyzetméterenként, közben a szomszéd faluban mondjuk 2%-át, ez olyan nagy eltéréseket eredményezhet, ami nagy felháborodást válthat ki a lakosság körében. Egyébként szerintem ez az adó az országban leginkább Kárpátalját fogja sújtani, mert itt laknak a legdolgosabb emberek, itt vannak a legnagyobb alapterületű házak a falvakban.
De a községi polgármesterek, úgy láttam, hogy inkább a kisebb adó felé hajlanak. Egyébként sok kérdés nincs még tisztázva az ingatlanadóval kapcsolatban. Nem tudjuk még, hogy honnan veszik az ingatlanokkal kapcsolatos adatokat, az állami regiszterben nincs mindenki benne. Sok olyan ház van nálunk, amelyben már tíz éve is benne élnek, de még nincs hivatalosan minden okmánya rendben, mert az legalább 15 ezer hrivnyába került volna, amire nem volt pénzük. Most megint az jár rosszul, aki becsületesen végigcsinált mindent.
– Ön szerint a kormánynak mi a célja az említett változtatásokkal?
– Három célt is szolgál a mostani reform. Mint már utaltam rá, a kormány szeretné felelősebb gazdálkodásra bírni a községi tanácsokat, illetve segítséget várna tőlük a jövedéki termékek feketekereskedelmének visszaszorításában. Ugyanakkor szerintem a legfontosabb céljuk, hogy ez által ösztönözzék a tervezett közigazgatási reformnak az elfogadására és végrehajtására a helyi tanácsokat. Amennyiben a helyi tanácsok egyesülnek közösségekké („hromádákká”), akkor automatikusan egy szintre kerülnek a járással. Ez azt jelenti, hogy közvetlen kapcsolatuk lesz a kijevi központi költségvetéssel, akkor nekik is jár majd a most csak a járásoknak járó szubvenció és dotáció, illetve ők kapnák meg a területükön befizetett jövedelemadóból befolyt összeg 60%-át is. Ez érdekes helyzet, mert ha minden községi tanács egyesülne, akkor automatikusan megszűnne a járás, a járások teljes bevételét az egyesült települési önkormányzatok („hromádák”) kapnák meg.
– Mi lesz akkor, ha mégsem állnak össze önként „hromádákká” a Nagyszőlősi járás települései?
– Ez nehéz kérdés. Van olyan helyi tanács a járásban, amelynek az éves bevétele várhatóan 27 ezer hrivnya lesz, és havonta 25 ezer a kiadásuk. De több olyan községháza is van, ahol a bevételekből legfeljebb három-négy hónapos működésre futja. Hangsúlyozom, hogy a mostani számításaink során mi az ingatlanadóból és az alkohol- és dohánykereskedelemből várható pluszbevételeket nem vettük figyelembe, kizárólag a benzinkutak forgalmából származót, és más, eddig is meglévő bevételeket. Én abban bízom, hogy hamarosan módosítják majd a törvényt, hogy a járásnak legyen módjában segíteni a községi tanácsokon. Mert ha ma bezárnának egyes községházákat, akkor is biztosítva kellene, hogy legyen a dolgozók háromhavi fizetése. Tehát a mostani helyzet patthelyzet. Szerintem először végre kellene hajtani a közigazgatási reformot, majd aztán változtatni a finanszírozáson.

Badó Zsolt