A reform ára, avagy mibe kerül az IMF-hitel?

Vezető hír volt tegnap, hogy megállapodott egymással a Nemzetközi Valutalap (IMF) és Ukrajna.

Hivatalosan egy gazdasági reformprogramról egyeztek meg a tárgyalófelek, amely a gyakorlatban, és erősen leegyszerűsítve a dolgokat azt jelenti, hogy eldőlt, mennyi pénzt folyósít a nemzetközi pénzintézet az államcsőd szélén tántorgó országunknak, s mit vár el ezért cserébe. Az IMF igazgatótanácsa áprilisban véglegesíti a megállapodást, ekkorra dől el a hitel pontos összege is.

Nyikolaj Georgijev, az IMF ukrajnai missziójának vezetője az MTI tudósítása szerint jelezte, hogy a készenléti hitel része egy Ukrajnának szánt, szélesebb körű, nemzetközi pénzügyi támogatásnak, amelynek összege a következő két évben elérheti a 27 milliárd dollárt. Mi azért csak maradjunk meg a realitások talaján: Ukrajna elkönyvelheti, hogy két évre 14-18 milliárd dollár készenléti hitelhez jutott, ami átsegítheti a mindennapi nehézségeken.

Az epravda.com.ua szakírója, érzékeltetendő az IMF és az ukrán kormány tárgyalásainak hangulatát emlékeztet, hogy a korábban Kijevben tárgyaló IMF-küldöttségek rendszerint hajlandónak mutatkoztak a párbeszédre a hitelért cserében elvárt intézkedéseket illetően, bár már évek óta makacsul kötötték magukat ahhoz, hogy nem hajlandók tovább finanszírozni a lakossági gázár támogatását. A mostani egyeztetések alkalmával azonban már szó sem volt vitáról – írja Andrij Visinszkij. Tisztában lévén azzal, hogy Ukrajna gazdasága a katasztrófa szélén áll, az IMF képviselői jobbára csak diktálták a feltételeiket.

A WikiLeaks még a tárgyalások megkezdése előtt nyilvánosságra hozta a Valutaalap hitelfeltételeit, így az ukrán sajtóból nagy vonalakban máris tudható, mire számíthatunk. A kölcsönért elvárt reformintézkedések némelyikét fokozatosan, a hitel folyósításával egyidejűleg hajtják majd végre, mint például a nyugdíjkorhatár újabb emelését. Vannak azonban olyan intézkedések is, amelyek azonnali bevezetése nélkül az IMF várhatóan egy centet sem utal át Kijevnek. A lényeg, hogy bármit kért az IMF, Ukrajna nem volt abban a helyzetben, hogy nemet mondjon.

Íme a feltételek:

1. A lakossági gázár 50 százalékos emelése május 1-jétől, valamint a távhőszolgáltatók számára eladott földgáz árának 40 százalékos emelése július 1-jétől. A továbbiakban a lakossági gáz ára fokozatosan emelkedni fog mindaddig, amíg – előreláthatóan 2018-ban – eléri az úgymond gazdaságilag megalapozott szintet.

2. Egy sor fiskális törvény elfogadása, melyek célja a költségvetés bevételeinek 40-50 milliárd hrivnyával való növelése éves szinten.

3. Ukrajnának korlátoznia kell az egyszerűsített adózási rend alkalmazását.

4. 35-40 milliárd hrivnyányi költségvetési pénz zárolása, illetve lefaragása a kiadási oldalon.

5. A létminimum összegének befagyasztása.

6. Lemondás a hrivnya árfolyamának bármiféle támogatásáról.

7. Ukrajna lemond arról is, hogy az IMF-hitelt, illetve a belföldi államkötvényeket (ez utóbbiról később dönt véglegesen az IMF) a felhalmozódott költségvetési hiány fedezésére, és áfa-visszatérítésre használja fel.

A kormány elképesztő gyorsasággal, még tegnap a parlament elé terjesztette azt az intézkedéscsomagot, amely biztosítani hivatott a költségvetési egyensúlynak az IMF által elvárt javítását. Arszenyij Jacenyuk kormányfő ennek kapcsán drámai hangvételű beszédben ecsetelte a honatyák előtt a helyzet súlyosságát. Szavai szerint a tavalyi év elejétől az ország devizatartalékai 34,6 milliárd dollárról csaknem 20 milliárd dollárral csökkentek, azaz mostanra mindössze 15 milliárd dollárt tesznek ki. Részletezve az államadósságot kiemelte, hogy az állami vállalatok közül a Naftogaz gázvállalat deficitje 34,4 milliárd hrivnya, hiteltartozása pedig csaknem 85 milliárd hrivnya. Az állami útkezelő-társaság tartozása 37 milliárd hrivnya, az állami vasutaké pedig 24 milliárd hrivnya.

Az MTI tájékoztatása szerint Jacenyuk közölte, hogy az előrejelzések alapján idén háromszázalékos GDP-csökkenés várható Ukrajnában, az infláció pedig elérheti a 12-14 százalékot. A miniszterelnök kitért arra is, hogy áprilistól várhatóan 480 dollárba kerül Ukrajnának ezer köbméterenként az import földgáz.

Jacenyuk a nehéz gazdasági helyzetből való kilábalás érdekében elsősorban a költségvetési kiadások jelentős megszorítását helyezte kilátásba, beleértve a szociális kiadásokét is, valamint a kormány kezdeményezi az ásványkincsek kitermelésére kivetett járulék megduplázását. Jelezte, hogy az állami alkalmazottak létszámát tíz százalékkal készülnek csökkenteni. Az év elején meghatározott minimálbér és a létminimum idén nem fog emelkedni.

A zn.ua azt írja, hogy a kormány által javasolt lépésektől – alapvetően a jövedéki adóknak és az egyéb illetékeknek az emelésétől – éves szinten 44 milliárd hrivnya pluszbevételt remélnek. Emellett 0,5 százalékos kötelező állami nyugdíjbiztosítási illetéket vetett ki a parlament a valutavásárlásra. Ettől az intézkedéstől 9,1 milliárd hrivnya befolyását remélik a költségvetésbe. Egyúttal eltörölték a honatyák a gabonakereskedelem és a gyógyszerimport területén eddig érvényes áfa-fizetési kedvezményeket, illetve növelték a gépkocsik jövedéki adójának mértékét. Az intézkedések népszerűtlenségét mi sem jelzi meggyőzőbben, mint hogy a jelenlegi kormánykoalíció vezetőinek csak második nekifutásra sikerült elfogadtatnia azokat a képviselőkkel.

A kormány egyúttal módosította a költségvetést is, melynek bevételi oldalát 22,373 milliárd hrivnyával, a kiadásokat pedig 25,449 milliárddal csökkentették. A költségvetés idei várható hiánya három milliárd hrivnyával 71, 564 milliárdról 68,564 milliárdra csökkent.

A zn.ua emlékeztet, hogy a Pénzügyminisztérium további egyenlegjavító intézkedéseket készített elő. Változatlanul hagynák például a jövedelemadó és az áfa jelenlegi kulcsait – 18, illetve 20 százalék –, azaz jövő évtől nem csökkentik azokat 16, illetve 17 százalékra, mint tervezték. Bővül az áfa-köteles importáruk köre, a külföldről vámmentesen behozható termékek értékét pedig 300 euróról 150 euróra csökkentik.

Szakértők megállapítják: bár az intézkedések az avatatlan szem számára is drákóiaknak tűnnek, valójában a kormányon is múlik, hogy a reformok miként érintik majd a lakosságot. Íme egy példa, amelyet az epravda.com.ua említ. Az IMF a fentebb idézett keretszámokból kiindulva azt követeli az ukrán kormánytól, hogy a kiadási és bevételi oldalon összesen mintegy nyolcvanmilliárd hrivnyával javítsa a költségvetési egyensúlyt éves szinten. Ez első pillantásra nagyon sok. Ugyanakkor a portál szerint Igor Bilousz, az adóhatóság új vezetője üzletemberekkel találkozva nemrég arról beszélt, hogy a korábbi években csupán az úgynevezett „adógödrök” révén évente mintegy 100 milliárd hrivnyát „mostak ki” a költségvetésből. (Adógödrökön Ukrajnában olyan, jobbára fiktív cégeket értenek, amelyek révén jogosulatlan adókedvezményekre tesznek szert, illetve kitérnek az adó- és áfa-fizetési kötelezettség alól.) A hivatalnok hadat üzent ennek a jelenségnek, s azt ígérte, hogy győzni fog. Ha azonban ez igaz, s a kormány valóban hadat üzen az adót nem fizetőknek – és akkor a jövedéki adók és vámilletékek megfizetése terén tapasztalható anomáliákról még nem is beszéltünk –, nincs szükség a szociális kiadások lefaragására az IMF követeléseinek teljesítéséhez – mutat rá az epravda.com.ua.

Arszenyij Jacenyuk tegnapi parlamenti beszédéből, illetve a kabinet által előterjesztett válságkezelő törvénycsomagból mindenesetre egyelőre úgy tűnik, mintha a kormány nem látná az adóhatóság által jelzett hatalmas pótlólagos bevételi forrásokat, vagyis a reformok végrehajtásával járó terheket döntően mégiscsak nekünk, polgároknak kell majd viselnünk.