A hagyatéki eljárásról

„Nemrég meghalt a férjem, és én egyedül maradtam: közeli rokonaink már a temetőben nyugszanak, egyetlen fiunk távol él a szülőházától, így nem tud a segítségemre lenni. Eddig a férjem intézett minden hivatalos ügyet, ezért most nem tudom, hogy mit kell tennem. Azt mondták, az örökség miatt el kell menni a közjegyzőhöz, de nem tudom, melyiket válasszam, kiben bízhatok meg. Azt sem tudom, hogy milyen okmányokra lesz szükségem, és hogyan zajlik majd az ügyintézés. Csak annyi biztos, hogy a férjem nem készített végrendeletet. Kérem, adjon tanácsot.”

– Mindenekelőtt azt javaslom, hogy nyugodjék meg, a jogszabályok elegendő időt biztosítanak a hagyatéki ügyek intézésére, s a lehetőségekhez mérten tekintettel vannak az elhunyt házastársának helyzetére is. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1268. cikkelyének 3. pontja értelmében a törvény úgy tekinti, hogy az örökös elfogadta az örökséget, amennyiben a hagyaték megnyílásának (azaz férje halálának) pillanatában egy háztartásban élt az örökhagyóval, s az attól a naptól számított hat hónapon belül nem nyilatkozott arról, hogy lemond az örökségről. Egyébként ugyancsak hat hónap áll rendelkezésére a többi örökösnek is – esetünkben a fiának – ahhoz, hogy felkeresse a közjegyzőt, és előtte nyilatkozzék az örökség elfogadásáról. Azon örökösök számára ugyanis, akik nem élnek egy háztartásban az örökhagyóval, a törvény (lásd a Ptk. 1269. cikkelyét!) kötelezővé teszi a nyilatkozattételt, amihez meg kell jelenniük a hagyatéki eljárást intéző közjegyző előtt. Ezzel együtt önnek is azt tanácsolnám, hogy keresse fel a közjegyzőt és tájékozódjék az eljárás részleteiről. (Amennyiben az örökhagyó utolsó bejelentett lakhelye szerinti településen nincs közjegyző, a helyi önkormányzatnak a hagyatéki ügyekkel megbízott tisztviselőjéhez kell fordulni.)

Ügyei intézésére bármelyik, a hagyaték megnyílásának helyén (az elhunyt utolsó bejelentett lakhelyén) működő közjegyzőt felkérheti, csupán azt kell figyelembe vennie, hogy az állami közjegyzőknél rendszerint sorba kell állniuk az ügyfeleknek, míg a magánközjegyzők szolgáltatásaikért általában magasabb díjat számítanak fel.

Az állami közjegyzőnél fizetendő illeték összege a polgárok minimális adózatlan jövedelmének kétszerese, ami jelenleg 34 hrivnyának felel meg. Emellett a hagyatéki eljárással közvetlenül nem összefüggő közjegyzői és a technikai szolgáltatásokért külön díjat számolhatnak fel.

A magánközjegyzők díjai igen eltérőek lehetnek, azokról minden esetben a közjegyzőnek és az ügyfélnek kell megállapodnia. A fizetendő összeg függ a hagyatéktól is. Például, ha ingatlan is része az örökségnek, várhatóan többet kell majd fizetni az örökösnek, mintha csak az elhunyt bankkártyáján maradt pénzzel kapcsolatos ügyintézésről lenne szó.

Amennyiben ingatlan is szerepel a hagyatékban, a hagyatéki eljárás lezárulását követően – tehát legkorábban hat hónappal az örökhagyó halála után – az örökösnek kérvényeznie kell a közjegyzőnél az ingatlantulajdon (vagy tulajdonrész) örökléséhez való jogát igazoló dokumentum kiadását. Ennek a dokumentumnak a birtokában kezdeményezheti azután a szóban forgó ingatlan tulajdonjogának átíratását a saját nevére.

A hagyatéki eljárással kapcsolatos ügyintézéshez önnek a következő dokumentumokra, illetve azok másolataira lesz szüksége:

1. az örökhagyó halotti bizonyítványára;

2. a házkönyvre (vagy a lakásgazdálkodási osztály, esetleg az önkormányzat által kiadott igazolásra arról, hogy az elhunyt hol lakott, illetve kivel élt egy háztartásban halála napján);

3. a személyazonosságot igazoló dokumentumra (személyi igazolványra);

4. az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak identifikációs kódjára/kódjaira;

5. az örökös közjegyző által hitelesített nyilatkozatára a hagyaték elfogadásáról (ezt szükség esetén a közjegyzőnél tett látogatásakor készítik majd el);

6. a rokoni/házastársi kapcsolatot igazoló dokumentumra (esetünkben a házasságlevélre);

8. a hagyaték részét képező tulajdon (ingatlan) okmányaira.