Egy zászlóégetés margójára

Eredetileg úgy gondoltam, hogy pénteki válaszommal (Helységnévtáblák, vádak és egyéb huncutságok) a magam részéről lezártnak tekintem a vitát a Jobbik itteni híveivel pártjuk kárpátaljai közszerepléséről, illetve látszólag a rovástáblákról, valójában pedig a KMKSZ-hez és az UMDSZ-hez fűződő viszonyukról, mely Kampány határok nélkül című írásom nyomán bontakozott ki.

Sajnos vasárnap két olyan hír is megjelent a transkarpatia.net portálon, amelyek legborúlátóbb várakozásaimat látszanak igazolni.

Az első, A kárpátaljaiakat felháborítják a nacionalisták provokatív tettei, akik elégették Ukrajna állami zászlóját című cikkben a hivatalos megyei lap, a Novini Zakarpattya internetes változata arról számol be, hogy „augusztus 31-én éjszaka négy 16–23 éves fiatalember leszakította, majd a továbbiakban néhány helyen felgyújtotta az ukrán zászlót Beregszászban. Az elkövetők az alkohol befolyása alatt úgynevezett »élő létrát« alkotva szedték le az állami jelképet az egyik épületről a város központjában” – folytatódik a beszámoló”.

„A rendőrség beregszászi járási osztályának munkatársai hatékonyan, egy nap leforgása alatt fényt derítettek a gyanúsítottak kilétére és őrizetbe vették őket. Kiderült, hogy az egyik beregszászi járási falu lakóiról van szó. Tart a nyomozás” – írja a transkarpatia.net.

A portál hozzáteszi: „Kárpátalja közvéleményét felháborítják a Szvoboda és a Jobbik mindenféle ukrán és magyar nacionalistáinak tettei, akik igyekeznek destabilizálni a politikai helyzetet vidékünkön. A fentebb említett politikai szervezetek Kárpátalját választották a maguk politikai propagandájához, és nem értik, hogy mivel végződhet ez.

Kárpátalja soknemzetiségű és az efféle tetteik a nemzetiségek közötti ellentétekhez vezethetnek. Emlékezhetünk, hogy nemrég a Szvoboda éjszakai fáklyás menetet tartott Beregszászban, ami a helyi magyar lakosság elégedetlenségét váltotta ki” – végződik a tudósítás.

Az esetre egyébként közleményben reagált a Szvoboda kárpátaljai megyei szervezetének sajtóosztálya, mely a zakarpattya.net.ua portálon jelent meg, s amelyből kiderül, hogy a párt Rákóczi-téri irodájáról szedték le a zászlót az elkövetők.

A másik említett írás A ruszinok követelni fogják a Szvoboda és a Jobbik kárpátaljai tevékenységének betiltását címmel jelent meg még ugyanaznap a délutáni órákban, s Mikola Sztaroszta, a Podkarpatszka Rusz Népi Tanácsa elnevezésű szervezet kárpátaljai megyei szervezetének vezetője írta alá.

„A legutóbbi kárpátaljai események fényében levonható a következtetés, hogy megyénk azon ukrán és magyar ultrajobboldali szervezetek politikai tevékenységének gyakorlóterévé válik, melyek igyekeznek destabilizálni a politikai helyzetet a régióban – írja Sztaroszta.

Emlékeztetek, hogy az utóbbi időben Kárpátalja területén egy sor, az ukránok és magyarok közötti nemzetiségi konfliktus kirobbantására irányuló esemény történt, többek között olyanok, mint az ukrán állami zászló meggyalázása Beregszászban, a Szvoboda éjszakai fáklyás felvonulása a kárpátaljai városokban, a magyar gyerekek elleni támadások Ungváron, a magyar emlékmű felgyújtása.

Ezek a szervezetek a kárpátaljaiaktól idegen fasiszta jelszavakat és eszméket sugallnak a vidék lakóinak. Kárpátalja olyan vidék, ahol évszázadokon keresztül toleránsan és békében élt sok különböző nemzetiség, olyan terület, amelytől idegen bármilyen etnikai alapú ellenségeskedés, a helyi lakosság pedig mindig tisztelettel viszonyult a más nemzetiségűekhez. A Podkarpatszka Rusz Népi Tanácsa kárpátaljai megyei szervezetének elnökeként azzal a javaslattal fordulok Ivan Balogához, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökéhez és az egész képviselőtestülethez, hogy tiltsák be a Szvoboda és a Jobbik tevékenységét Kárpátalján.

Ugyancsak kérem Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának kárpátaljai képviselőit, hogy támogassák a javaslatomat, s vessék fel Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa előtt a Szvoboda vezetőinek felelősségét szervezetük kárpátaljai tevékenysége miatt” – zárja sorait Mikola Sztaroszta.

A tett mindenképpen elítélendő, bár egyelőre nehéz eldönteni, minek tekintsük a hétvégi esetet. Ittas fiatalok duhajkodása? Szándékos támadás? Provokáció? Mióta Berlinben égett a Reichstag, jobb nem elhamarkodni a véleménynyilvánítást hasonló helyzetben. De a két idézett ukrán nyelvű cikk kiválóan jelzi, hogy merre tartunk, miként sodornak bennünket az események a konfrontáció felé itt Kárpátalján. Legutóbbi írásaimmal éppen ennek a „belesodródásnak” a veszélyeire szerettem volna figyelmeztetni. S hogy ezért mindenkinek, akit illet, magának kell elszámolnia a lelkiismeretével.