Csütörtöki törvények: az ellenzék államcsínyt emleget

„A Batykivscsina államcsínynek tekinti a Legfelsőbb Tanácsban történteket„, „A Legfelsőbb Tanács rendőrállammá változtatja Ukrajnát” – ilyen címekkel számolt be tegnap az UNIAN Hírügynökség internetes portálja arról, hogy a parlament január 16-án elfogadta az „Ukrajna törvényének »A bíróságról és a bírók jogállásáról«, valamint a polgárok védelmét szolgáló pótlólagos intézkedésekre vonatkozó eljárási törvények módosításáról” címet viselő jogszabályt, melynek beterjesztői Volodimir Olijnik és Vagyim Kolesznyicsenko, a Régiók Pártja képviselői voltak.

A hírügynökség a zn.ua hivatalosan meg nem erősített értesülésére hivatkozva azt írja, hogy Viktor Janukovics államfő még ezen a napon, január 16-án aláírta a törvényt. Az elnök a portál szerint egy sor további, a törvényhozás által ugyancsak tegnap elfogadott jogszabályt is ellátott kézjegyével, köztük azt, amely változtatásokat eszközöl a Legfelsőbb Tanács ügyrendjében, egyszerűbbé téve a képviselői mentelmi jog felfüggesztésének eljárását. Ugyancsak aláírta Janukovics „A közlekedésbiztonságot érintő, automatikus üzemmódban rögzített adminisztratív szabálysértésekért viselt felelősségről” című törvényt, a labdarúgó mérkőzések közben elkövetett adminisztratív szabálysértésekért való felelősségre vonást, illetve a bűnügyi eljárási törvénykönyvnek a vádlottak távollétében lefolytatandó bűnügyi eljárásra vonatkozó részét módosító jogszabályokat.

A zn.ua közelebbről meg nem nevezett forrására hivatkozva a kormányzó Régiók Pártjában azt írta, „a frakció képviselőinek 95 százaléka nem tudta, mire szavaznak”. Ráadásul a frakció néhány tagjának, akik a szavazás célszerűségéről faggatták Volodimir Ribakot, a házelnök azt felelte, hogy ezeknek a törvényeknek az elfogadásához az elnök ragaszkodott személyes találkozójuk alkalmával – teszi hozzá a portál. Korábbi híradásuk szerint csütörtökön a parlamenti többség egy sor törvényt előzetes vita nélkül, az ellenzéki képviselők távollétében fogadott el a Régiók Pártja és a kommunisták frakcióinak, valamint néhány független képviselőnek a szavazataival. A törvények egy részéről egyszerre szavaztak első és második olvasatban, továbbá az elektronikus szavazatszámláló rendszer mellőzésével, kézfelemeléssel – közölte a zn.ua.

Az ellenzéki Batykivscsina nyilatkozatában mindjárt államcsínynek minősítette a csütörtöki jogszabályok elfogadását, s az azonnali visszavonásukat követelte. Aggodalmának adott hangot az Ukrajnában hozott törvények miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik illetékese. Dunja Mijatovic többek között a rágalmazásért bevezetett büntetőjogi felelősségre vonást kifogásolta. Mélységes aggodalmát fejezte ki az Ukrajnában elfogadott, a békés tiltakozást és a szólásszabadságot korlátozó törvénymódosítások miatt az Egyesült Államok is – írta a versii.com.

Az UNIAN Hírügynökség összeállítása alapján következzék néhány azon jogszabályi újdonságok közül, amelyekre a szóban forgó törvény-módosítások következtében számíthatunk vélhetően már a közeljövőben!

Mostantól SIM-kártya vásárlásakor a polgárok kötelesek lesznek felmutatni a személyigazolványukat – írja a hírügynökség. A mobiltelefon-szolgáltatóknak szerződést kell kötniük ügyfeleikkel, amelyben feltüntetik azok személyi adatait.

A hírközlési és informatikai nemzeti bizottság jogot nyert arra, hogy kötelezze az internetszolgáltatókat, korlátozzák előfizetőik hozzáférését a világháló azon honlapjaihoz, amelyek a törvényekbe ütköző információkat terjesztenek, illetve amelyeken keresztül állami bejegyzéssel nem rendelkező hírügynökségek folytatják a tevékenységüket. A bizottság követelésének figyelmen kívül hagyása esetén a szolgáltatókra bírság róható ki, melynek összege az adózatlan minimálbér kétszázszorosától a négyszázszorosáig terjedhet.

Ezen kívül a telekommunikációs és internetszolgáltatókat kötelezni fogják az operatív-kereső tevékenységhez szükséges berendezések beszerzésére és üzembeállítására, valamint azok üzemeltetésére a saját költségükön, illetve az operatív-kereső intézkedések támogatására.

A szolgáltatókat ugyancsak kötelezik az internet-hozzáférést biztosító tevékenységük licenzálására.

A Belügyminisztériummal való egyeztetés nélkül közlekedő több mint öt járműből álló menetoszlopok mostantól az adózatlan minimálbér 40–50-szeresének megfelelő bírsággal, vagy a járművezetői engedély 1-2 évre történő bevonásával, a közlekedési eszköz elkobzásával büntethetők.

A minimálbér 150–200-szorosának megfelelő birság, vagy legfeljebb 15 nap adminisztratív elzárás szabható ki a gyűléseken, tüntetéseken, utcai felvonulásokon az adott személy azonosítását megnehezítő álarcban, sisakban, sálban vagy sapkában való részvételért. Hasonló büntetésre számíthatnak azok a tüntetők, akiknél fegyvert, pirotechnikai eszközöket, könnygázt találnak, illetve akik egyenruhában, vagy a fegyveres testületekére emlékeztető öltözékben vesznek részt utcai rendezvényeken.

„Kis építészeti műtárgyaknak” a rendvédelmi szervek engedélye nélküli felállításáért 250–300 adózatlan minimálbérnek megfelelő bírság vagy legfeljebb 15 napi elzárás szabható ki.

Az államhatalmi szervek és polgári egyesülések tevékenységét szolgáló épületek vagy építmények zárolása hatósági személlyel való szembeszegüléssel, és fegyver vagy egyéb tárgyak felhasználásával mostantól 5-től 10 évig terjedő börtönnel büntethető a korábbi 8 év helyett.

Nyilvános felhívás épületek vagy építmények elfoglalására, lakóhely, vállalat megközelítésének akadályozása, illetve hasonló tartalmú anyagok terjesztése, készítése vagy megőrzése 5 évig terjedő szabadságkorlátozással vagy 2-től 6 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Korábban ugyanezen vétségekért az adózatlan minimálbér legfeljebb 50-szeresének megfelelő bírság, 6 hónap szabadságvesztés vagy legfeljebb három év szabadságkorlátozás volt kiszabható.

A bíróra, annak közeli rokonaira vagy családtagjaira vonatkozó bizalmas információk törvénytelen gyűjtéséért, megőrzéséért vagy terjesztéséért, valamint a bíró megsértéséért, a vele szembeni nyomásgyakorlásért 300–500 adózatlan minimálbérnek megfelelő bírság, vagy két év börtön jár.

A csütörtöki törvénymódosítás eredményeként a Büntetőtörvénykönyv kiegészül a rágalmazást tárgyaló paragrafussal. A törvényalkotó rágalmazáson olyan „szándékosan téves információk tudatos terjesztését” érti, „melyek egy másik személy becsületét és méltóságát sértik”. Büntetésként az adózatlan minimálbér legfeljebb 50-szeresének megfelelő bírság, esetleg maximum 200 órányi közmunka, vagy legfeljebb egy év javítómunka szabható ki.

Külön tényállást képez a „tömegtájékoztatási eszközökön vagy az interneten keresztül nyilvánosságra hozott alkotásokban, valamint a korábban rágalmazásért már elítélt személy által elkövetett rágalmazás”. Ez a tényállás az adózatlan minimálbér 50–300-szorosának megfelelő bírsággal, vagy 150–240 óra közmunkával, esetleg egy év javítómunkával büntethető – olvasható az unian.ua portálon megjelent összeállításban.