Véget ért a Karitász egy éven át tartó kárpátaljai segélyprogramja

Véget ért a Katolikus Karitász egy éven át tartó, 85 millió forintos segélyprogramja Kárpátalján, melynek során havonta 116 településen 500 család részesült támogatásban.

Magyarország Kormánya döntött arról, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus miatt kialakult helyzetben segítséget nyújt a Kárpátalján élő magyar családok számára. A kormány az ukrajnai válság kapcsán, a kárpátaljai karitatív és szociális tevékenységet folytató szervezetek bevonásával a Kárpátalján élő magyar családok megsegítéséről szóló 1140/2015. (III.12.) Korm. határozat alapján, a háborúban érintett magyar emberek megsegítésére indítandó egyéves program lebonyolítására a Katolikus Karitászt kérte fel és e feladat végrehajtására támogatási szerződést kötött a szervezettel.

A Katolikus Karitász a kárpátaljai partnerszervezettekkel közösen kidolgozta a rászoruló családok megsegítésének módját. Több alkalommal tárgyaltak velük személyesen is, míg kialakult a közös megoldás. A lebonyolításban közvetlen partnerük a Kárpátaljai Szent Márton Karitász volt, de aktív segítséget nyújtottak a református és görögkatolikus egyházak képviselői, önkéntesei is.

A program folyamán havonta rendszeresen 500, a háborúban közvetlenül is érintett család jutott támogatáshoz. Ennek keretében egy éven át havi rendszerességgel dologi segély: élelmiszer, tisztítószer, tisztálkodó szer, különféle háztartási cikkek jutottak el a támogatottakhoz.

A Katolikus Karitász és a részt vevő partnerszervezetük közös döntése volt, hogy működési költséget sem számolnak el, így a teljes támogatási összeget a családok megsegítésére fordítottuk.

Ezért a tervezett 12 helyett 13 alkalommal kapott az 500 család, egyenként 12-15000 forint értékű segélycsomagot.

A támogatottak többsége háborús területről (ATO – Anti-Terrorist Operation Zone, antiterrorista műveleti terület) került ki. Akik e területekről visszajöttek, mind komoly lelki, és sok esetben fizikai sérülésekkel küzdenek. A szolgálatban lévő katonák családjai pedig elvesztették a családfenntartót és nehéz anyagi helyzetbe kerültek.

De nemcsak a háborúban közvetlenül részt vett emberek és közvetlen családtagjaik élnek napról napra, hanem szinte mindenki Kárpátalján. Ennek oka pedig a gazdasági válsághelyzet, mely a projekt időszaka alatt is súlyosbodott, és melynek oka a háborús konfliktus.

Jevhen Kopatyko szociológus felmérése szerint a fordulatot valójában nem is annyira a Donyec-medencében érvényben levő viszonylagos tűzszünet, valamint a kötelező katonai behívások szüneteltetése idézte elő, hanem sokkal inkább a kormány megszorító intézkedései, a drasztikus áremelkedések s az ezek következményeként az embereken eluralkodó félelem és rettegés a teljes elszegényedéstől. Az ENSZ adatai szerint jelenleg az ukrán lakosságnak már több mint 80 százaléka él a szegénységi szint alatt, holott ez a mutató egy évvel korábban még 60 százalékos volt.

Két év alatt 25,4 százalékkal csökkent Ukrajna dolgozó lakosságának vásárlóereje, az okok között első helyen a közüzemi és közlekedési szolgáltatások tarifáinak gyors növekedése volt, de ugyancsak éreztette hatását a nemzeti valuta elértéktelenedése, legalábbis az import vonatkozásában. Hogy az áremelések távolról sem minden esetben megalapozottak, ebben a vonatkozásban nem változtat semmin.

Ukrajna lakosságának ma több mint 80 százaléka a létminimum alatt él. Az a mintegy 11 millió ember pedig, akiknek a megélhetésre 1,5 dollárnál is kevesebb jut naponta, egyszerűen halálra van kárhoztatva. Ukrajna ma minden kétséget kizáróan Európa legszegényebb országa, és az elhalálozások tekintetében – az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint – a második helyen áll a világ országainak rangsorában. Minden harmadik elhunyt a munkaképes korosztályból kerül ki, minden tizedik pedig 35 év alatti.

A jövőbeli kilátások sem biztatóak. 2016. március 1-jétől például a korábbi két emelés után újabb 25 százalékkal növekedett a villany ára. Jó hír azonban, hogy gáz árának áprilistól történő harmadik, ezúttal 53 százalékos emelését visszavonta a kormány, amihez bizonyára köze lehetett annak is, hogy a közműdíjak terén felhalmozott lakossági tartozások összege januárban már megközelítette a 11 milliárd, ezen belül Kárpátalján meghaladta a 340 millió hrivnyát.

A Katolikus Karitász azt a feladatot kapta, hogy segítsen 500 háborúban érintett családnak és ezt a feladatot maradéktalanul teljesítette. A most lezárult 85 milliós támogatási kereten felül a segélyszervezet saját forrásaiból és gyűjtésekből eddig is és továbbra is segíti különböző akciókkal a térségben nehéz helyzetben élőket.

A program az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi, Nemzetiségi és Civil Stratégiai és Tervezési Főosztályának segítségével valósult meg, mely a Karitász pénzügyi és szakmai beszámolóját a projekt lebonyolításával kapcsolatban elfogadta – olvasható Joubert Lászlóné összefoglalójában.