Eltussolnák a tömeges szürkemarha-pusztulás esetét?

A Kárpátaljára telepített magyar szürkemarhák tömeges pusztulásáról a közelmúltban napvilágot látott videó széles körben felháborodást keltett. Egyes források szerint a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetője, Olekszandr Ledida utasítást adott minden, az ügyben érintett személynek, hogy csak olyan információt hozzanak nyilvánosságra az esettel kapcsolatban, amelyek kedvezőbb színben tüntetik fel a történteket.

Az április 14-én készített videó tanúsága szerint 70-80 elpusztult állat teteme hever félig hantolatlanul nem messze Beregszásztól. Tömeges elhullás esetén a tetemeket – a közegészségügyi szabályok értelmében – az erre kijelölt helyen semmisítik meg. Ezeknek a szürkemarháknak a tetemeit viszont engedély és a kötelező állatorvosi vizsgálatok, egészségügyi intézkedések mellőzésével rakták halomra. Az első tucat szürkemarhát, melyek egyenként több mint 2000 euróba (de némelyik 6000 euróba!) kerülnek, 2011-ben hozták be az ukrán-magyar közös vállalat, a Kárpátikum kft. felsőremetei farmjára. A céget a hírek szerint Péter Csaba kárpátaljai üzletember, a Kotnar borgyár tulajdonosa, a megyei tanács képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tagja vezeti, de az érdekeltek közé sorolható Ihor Szviscso, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal egykori vezetője, jelenleg a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese, a Régiók Pártjának megyei képviselője is. Nem hivatalos források szerint a farm, ahol a teheneket tartották, a felsőremetei születésű Ihor Szviscso tulajdona.

Kárpátalja főállatorvosa, Jurij Szadvari így nyilatkozott az esetről: „Február elején bejelentéssel fordultak hozzánk a helyi lakosok, miszerint a farmon végkimerülésben lévő állatokat láttak. A helyszínen erről saját szemünkkel is meggyőződhettünk. A helyzet öt nap múlva sem változott, annak ellenére, hogy a farm tulajdonosát értesítettük az általunk is tapasztalt állapotról. Mivel a tulajdonossal nem sikerült személyesen kapcsolatba lépnünk, saját erőnkből próbáltuk megoldani a problémát. Még több állat elpusztulását megelőzendő (jelenleg több mint 400 szürkemarha van a farmon) a járási vezetőséghez fordultunk, így sikerült 10 tonna szénát és 15 tonna tápot vásárolni. Jelenleg az állatok állapota kielégítő. A helyzetet folyamatosan ellenőrzésünk alatt tartjuk, újabb problémák felmerülése esetén azonnal intézkedünk.”

A továbbiakban az állatorvos azt állítja, hogy a szürkemarhák nem betegség miatt hullottak el, hisz 2011-ben beoltották őket, ehelyett az állatok elpusztulásának okaként a kihűlést és a végelgyengülést jelölte meg. Nyilatkozata szerint mindössze 17 marha pusztult el, amihez a gondozók hanyagsága és gondatlansága vezetett, akik ezenfelül engedély és az illetékes szervek értesítése nélkül földelték el a tetemeket. Szadvari tájékoztatása szerint a helyszínre kiszálló állatorvosok és a KÖJÁL dolgozói marószódával és klórmésszel fertőtlenítették a területet. A vezető azt is hozzátette, hogy a tetemekből vett minta alapján az állatok nem betegség miatt pusztultak el, így nem jelentenek veszélyt a lakosságra, majd kiemelte, nemsokára megtörténik az állatok újrahantolása; s hogy az üggyel külön bizottság foglalkozik.

A megyei főállatorvos tájékoztatását meglehetősen ironikus hangnemben kommentálja egy, a zakarpattya.online hírportálon megjelent írás, miszerint Szadvari nyilatkozata számos kérdést vet fel. A legnagyobb kétségek az elpusztult állatok számával kapcsolatban merülnek fel: miközben Szadvari 17 tetemről beszél, a videón világosan látható, hogy körülbelül 70-80 állatról van szó. A farm megnyitásakor 450 kifejlett szürkemarhából és 75 borjúból álló állatállományról beszéltek a tulajdonosok. Szadvari nyilatkozata szerint jelenleg körülbelül 400 állat van a farmon, így könnyen kiszámolható, hogy a valóságban legalább száz marha pusztulhatott el. A videó által dokumentált sajnálatos tények megcáfolhatatlanok, bár megpróbálják a pusztulás méreteit kisebbnek feltüntetni.

Nem világos az sem, hogy a csupán „végelgyengülésben” szenvedő, de „nem beteg” állatokat miért nem adták le a vágóhídnak, miután még februárban felmérték a helyzetet. A nyilatkozat alapján az sem egyértelmű, hogy az erre hivatott szakemberek, azaz az állatorvosok vagy a bejelentést tevő szakképzetlen laikusok határozták-e meg végül a szürkemarhák állapotának okát. Az elhullás eredeteként a Szadvari által megjelölt másik lehetséges tényező, a kihűlés is ellentmond a Magyarországon őshonos, védett fajta jellemzőinek, amelyekről a farm megnyitásakor maguk a tulajdonosok beszéltek egy sajtótájékoztatón: a ridegtartást is jól tűrő magyar szürkemarha akár -40 Celsius-fokos fagyot is képes elviselni.

Ezek után mondanunk sem kell, hogy a takarmánysegélyt folyósító járási vezetőség tagjai egyben a farm haszonélvezői.

Az az állítás, miszerint nem sikerült felvenni a kapcsolatot a tulajdonossal, szintén meglepő, hiszen Péter Csaba és Jurij Szadvari is a megyei tanács tagjai.

A főállatorvos azt nyilatkozta, hogy a tetemek egy részét már elföldelték, s az érintett területet fertőtlenítették. Ez utóbbi kijelentés azonban a hírportál szerint ugyancsak kétséges, lévén, hogy sem mésznek, sem szódának nem látni még a nyomát sem a környéken: nincsenek fehér foltok, esetleg a fertőtlenítőszerek csomagolásából visszamaradt anyagok. Ez nem meglepő, hiszen a megyei közegészségügyi-járványügyi állomás egyik vezető pozícióban lévő alkalmazottja Szadvari tájékoztatása előtt egy órával még úgy nyilatkozott a szóban forgó hírforrásnak, hogy dolgozóik nem jártak a helyszínen, mivel nem érkezett hozzájuk bejelentés az esetről.

A kárpátaljai ügyészség sajtószolgálati közleménye alapján a tetemek szabályellenes megsemmisítésekor történt egészségügyi szabálysértések miatt a rendőrség nyomozást indított.