Az FBI igazgatója szerint Moszkva megpróbál beavatkozni a 2020-as választási folyamatba is

Oroszország csaknem változatlan intenzitással használja a közösségi platformokat, a hamis internetes profilokat és a propaganda különféle eszközeit, és várhatóan megpróbál beavatkozni a 2020-as amerikai elnökválasztás folyamatába is – fejtette ki Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója pénteken.

A washingtoni Külkapcsolatok Tanácsában tartott előadásában Wray kifejtette, hogy Moszkva mind a 2016-os elnökválasztás, mind a tavaly őszi, úgynevezett félidős választások idején aktív volt, megpróbálta befolyásolni az amerikai választókat, mindazonáltal a választási infrastruktúrába nem sikerült behatolnia.
„Az orosz hírszerző szervek megpróbálnak egymás ellen fordítani bennünket, ellenségeskedést szítani közöttünk, megpróbálják megrendíteni az amerikaiak demokráciába vetett bizalmát” – fogalmazott. Hozzáfűzte, hogy ez a veszély nem csupán a választások időszakát fenyegeti, hanem jelen van az esztendő minden egyes napján.
Az FBI igazgatója a 2018-as félidős választást a 2020-as elnökválasztási folyamat főpróbájának nevezte. Dicsérte az informatikai óriások, a nagy közösségi portálok erőfeszítéseit a hamis profilok kiszűrésére, a rossz szándékú felhasználók kizárására.
Christopher Wray azonban nemcsak az Oroszország jelentette fenyegetésről beszélt, hanem Kínát is kárhoztatta. Az ázsiai óriásország szerinte elsősorban az ipari kémkedése miatt jelent veszélyt az Egyesült Államokra. „Egyetlen ország sem jelent nagyobb és súlyosabb fenyegetést a hírszerzési információk gyűjtésében, mint Kína” – jelentette ki.
Sajnálattal állapította meg, hogy Kína hírszerzési tevékenységének jelentőségét évtizedeken keresztül alábecsülték. Azt állította, hogy Kína „minden lehetséges módon” információkat lop el vállalatoknál, egyetemeken, különböző szervezeteknél egyaránt. „Mindezt hírszerző szervezetek, állami vállalatok, diplomás fiatalok vagy kutatók révén teszi” – fogalmazott Wray.
Az FBI igazgatója azt mondta, hogy a gazdasági hírszerzéssel kapcsolatos vizsgálataik „csaknem mindig Kínához vezetnek”. Leszögezte: meglátása szerint Peking gazdasági világhatalmi szerepet akar magának az Egyesült Államok rovására.