XXVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem

Felvidéki és kárpátaljai egyetemek rektorai beszéltek a Kárpát-medencében történő egyetemi átjárhatóságról, valamint tanár- és diákmobilitásról a XXVII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem utolsó paneljén július 6-án. A szabadegyetem a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség közös szervezésében valósult meg.

Az eseményen Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora, Orosz Ildikó, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense, az Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézet igazgatója beszélgettek Ljubka Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabint külügyi főtanácsadója moderálásával.

Juhász György bemutatta a Selye János Egyetemet, és beszámolt a mobilitási programok eredményeiről. A rektor elmondta, hogy Szlovákiában az egyetemek autonómiájának sérthetetlensége tapasztalható. Kitért arra is, hogy szlovákiai felsőoktatási intézetekbe történő beiratkozások száma csökken, melynek oka a csehországi egyetemekre és főiskolákra való jelentkezések megugrása.

Spenik Sándor az Ungvári Nemzeti Egyetem rövid bemutatása után elmondta, hogy az utóbbi években megfogyatkozott az ungvári egyetemre jelentkezők száma. Kijelentette, hogy a jelentkezések számának csökkenése az elvándorlás, az új oktatási törvény és a nyelvtörvény hozadéka. Kiemelte ugyanakkor a mobilitási programok iránti érdeklődést, amely új lehetőségeket nyithat meg a diákok és tanárok felé.

Orosz Ildikó felszólalásában beszélt az ukrán oktatás kettős mércéjéről, amely Európa felé más képet mutat, mint amilyet az országban produkál:

– A bekerülés a felsőoktatásba mindig hátrányosabb egy kisebbségi diák számára – mondta Orosz Ildikó. – Az ukrán állam kettős mércével és kettős beszédben működik: egyrészt hirdetik az európai értékeket és az Európa irányába történő elmozdulást, az egyetemek autonómiáját és a liberalizációt, másik szempontból ugyanennek az ellenkezőjét teszik, egyre központosítottabb minden.

A rektorasszony kitért a szakok akkreditálásának abszurdumára, amely nagyban megnehezíti az új képzések bevezetését, továbbá kijelentette, hogy a mobilitási programok segítségével Európa felé nyithatnak a kárpátaljai felsőoktatási intézmények.

A beszélgetés zárásakor Ljubka Katalin rávilágított, hogy a kárpátaljai felsőoktatás ütközőköveiről volt szó ugyan, ám ezekből a kövekből lehet építkezni a jövőben.

– Azt gondolom, hogy Kárpátalján egy kis ügyességgel lehet ezekből a kövekből lépcsőt építeni, és ez a lépcső elvezet ahhoz, hogy a kárpátaljai magyar diákok számára is olyan lehetőségeket biztosítson a két intézmény, ami a jövőben egy versenyképes, jó minőségű oktatásban való részvételre biztosít lehetőséget.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma