A kárpátaljai magyarok sem mentesülnek az ukrajnai folyamatok alól

Ukrajna gazdasági helyzete és az ország keleti részét lángba borító konfliktus nagyban rányomja a bélyegét a függetlenség 26. évfordulója alkalmából tartott ünnepre. A kárpátaljai magyar kisebbség ugyan valamelyest jobb helyzetben van, de az Ukrajnában zajló folyamatok alól ők sem mentesülnek.

Ukrajna a függetlenség elnyerését követően valódi sikertörténetnek látszott, sokan azt gondolták, hogy a posztszovjet zóna felzárkózó országainak Kijev fog példát mutatni. Az akkor 52 milliós ország gazdasági és humán potenciálja jelentős volt az egykori szovjet tagköztársaságok között, emlékezett vissza a függetlenség kezdeti éveire Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Kiemelte: Ukrajna ekkor Európán belül az ipari termelés tekintetében 6-7. helyet foglalta el, a mezőgazdasága is rendkívül erős volt, és az általános műveltség is magas színvonalon állt.

Állandósult válsághelyzet

Brenzovics szerint minden ukrán állampolgár felelős a ma tapasztalható állapotokért. Felelevenítette, hogy a privatizáció során alakult ki az az oligarchikus réteg, ami rövid időn belül szupergazdag lett, miközben a lakosság túlnyomó része elszegényedett. A pénzügyi-gazdasági oligarchia idővel politikai szerepre tört, ez a rendszer pedig egy lefelé menő spirálba vezette az országot, jegyezte meg a helyi magyar vezető.

Kiemelte: Ukrajna geopolitikai adottságai csak tovább súlyosbították a helyzetet. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az ország nyugati és dél-keleti része közötti sokat emlegetett törésvonal továbbra is kettészeli a társadalmat, a két nézőpont gyökeresen eltér egymástól Ukrajna jövőjét illetően.

Viszonylagos jólét Kárpátalján

Kárpátalját szintén érintették ezek a folyamatok, súlyos gazdasági problémákat tapasztalni a régióban, amit az enyhített, hogy négy európai uniós országgal (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia) is határosak, mondta Brenzovics. Megjegyezte, hogy a kereskedelem és az itt dolgozó vendégmunkások által hazautalt pénzek valamelyest enyhítettek a helyzeten.

Brenzovics fontosnak tartotta kiemelni, hogy az itt élő emberek velük született toleranciája megakadályozta a súlyosabb szembenállásokat.

Azonban kijelentette, hogy a gazdasági nehézségek miatt a helyi magyar közösség az anyaország támogatása nélkül aligha maradhatott volna fent. Brenzovics köszönetet mondott a magyar kormánynak a segítségért, mely a kárpátaljai magyarokat érintő problémák nagyságával arányosan változik. „Minél nagyobb a baj, annál nagyobb a támogatás” – fogalmazott.

A magyar kisebbségi vezető szerint a héten 1500 helyi magyar vállalkozó bevonásával indult Egán Ede gazdaságfejlesztési program kiemelt segítséget jelent a tekintetben, hogy a kárpátaljai magyarság jelentős része szűkebb pátriájában teremtse meg a jövőt.

Az amerikai támogatás elsősorban szimbolikus

A friss hírekre reagálva, miszerint Washington akár védelmi fegyverzettel is ellátná az ukrán hadsereget, kijelentette: nem ért egyet azokkal, akik szerint ez megváltoztatná a konfliktus helyzetét. Emlékeztetett, hogy a szovjet időkben Ukrajna területén állomásozott a legnagyobb hadseregcsoport, több mint 1 millió katonával, emiatt pedig irtózatos mennyiségű hadianyag halmozódott fel, amely jelentős része mindmáig megvan.

Ezek azonban nem NATO-rendszerű eszközök, így az esetleges amerikai segítség elsősorban gesztusértékű, mondta Brenzovics. Hangsúlyozta, hogy a konfliktusnak egyébként sincs fegyveres megoldása, hiszen a másik oldalon egy atomhatalom áll.