Véget értek a KMKSZ alapszervezeti közgyűlései
A napokban lezajlottak az utolsó alapszervezeti gyűlések is a KMKSZ középszintű szervezeteiben.
Beregújfaluban Heé Roland helyi alapszervezeti elnök eseménydús évről számolt be. A település tavaly ünnepelte alapításának 750. évfordulóját, aminek kapcsán az alapszervezet falunapot rendezett. Betlehemes találkozót is szerveztek, részt vettek a megyei, majd Debreceni Nemzetközi Betlehemes Találkozón is. Közel negyven iskolás számára kirándulást is szerveztek. A jövőben falunévtáblát szeretnének avatni, valamint tervezik az egykori vidámpark újraindítását, illetve játszóterek kialakítását az óvodában és az iskolában.
Nagyberegen Vass Bertalan elnök beszámolt az ünnepségekről, megemlékezésekről, illetve a tagrevízióról, a támogató nyilatkozatok kiadása és az oktatási-nevelési támogatás kapcsán végzett munkáról. Részt vettek a nagymuzsalyi aranybánya megnyitása ellen szervezett aláírásgyűjtésben. Az ukrán–magyar kapcsolatokról és a közelgő őszi választásokról is szó esett.
Kőrösmezőn Francz Ignác alapszervezeti elnök beszámolója érintette a kettős állampolgárság, a vízumügyintézés és az oktatási-nevelési támogatás kérdését. A gyűlésen szó esett a szórványoktatásról, ezen belül a kőrösmezői helyzetről. Francz Ignác arra biztatta a jelenlévő szülőket, adják magyar iskolába gyermekeiket, hiszen ez a szórványtelepülésen különösen fontos a megmaradás szempontjából.
Terebesfehérpatakon Hebler Klára alapszervezeti elnök beszámolójában a vízumügyintézés és az oktatási-nevelési támogatás folyamatáról szólt. A szórványoktatás helyzete is szóba került.
Bustyaházán Franc András, az alapszervezet elnöke beszámolt a megyei és a járási rendezvényeken történt részvételükről. A támogató nyilatkozatok igénylésében ez év januárjában bekövetkezett újdonságokat is ismertette. A tagság szeretné elérni, hogy a község neve a falutáblán magyar nyelven is olvasható legyen.
Sárosorosziban Hiába András elnök eredményesnek nevezte az alapszervezet tevékenységét. Kiemelte a megemlékezések és ünnepségek szerepét. A közelmúlt egyik legszebb eseményeként falunévtáblákat avatott, illetve teleházat kapott a település.
Bátyúban Szántó Edit alapszervezeti elnök arra a lassú asszimilációs folyamatra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, amely a gyerekek ukrán tannyelvű iskolákba íratásával kezdődik. Annak érdekében, hogy március 15. ne csupán egyszerű tananyagot jelentsen a diákoknak, a szülőknek időben kell helyes döntést hozni.
A 800 tagú alapszervezetben 240 támogató nyilatkozat kiadására került sor, 250-en kaptak oktatási-nevelési támogatást. Az elnök asszony szólt az elmúlt év főbb eseményeiről is, a jótékonysági estről, a „GENIUS” tehetségkutató központ sikeres munkájáról, a falunévtábla-avatásról.
Beregsomban az alapszervezet közgyűlésére a község parókiáján került sor. Barta Ferenc elnök beszámolójában értékelte az elmúlt évet. A helyi alapszervezet igyekezett részt vállalni a járási, illetve megyei KMKSZ-rendezvényeken. A tagság bizakodva várja az ez évi parlamenti választásokat.
Zápszonyban Gerzánics Ilona, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke számolt be a múlt évi tevékenységről. Megemlítette a fontosabb rendezvényeket, melyek sikeres lebonyolításában az alapszervezet nagy szerepet vállalt. Ilyen volt a falunapi mulatság is, melyet a KMKSZ helyi alapszervezete szponzorált. Kihangsúlyozta, hogy 221 oktatási-nevelési pályázat volt sikeres.
A közgyűlésen tisztújítás is történt: Gerzanics Ilona helyét ezentúl Csatáry Zsolt tölti be.
Nagymuzsalyban Jakab Erika elnök a község jelenlegi legnagyobb problémájának megvitatását állította a középpontba. Az elmúlt hónapokban összegyűlt közel ezer aláírás egyértelműen azt mutatja, hogy a település lakossága ellenzi az aranybánya újbóli megnyitását.
Csetfalván Czapp József elnök elmondta, hogy alapszervezetük tagjai rendszeresen részt vesznek a KMKSZ járási, illetve megyei rendezvényein, továbbá reménykedve várják az őszi parlamenti választásokat és azok eredményeit.
Mezőkaszonyban Csengeri Jenő, az alapszervezet alelnöke számolt be az elvégzett munkáról. Az alapszervezet tervei között szerepel az 1944-es emlékmű felújítása, valamint a kétnyelvű utcanévtáblák felhelyezése.
Hetyenben Tóth Irén alapszervezeti elnök arra hívta fel a tagság figyelmét, hogy a szétzilálódott sorokat meg kell erősíteni, amihez viszont tenniakarás szükséges. Az alapszervezet saját rendezvényt szeretne a községben.
Csonkapapiban Sütő Gábor alapszervezeti elnök többek között arról beszélt, hogy sikerült aktivizálni a község lakosságát. A vízumtámogató nyilatkozatok kiadása rendben zajlik. Új falunévtáblákat kapott a község, a falunapon pedig – melynek mottója a község 750 éve történt első említése volt –, Veres Péter hagyatékából nyílt kiállítás.
Haranglábon Hidi Olga, az alapszervezet elnöke arról szólt, hogy mindenféleképpen előre kell jutnunk magyarságunk megőrzésében. Kiemelte, hogy mint határ menti községnek, példát kell mutatniuk. Ennek jegyében fognak tevékenykedni a jövőben is.
Bótrágyon Horváth Árpád alapszervezeti elnök annak a véleményének adott hangot, hogy az alapszervezet a község kulturális életének a fő motorja. Jól szervezett hagyományos ünnepségeiken – mint pl. a március 15-i vagy a sztálini elhurcoltak emlékét őrző rendezvény – nagyon sok ember vesz részt.
Nagybakosban Szanyi János alapszervezeti elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen fontos jól működni az olyan vegyes lakosságú községekben, mint Nagybakos. A megjelentek nagy száma is bizonyítja, hogy van érdeklődés a magyarság ügyei iránt.
Guton Balogh Attila alapszervezeti elnök beszámolt a helyi ünnepségek szervezéséről és a tagrevízió elvégzéséről. Fájó dologként említette meg, hogy tavaly – a polgármester vétójának köszönhetően –, sajnos, nem sikerült megszervezniük a két évtizede hagyományosan megrendezésre kerülő pünkösdi napokat.
Rafajnaújfaluban Demeter István alapszervezeti elnök beszámolt a KMKSZ által felvállalt feladatok (támogató nyilatkozatok kiadása, oktatási-nevelési támogatás) végzéséről. Megköszönte a KMKSZ jelenlévő megyei vezetőinek az alapszervezet által kapott teleházat és a falunévtáblákat, melyeket a közeljövőben szándékoznak felavatni.
Mezőgecsében Popovics Katalin elnök a tagnyilvántartás megújításáról, a támogató nyilatkozatokról, az oktatási-nevelési támogatásról és a januártól érvénybe lépett változásokról számolt be. A múlt nyáron a polgármesteri hivatallal, a Mezőgecsei Hagyományőrző és Falufejlesztő Egyesülettel közösen a gyerekek részére néptánc- és kézművestábort szerveztek. Aláírásokat gyűjtöttek a nagymuzsalyi aranybánya megnyitása ellen.
Őrdarmán Mackó István alapszervezeti elnök elmondta, hogy a tíz évvel ezelőtt a magyar kultúra napján alakult alapszervezet mind a politikában, mind a kultúrában részt vállal, jó kapcsolatokat ápolnak a szomszédos települések magyarságával is, látogatják azok rendezvényeit is. A jövőben almafesztivált, futballtornát, valamint – ukrán, magyar és szlovák lakosságú településként – nemzetiségi fesztivált szeretnének szervezni.
Koncházán Végső Sándor alapszervezeti elnök számolt be az elvégzett munkáról, érintve a vízumtámogatás és az oktatási-nevelési támogatás kérdését. A tagság kérdéseket tett fel a közelmúltban nagy port felvert határátlépési „incidens” kapcsán, amikor is az anyaországba beutazni szándékozóktól a támogatói nyilatkozatot is kérték.
Kovács Miklós KMKSZ-elnök az alapszervezeti gyűléseken az őszi parlamenti választásokra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a kárpátaljai magyarság ebben aktívan részt vegyen, jelöltjeinkre szavazzon, ugyanis ennek alapján fog majd eldőlni az, milyen érdekképviseletre számíthatunk a jövőben.
Ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke az alapszervezetek tagságának kérdéseire válaszolt. Rámutatott a szórványvidéki magyarság identitás-megőrzésének fontosságára.
Balogh Lívia, KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről, a közösségek erősítéséről, a magyarságtudat életben tartásának fontosságáról beszélt.
Sin József a gyűléseken tartott felszólalásaiban kiemelte: az alapszervezeti közgyűléseken tanúsított aktivitás azt mutatja, hogy az emberek nem közömbösek a kárpátaljai magyarság fontos kérdései és problémái iránt.
fzs-kv
Kárpátalja