A magyar nyelv nem rúghat labdába az ukrán politikusnál

Volodimir Ribak, az ukrán parlament új elnöke egyenjogúnak nevezte az orosz és az ukrán nyelvet, miközben a magyart és a románt kisebbséginek egy kedden megjelent interjújában.

A házelnök a Kommerszant-Ukrajinának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy noha az ukrán nyelv státuszát az ország alkotmánya védi, ő maga az orosz nyelv egyenjogúsága mellett áll ki. „Az alkotmány szerint az államnyelv az ukrán, és az alkotmányt be kell tartani. Nekem viszont, egy olyan embernek, aki orosz ajkú környezetből jön, kellemetlen, ha egyes parlamenti képviselők kisebbségi nyelvnek nevezik az oroszt” – mondta a donyecki származású politikus. Hozzátette, hogy a magyar nyelvet lehet kisebbséginek tekinteni Kárpátalján, a románt Csernyivci megyében, az orosz viszont véleménye szerint nem nevezhető annak, hiszen – mint fogalmazott – a fél ország ezen a nyelven beszél.

December 13-án, az októberi választások után létrejött új összetételű parlament második ülésnapján a törvényhozásba először bekerült nacionalista Szabadság párt képviselői felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy több képviselő oroszul szólalt fel. Miután egy kormánypárti képviselő ezek után csak azért is oroszul mondta el beszédét, a nacionalisták megpróbálták belefojtani a szót, ami verekedésbe torkollott az elnöki emelvény környékén az ellenzéki és a kormánypárti képviselők között.

Ribakot a csetepaté után választották meg házelnöknek. Felszólalását oroszul kezdte, majd gyorsan ukránra váltott. Akkor ígéretet tett arra, hogy ezentúl a parlamentben csakis az állam hivatalos nyelvén szólal meg. Megjegyezte viszont, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy képviselő oroszul szólal fel a törvényhozásban.

Nem lett regionális nyelv a magyar

Nem nyilvánította regionális nyelvvé a magyart Kárpátalján december 21-i ungvári ülésén a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amely az ukrán nyelvtörvény helyi alkalmazásáról hozott döntésében annyit ismert el, hogy az ukrán mellett – a románnal és a ruszinnal együtt – a magyar is elterjedt nyelv a régióban, s ezt figyelembe kell venniük az illetékes önkormányzatoknak.

Álláspontok

A Kommerszant-Ukraina című lap októberben arról tudósított, hogy jelentősen megszigorítaná a kisebbségi nyelvek regionálissá tételét Ukrajnában a nyelvtörvényhez elkészített új kormányzati módosító javaslat. A laphoz eljutott dokumentum értelmében a jelenlegi 10 helyett legalább 30 százalékos arányt kellene elérnie egy kisebbségnek a helyi lakosság lélekszámán belül ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységben.

A Kárpátalja megyei tanács ügyvezető elnöke még augusztus végén azt mondta, a képviselő-testület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, amint azt a helyi magyarság a nyelvtörvény alapján elvárná.
Forrás: mno.hu