Csúnyán kiosztják az ukrajnai magyarokat
A kárpátaljai magyar kisebbség nemzetiségi jogérvényesítési törekvései során gyakran áthágja Ukrajna törvényeit, de az ukrán államhatalom erre nem reagál kellő eréllyel – állította csütörtöki számában a Deny című ukrán napilap.
A kárpátaljai magyarság érdekvédelmi erőfeszítéseit övező konfliktusokról közölt terjedelmes elemzésében a kijevi újság elítéli a beregszászi járási tanács (közgyűlés) közelmúltban hozott döntését arról, hogy a testület üléseit a jövőben az ukrán mellett a magyar himnusz lejátszásával nyitják meg. Az írást jegyző Vaszil Ilnickij vezető ungvári újságíró szerint a magyarság részéről nem ez az első és nem is az utolsó olyan lépés, amely konfliktust generál az ukránok és magyarok között.
A cikkíró szerint a bajok az 1990-es években kezdődtek, amikor a helyi magyar szervezetek kezdeményezésére az akkori Kárpátalja megyei vezetése visszaállította a régió magyarlakta településeinek történelmi neveit anélkül, hogy meghagyta volna ukrán elnevezésüket is. Ennek kapcsán a szerző nehezményezi, hogy a magyarok kizárólag magyarul hajlandók megnevezni Ungvárt, Munkácsot vagy Szolyvát.
Tovább tetézte a bajt a kijevi lap szerint, hogy tömeges jelleget öltött a magyar zászló kitűzése az ukrán állami lobogó mellé a helyi önkormányzati épületeken, ráadásul az ukrán társadalmi és politikai szervezetek tiltakozása ellenére tovább folytatódik ez a – mint fogalmaz – „értelmetlen államilobogó-kettősség”.
Bírálja a cikkíró a kárpátaljai államhatalmi szerveket, amiért megengedték a magyaroknak a vereckei honfoglalási emlékmű megépítését és a turulmadaras szobor visszaállítását a munkácsi várban. Nehezményezi a szerző, hogy az ukrán hatóságok túlságosan engedékenyek a kárpátaljai magyarokkal szemben, pedig példát vehetnének Szlovákiától és Romániától, ahol – mint véli – hasonló esetek nem fordulhatnak elő.
Az írás szerint jellemző a kárpátaljai lakosság 12 százalékát kitevő magyarokra, hogy ha nemzetiségi problémáról van szó, akkor annak ellenére összefognak, hogy két politikai szervezetük olykor késhegyig menő küzdelmet folytat egymással. Mi több, amikor magyar ügy támogatásáról van szó, akkor az ukrán pártok helyi magyar önkormányzati képviselői is – a pártfegyelemmel szembe menve – elsősorban a „magyar szívükre hallgatnak” – olvasható a cikkben.
Ilnickij bírálja az egyszerűsített honosításról szóló magyar törvény kárpátaljai alkalmazását, szerinte ugyanis a jogszabállyal Magyarország politikai célokat követ. Egyetért azokkal az ukrajnai véleményekkel, amelyek szerint veszélyezteti Ukrajna nemzetbiztonságát a magyar állampolgárság kárpátaljai magyarok általi felvétele.
A lap ugyanakkor kizárólag a kettős állampolgárság kérdésére hegyezi ki a cikk mondanivalóját, mivel csak ezzel kapcsolatban kéri ki két ukrán és egy magyarországi szakértő véleményét. A magyar visszahonosítás ukrajnai hatásáról Valerij Csalij, a tekintélyes kijevi Razumkov Központ vezérigazgató-helyettese kifejtette: nem állják meg a helyüket azok az állítások, hogy a magyar kettős állampolgárság fokozhatja a szeparatizmust Ukrajnában, mivel – mint fogalmazott – Magyarország részéről nincsenek ilyen tudatos törekvések Ukrajnával szemben.
„Maga a probléma nem fenyegeti Ukrajna nemzetbiztonságát” – mutatott rá, hozzátéve egyebek mellett, hogy a kettős állampolgárság kérdését tárgyalásos úton kell rendeznie Magyarországnak és Ukrajnának a saját törvényeikkel és az Európai Unióban hatályos jogszabályokkal összhangban.