Dobsa István: Ha mi rendelkezünk magunk felett, nagyobb eséllyel lehet pozitív jövőképünk

Jobban megy az érdekképviselet ifjúsági szinten, mint öt-tíz évvel ezelőtt, de még mindig nem működik elég jól– mondta Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke a tiszapéterfalvi V. Kárpátaljai Nyári Egyetemen. Az elnök ezzel kapcsolatban elmondta, hogy még mindig sok a teendő ezen a téren, és jelenleg is azon dolgoznak, hogy a Kárpát-medencében jól működő mintákat áthozzák Kárpátaljára.

– Hála Istennek az ifjúsági civil szervezetek jól működnek Kárpátalján – mondta. Szavai szerint az ifjúsági élet dinamikus, szemmel láthatóan jól működik, de az érdekképviselet irányába van hová fejlődni. Szakpolitika kapcsán elmondta, hogy a döntéshozók székeiben még mindig nincs elegendő fiatal. Ennek okaként említette meg a fiatalok érdektelenségét a témával kapcsolatban.

– A feladatunk az, hogy olyan politikát csináljunk, hogy a fiataloknak legyen kedvük csatlakozni és a döntéshozásban részt venni – jelentette ki. Hozzátette: kárpátaljai fiatalként valahol ez kötelesség is, mert Kárpátalján nem tehetjük meg azt, hogy ne foglalkozzunk a saját életünkkel.

– Ezért kell, hogy ott legyünk és kiharcoljuk magunknak az alapvető jogainkat. Ez egy plusz misszió – mondta.

Ennek kapcsán hozta fel példának a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképzőt, ahol a fiataloknak megmutatják a közélettel való foglalkozás fontosságát. „Érdemes tanulni, és ott ülni azoknál a döntéshozó asztaloknál, így nem mi leszünk a vacsora, hanem esetleg mi dönthetünk a vacsoránkról” – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási reformok lehetővé teszik azt, hogy a településeken ifjúsági tanácsokat hozzanak létre, amiről sokan nem tudnak.

– Ezt a lehetőséget ki kell aknáznuk – húzta alá Dobsa István. – Ehhez az kell, hogy szervezetten, kerekasztal-megbeszélésekkel, gondolatokkal kell nekifognunk a munkának, hiszen ezekből az ifjúsági tanácsokból nőnek majd ki azok a közösségi vezetők, akik néhány év múlva az egész kistérség vezetői lehetnek. Ha mi ülünk ott, mi rendelkezünk a saját jövőnkről, nagyobb eséllyel lehet jó, mintha hagynánk ezt másoknak megtenni.

Az elvándorlás kapcsán elmondta, hogy szinte minden kárpátaljai fiatal fejében megfordul a kiköltözés gondolata.

– Az én válaszom erre az, hogy menni, és aztán visszajönni – jelentette ki. Az elnök kifejtette azt, hogy az országban uralkodó jelenlegi helyzetben megérthető, ha sokan az elvándorlást válasszák, de fontos, hogy akik külföldre mennek, haza is jöjjenek majd.

– Mi kell ahhoz, hogy valaki komfortosan érezze magát a szülőföldjén? Egyrészt gazdasági stabilitás, másrészt a közösség – mondta, hozzátéve: ez a kérdés a kárpátaljai ifjúsági szervezetek prioritása. Kiemelte a közösség meghatározó szerepét, amiben fontos, hogy a tagok mire buzdítják egymást.

– Én azt mondom, és arra kérek mindenkit, hogy adjon magának egy esélyt egy kárpátaljai jövőkép kialakításában. Arra kell törekedünk, hogy a nehézségek ellenére egy közös, pozitív összhang alakuljon ki az elvándoroltak és az itthon maradtak között. – Hozzátette: olyan közös jövőt kell együtt kiépíteni, hogy érdemes legyen Kárpátaljára visszajönni.

A felsőoktatás átértékelődése kapcsán elmondta, hogy a lexikális és a gyakorlati tudásnak balanszban kell lennie egymással, illetve arról is beszélt, hogy nem csupán oktatás szempontjából fontos ez a kérdés.

– Egy egyetem, főiskola, felsőoktatási intézmény nemcsak egy szakképző egy fiatal életében, hanem közösséget teremt, és az értelmiségi társadalmi réteg megteremtését is ki kell tűznie célul – mondta.

Szabó Kata
Kárpátalja.ma