A KMPSZ állásfoglalása a kárpátaljai magyar oktatás helyzetével kapcsolatban

A 2011/2012-es tanévben a kárpátaljai magyar oktatási intézményeket érintő legnagyobb támogatás a Kelet-európai Partnerségi Program keretében valósul meg. Örvendetes, hogy ebben Ukrajna és Magyarország közösen vállalt felelősséget számos kárpátaljai magyar kulturális/oktatási intézmény felújításában.
A magyar állam támogatásának köszönhetően rendeződött a kárpátaljai egyházi líceumok és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola finanszírozásának kérdése. Az intézmények mint nemzeti jelentőségű intézmények immár nem csak címükben azok, hanem a címhez a jelenlegi magyar kormány hozzárendelte az alapműködést biztosító támogatást.
A Pedagógusszövetség szorgalmazza, hogy az ukrán állam biztosítsa az egyházi oktatási intézmények részére a normatív támogatást, ahogy ez a 2004-es ukrán törvénymódosítások előtt működött.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség üdvözli, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa, a parlament elfogadta a regionális nyelvekről szóló törvényt, melynek értelmében azokban a régiókban ahol egy adott nemzetiség aránya eléri a 10%-ot az adott kisebbség nyelve hivatalos nyelvvé válhat.
Aggodalomra ad okot, hogy a regionális nyelvekről szóló törvény bevezetése kapcsán a kormánypárti politikusok egy része mindezt úgy interpretálja, hogy törvény csak az orosz kisebbségre vonatkozik és más nemzetiségek esetében bevezetése nem indokolt.
Az elmúlt tanévben bevezetett kötelező iskola előtti óvodai nevelés – amit a KMPSZ már több mint egy évtizede kért és így nagy várakozással fogadott – egyelőre nem hozta meg a várt eredményt, ugyanis Kárpátalján nincs megfelelő óvodai kapacitás, és a magyar tannyelvű első osztályba beiskolázott tanulók egy része nem vett részt óvodai előkészítői oktatásban.
Továbbra sem tehetnek emelt szintű érettségit az oktatás nyelvéből a kisebbségi iskolákban érettségizők. A felsőoktatási intézmények mindegyik szakára három kötelező vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek: ukrán nyelvből és irodalomból, egy szakirányút és egy szakiránynak megfelelő általános ismeretit. A profil szerinti vizsgatárgyból emelték az elérendő ponthatárt 124-ről 140 pontra. Ukrán nyelvből és irodalomból ugyanazt a tesztfeladatot kell mindenkinek teljesíteni, mint amilyet az ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában érettségizett, ukrán nyelv és irodalom szakra felvételizők írnak. Ebben az évben, két turnusban felvételiztek a jelentkezők, és a második turnus ukrán tesztjeibe a szervezők hibájából olyan feladat is bekerült, ami korábban már a próbatesztekben is szerepelt, ezért az abban a turnusban vizsgázók pontszámaiból levonták ezen feladatok pontértékét. Az eljárás szakmailag és jogilag megkérdőjelezhető és diszkriminatív volt. Ugyanis a szabálytalanság a vizsgát előkészítő szervek mulasztása miatt jött létre, de annak a következményeit a vizsgázókra hárították. A nem megfelelő eljárás eredményeként mintegy 70 kárpátaljai magyar diák esett el az ukrajnai felsőoktatási továbbtanulás lehetőségétől, miután a Beregszászi és Nagyszőlősi járásokból emelt szintű érettségire jelentkezők nagy része – ahol a magyarság zöme lakik – éppen abban a turnusban vizsgázott, ahol a hibát elkövették a szervezők, így a pontlevonás miatt nem érték el a főiskolai/egyetemi jelentkezéshez szükséges minimális pontszámot ukránból.
Sértőnek tartjuk, hogy Ukrajnában továbbra is vannak egyenlő és egyenlőbb nemzeti kisebbségek. Míg az orosz hivatalosan is vizsgatárgy lehetett a független vizsgaközpontokban, és így aki ebből a tárgyból elérte a 170 pontot, benyújthatta kérelmét orosz szakra bármelyik felsőoktatási intézménybe, abban az esetben is, ha ukránból nem érte el a 124 pontot, addig ezt más nemzeti kisebbségek nem tehették meg. A magyar nyelv és irodalomból ugyan engedélyezték a belső felvételit, de amennyiben ukránból nem érték el a meghatározott minimumot, csak abban az esetben jelentkezhettek magyar szakra, ha 170 pontra teljesítettek idegen nyelvből.
Folyamatosan szűkül a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvellátása. Az előző tanévekben jelentős hátralék halmozódott fel a különböző magyar nyelvű tankönyvek kiadásával kapcsolatban. Teljesen megszűnt a magyar nyelvű munkafüzetek, módszertani segédanyagok kiadása.
Diszkriminatívnak tartjuk, hogy az oktatási és tudományos minisztérium – a nemzetiségi, ezen belül a magyar iskolák esetében – sem az elsősök, sem a másodikosok részére nem finanszírozta a művészet, képzőművészet, zeneművészet és technika tankönyvek kiadását.
A Beregszászi Hivatásos Szakszolgáltatási Líceumban a 2009-es évtől kezdve nem indítanak magyar tannyelvű csoportokat, nem oktatják a magyar nyelv és irodalom tantárgyat.
Az egyházi oktatási-nevelési intézmények részére megalakulásuk óta folyósított állami támogatás megvonása, az iskolai dokumentáció magyar nyelvű vezetésének betiltása, az 1988 óta bevezetett „Magyar nép története” tantárgy oktatási lehetőségeinek fokozatos leépítése, a magyar iskolások hátrányos megkülönböztetése a tantárgyi vetélkedőkön olyan kisebbségellenes oktatáspolitikai megnyilvánulás, amely a magyar nyelvű oktatás teljes felszámolásához vezető út egy-egy kockaköve. Az utóbbi évek intézkedései az ukrajnai magyar kisebbség tagjait másodrendű állampolgárokká degradálják. Mindezek a rendelkezések az
ukrán alkotmány, az ukrán törvények és nemzetközi megállapodások által biztosított kisebbségi jogok jelentős szűkítését jelentik. Tiltakozunk az ukrajnai kisebbségpolitikában tapasztalható, az európai normákat durván sértő tendenciák ellen, s erre felhívjuk az ukrajnai és nemzetközi politikai szereplők figyelmét is.
Szorgalmazzuk, hogy az anyanyelvi oktatás terén biztosítsák a korábban kivívott és államilag garantált kisebbségi jogi szűkítésének visszavonását és a valós esélyegyenlőség biztosítását az oktatás minden szegmensében:
• A felvételi rend szerinti, a tényleges esélyegyenlőség érdekében a felsőoktatási felvételinél minden szakra kötelező nyelv és irodalom emelt szintű érettségit a kisebbségi tannyelvű iskolákban érettségizők az oktatás nyelvéből, így a magyar tannyelvű iskolákban magyar nyelv és irodalomból tegyék ugyanúgy, mint ukrán anyanyelvű kortársaik, és ezt az eredményt számítsák be a felvételi pontszámaikba, ahogy Magyarország is lehetővé teszi ezt a kisebbségi tannyelvű iskolákban érettségizők számára.
• Ukrán nyelvből és irodalomból a kötelező érettségiket a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, differenciáltan lehessen tenni. Külön vizsgateszteket dolgozzanak ki az ukrán szakra felvételizőknek, amely az anyanyelvi szintet jelentené a nemzetközi rendszerben; azok számára pedig, akik nem ukrán filológiára felvételiznek, az ukránt a második nyelv követelménye szerint fogadják el.
• A magyar nyelv és irodalom kerüljön be az orosz nyelv és irodalom mintájára a választható vizsgatárgyak sorába a független vizsgaközpontokban.
• Az emelt szintű érettségik lebonyolításakor az adatfelvétel objektivitása érdekében azokban a vizsgapontokban, ahol a nemzetiségi iskolák végzősei is vizsgáznak, biztosítsanak az adott nemzetiség nyelvét ismerő felügyelő biztost, vagy hozzanak létre külön vizsgaközpontot a magyar tannyelvű iskolák végzősei számára.
• A kárpátaljai felsőoktatási intézmények presztízs szakjaira (orvosi, jogi, nemzetközi kapcsolatok, banki ügyintézés, idegenforgalom-turizmus, állam- és közigazgatás, építészmérnöki, gépészmérnöki stb.) az államilag finanszírozott keretszámaiknak megfelelően határozzanak meg kvótát a kárpátaljai magyarok regionális számarányának (12%) figyelembevételével, melyekre a magyar tannyelvű iskolát végzettek versenyvizsgák alapján nyerhetnek felvételt.
• Állítsák vissza a magyar nyelvű csoportokat a kárpátaljai szakközépiskolákban, elsősorban a Beregszászi Hivatásos Szakszolgáltatási Líceumban. Bővítsék a szakközépiskolákban, technikumokban a magyar nyelven tanulható szakokat, szakmákat, hozzanak létre magyar csoportokat, vagy szervezzenek alcsoportokat, ahol részben magyar nyelven tanulhatnak szakmát a diákok. A szakképzésben megszüntetett magyar képzési formákat állítsák vissza.
• Biztosítsák az Ungvári Művészeti és Közművelődési College magyar tagozata részére a magyar nyelvű tan- és szaktantárgyi könyvekkel való ellátást.
• Vizsgálják felül Ukrajna és Magyarország között a végzettségeket igazoló okiratok, tanúsítványok, oklevelek, diplomák és fokozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezményt, figyelembe véve, hogy mindkét állam az egyetemes európai oktatási tér része, mivel csatlakoztak a bolognai folyamathoz. A dokumentumok elismerésének folyamatát egyszerűsítsék, oldják meg adminisztratív eljárás keretében.
• Az ukrán állam biztosítsa állami költségvetési forrásokból az ukrán nyelv oktatásához szükséges módszertani eszközöket (tankönyv, szótár, csoportbontás ukránórákon).
• Az ukrán nyelv oktatását a második nyelv oktatásának módszertana alapján végezzék, olyan tanárok, akik ismerik a magyar nyelvet is, és az ellenőrzése is ennek megfelelő minőségbiztosítási kritériumok alapján történjen. Dolgozzanak ki a magyar iskolák számára ukrán nyelvből a nyelvi különbségeket figyelembe vevő oktatási koncepciót, erre épülő tantervet, tankönyvet, a magyar nyelvet ismerő pedagógusok bevonásával.
• Az ukrán állam biztosítsa a magyar tannyelvű általános és középiskolák számára, illetve az egyházi líceumok részére a folyamatos és rendszeres magyar nyelvű tankönyvellátást minden tantárgyból.
• Biztosítsák az alapítványi oktatási intézmények számára az alapműködéshez szükséges ukrán normatív támogatást.
• Kérjük, hogy a magyar és vegyes ukrán-magyar tannyelvű oktatási intézményekben tegyék kötelezővé A magyar nép története oktatását tantárgyként tanórák keretében a 7-8-9. osztályokban heti egy óraszámban.
• A kárpátaljai szórványvidék magyar nyelvű/nyelvi helyzete sokrétű és sokféleképpen alakult, így oktatásukat differenciáltan, a régiók és települések magyar lakosságának igényei szerint kell alakítani: vasárnapi iskolákban, állami iskolákban fakultációként, tantárgyként tanítani a magyart nyelvet és irodalmat, a népismeretet, a magyarságismeretet, a magyar nép történetét, magyar kultúrismeretet, magyar zenei ismereteket, a Kárpát-medence földrajza című tantárgyakat, esetleg igény szerint kiterjeszteni más tárgyak oktatására a magyar nyelvet.
• Önállósítsák a Rahói Általános Iskola és a Kőrösmezői Középiskola magyar tagozatát.
• Azokon a településeken, ahol magyarok is élnek és megszűnt vagy kimenő jelleggel megszűnőben van a magyar oktatás, tanítsanak azon óratervek szerint, melyekben a magyar nyelv és irodalom kötelező tantárgy. Ezen intézményekben a variatív órák keretein belül vezessék be a magyar népismeret, magyar zenei ismeret, magyar nép története, a Kárpát-medence földrajza című tantárgyak oktatását.
• Bővítsék a magyar óvodai hálózatot, hogy minden magyar ajkú diáknak legyen választási lehetősége a kötelező óvodai előkészítő kapcsán. A városokban több óvodában nyissanak magyar csoportot, hozzanak létre magyar bázisintézményeket, melyek ellátnák a módszertani központ feladatait is.
• A magyar tannyelvű oktatás presztízsének növelése érdekében a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatást azokon a településeken, ahol működik magyar tannyelvű iskola, csak azoknak folyósítsák, akik ebbe az oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. A támogatás folyósítását az iskolalátogatástól tegyék függővé.
• Szélesítsék a magyar nyelv használati körét, mert a nyelv nem csak önmagában, szimbolikusan nagy érték, hanem eszköz is a mindennapi használatban.
• Követeljük, hogy Kárpátalján hajtsák végre a regionális nyelvekről szóló törvényt, fogadjanak el végrehajtási rendeletet.
• A törvény szellemének megfelelően dolgozzanak ki kétnyelvű (ukrán-magyar) dokumentációt. Az iskolai dokumentációt a magyar tannyelvű iskolákban és osztályokban vezessék magyar nyelven.
• Az ukrán tannyelvű iskolákban és településeken kötelezően oktatandó két idegen nyelv közül az egyik legyen a magyar nyelv. Javasoljuk, hogy az ukrán tannyelvű iskolákban a kötelezően oktatandó két idegen nyelv közül az első nyelv legyen a magyar, mint regionális nyelv a második idegen nyelv legyen a választható. A magyar nyelv oktatásához megvannak a személyi feltételek, a tanításához dolgozzanak ki új tantervet, melynek elkészítésében a KMPSZ is részt vállal. Kérjük a magyar államot, hogy amennyiben ezt bevezetik, segítse a magyar nyelv, mint idegen nyelv oktatását a módszertani eszközök (szótár, munkafüzet, módszertani segédanyag stb.) előteremtésével, a tanárok továbbképzésével.
• Kérjük, hogy a megye területén működő óvodákat, szakközépiskolákat, collegeket technikumokat hivatalosan is nyilvánítsák kétnyelvűvé, a magyar nyelvű oktatást állítsák vissza a nyoclvanas évek gyakorlatának megfelelően.
• Kérjük, hogy az állam támogassa az évtizede húzódó Beregszászi Magyar Gimnázium építkezését és rekonstrukciójának befejezését.
• Kérjük, hogy engedélyezzék a magyar tannyelvű gimnáziumok és a líceumok számára a 12 évfolyamos oktatást, mivel az említett iskolatípusok gyakorlata az elmúlt években igazolta eredményességét a tehetséggondozás terén. Ezen oktatási intézmények abban az időszakban kaptak működési engedélyt az ukrán államtól, amikor a középiskolai oktatás alapformája 11 osztályos volt, s a 12. évfolyamos iskolatípus megszüntetése a korábban megszerzett jogok csorbítását jelenti.
• Kérjük, hogy a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, az Ungvári Drugeth Gimnázium, a Péterfalvi Kölcsey Ferenc Középiskola, a Salánki Mikes Kelemen Középiskola, a Beregszászi Mikes Kelemen Középiskola, a Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskola, a Badalói Gvadányi József Középiskola, a Csapi Széchenyi István Középiskola, a Tiszaújlaki Széchenyi István Középiskola, az Eszenyi Bocskai István Középiskola hivatalosan is viselhesse a választott magyar történelmi személy nevét.
• Biztosítsák a magyar tannyelvű oktatási intézmények időbeni magyar nyelvű tankönyvellátását.

Aknaszlatina, 2012. szeptember 9.