A romániaiak 77 százaléka nem bízik Magyarországban

A romániai megkérdezettek 43 százaléka inkább baráti, 38 százalékuk pedig inkább ellenséges országnak látja Magyarországot, de 77 százalékuk nem bízik, illetve nagyon nem bízik a szomszédos országban – derül ki az IRES közvélemény-kutató legfrissebb felméréséből. A válaszadók 35 százaléka – ezen belül nagyobb arányban a fiatal korosztály – úgy gondolja, Románia területeket veszíthet, 62 százalék szerint ez a veszély nem áll fenn. A magyarok és románok közötti kapcsolatokat a megkérdezettek 59 százaléka jónak, 23 százalékuk pedig rossznak tartja. A romák esetében ez az arány 45, illetve 32 százalék.
A közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 43 százaléka úgy véli, Románia viszonylatában Magyarország inkább baráti ország, 9 százalékuk szerint sem baráti, sem ellenséges, 38 százalék szerint pedig inkább ellenséges ország. A megkérdezettek 7 százaléka nem tudott, 3 százaléka pedig nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Az Oroszországgal kapcsolatos azonos kérdésre a válaszok megoszlása a következő: Oroszország inkább baráti ország – 39 százalék, sem baráti, sem ellenséges – 17 százalék, inkább ellenséges – 27 százalék, nem tud válaszolni – 13 százalék, nem akar válaszolni – 3 százalék.
Egy másik kérdésre adott válaszokból kiderül, a válaszadók 42 százaléka nem bízik, 35 százalék pedig nagyon nem bízik Magyarországban. A válaszadók 17 százalék bízik, 3 százaléka pedig nagyon bízik a szomszédos országban, 3 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Oroszország esetében a válaszok: 3 százalék nagyon bízik, 16 százalék bízik, 48 százalék nem bízik, 27 százalék pedig nagyon nem bízik. A válaszolni nem tudók illetve nem akarók aránya 6 százalék.
Az embereknek több mint a fele úgy gondolja: jó kapcsolatban állnak a Románia területén élő, nem román etnikumokkal. A válaszadók 6 százaléka szerint ez a viszony nagyon jó, 60 százalékuk szerint jó, 2 százalékuk szerint nem jó, de nem is rossz, 23 százalék szerint rossz, 7 százalék szerint nagyon rossz, 1 százalék pedig nem tudja.
A magyarokkal való viszonyt a megkérdezettek 6 százaléka nagyon jónak tartja, 59 százaléka jónak, 2 százaléka sem jónak, sem rossznak, 23 százaléka rossznak, 8 százalék pedig nagyon rossznak. Az alanyok 2 százaléka nem tudott, 1 százaléka pedig nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A cigányokra vonatkozó azonos kérdésre a válaszok a következők: nagyon jó a viszony – 4 százalék, jó – 45 százalék, sem nem jó, se nem rossz – 2 százalék, rossz – 32 százalék, nagyon rossz 14 százalék, 1-1 százalék nem tudott, illetve nem akart válaszolni.
Válaszok a romániai németekre vonatkozó kérdésre: nagyon jó a viszony – 20 százalék, jó – 66 százalék, se nem jó, se nem rossz – 1 százalék, rossz – 5 százalék, nagyon rossz – 1 százalék, 7 százalék nem tudja, 1 százalék nem válaszolt.
A válaszadók 68 százaléka nem bízik a romániai igazságszolgáltatásban, 58 százalék nem bízik az alkotmánybíróságban, 56 százalék a korrupcióellenes ügyészségben.
A megkérdezettek 67 százaléka szerint a külföldön élő román állampolgárokat nem kell törölni a választói névjegyzékből, 46 százalékuk pedig úgy gondolja, a nyugati államoknak nyomást kell gyakorolnia a román kormányra a demokratikus szabályok tiszteltben tartása érdekében.
A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 37 százaléka soha nem járt külföldön, 14 százalékuk pedig csak egyetlen alkalommal.
A felmérés augusztus 21. és 24 között készült 1541 nagykorú személy megkérdezésével, hibahatár: plusz-mínusz 2,5 százalék.
Forrás: zipp.hu