Feszültté vált a magyar-ukrán viszony

Mind gyakrabban jelennek meg az ukrán országos sajtóban Magyarországgal foglalkozó cikkek. Ezek szinte kivétel nélkül azt hánytorgatják fel Budapestnek, hogy agresszív módon beavatkozik a vele szomszédos államok belügyeibe.

Ukrajna vonatkozásában a kettős állampolgárságról szóló törvény alkalmazását és a kárpátaljai magyar autonóm körzet létrehozásának sürgetését ítélik el a cikkírók.

Magyarország durva nyomást gyakorol Ukrajnára nemzetiségi kérdésekben – adott hangot véleményének a minap egy ismert kijevi politológus. „Nemzetiségi autonómia létrehozását követelik Ukrajnától, ami a lényegét tekintve ellentmond Ukrajna egész államberendezkedésének” – fogalmazott Volodimir Feszenko, a Penta politikatudományi intézet vezetője. A két szomszédos ország eddig példaértékűen működő kapcsolatrendszerének meggyengüléseként értékelte azt a tényt, hogy Ukrajna és Magyarország első ízben nem írt alá jegyzőkönyvet a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosításával kapcsolatban, utalva a magyar-ukrán kormányközi kisebbségi vegyes bizottság múlt év végi budapesti ülésére.

A vegyes bizottság fennállása óta eltelt 18 év során most először fordult elő, hogy nem jutottak közös álláspontra a felek. Kijev ugyanis ultimátumként, belügyeibe való beavatkozási kísérletként értékelte azt a magyar kérést, hogy Kárpátalján hozzanak létre egy magyar többségű Tisza-melléki járást, valamint az idén ősszel esedékes parlamenti választásokon a Magyarországgal szomszédos megyében alakítsanak ki egy olyan magyar többségű egyéni választókörzetet, ahol esetleg eséllyel indulhatna a Fidesz-kormány itteni szövetségese, Kovács Miklós KMKSZ-elnök. A magyar fél pedig azt az ukrán javaslatot söpörte le az asztalról, miszerint ne tegyenek különbséget az ukrajnai magyarok körében azzal, hogy a vízumszerzéshez szükséges garancialevél kiadási jogát megvonták az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségtől, ezáltal pedig hátrányos helyzetbe hozták annak több mint húszezres tagságát.

Volodimir Feszenko megjegyezte továbbá azt is: „ez veszélyes incidens, amely a Magyarországon belüli helyzetet tükrözi, ahol meglehetősen keményen, olykor agresszíven cselekvő jobboldali erők kerültek hatalomra”.

Nemrégiben a Zerkalo Tizsnya (Heti tükör) című tekintélyes kijevi hetilap is hasonló témát boncolgatott. A kárpátaljai magyarság politikai törekvéseivel és ennek fényében az ukrán-magyar viszonnyal foglalkozó írást közölt a mértékadó orgánum. Volodimir Martin ungvári tudósítójuk terjedelmes írásában elemzi az ukrán-magyar kapcsolatok közelmúltbeli alakulását. A cikkíró szerint Kijev és Budapest viszonya minden időben baráti, kiegyensúlyozott volt. A szerző ezt annak tudja be, hogy Ukrajna nem tekinti politikai értelemben számottevőnek a 150 ezres magyar kisebbséget, ezért szemet huny ama aktivitás fölött, amelyet Budapest a határon túli magyarok védelmében fejt ki, jóllehet ezt egyes szomszédai a belügyeikbe történő beavatkozásnak tekintik.

Szerinte is a magyar-ukrán kisebbségi kormányközi vegyes bizottság decemberi ülésén történtek zilálták szét a partneri viszonyt. A hetilap emlékeztet, hogy a Tisza-melléki járás létrehozása régi álmuk a kárpátaljai magyar szervezeteknek. Ehhez azonban át kellene szabni a kárpátaljai járáshatárokat, mutat rá az írás, megjegyezve: a magyarok nemzeti identitásuk megőrzésére irányuló ebbéli törekvései érthetők, ahogy az elképzelés hűvös ukrán fogadtatása is. Nem lenne szerencsés, ha nemzetiségi alapon hoznának létre közigazgatási egységet, mert akkor más nemzetiségek is előállhatnának ilyen igénnyel, ami – véli a szerző – szeparatizmushoz vezetne. Martin nehezményezi, hogy Ukrajna nem reagál kellő eréllyel, sőt szerinte sehogyan sem reagál Magyarország határon túli magyarokat érintő lépéseire. Példaként említi, hogy Kijev elnézte Budapestnek a ruszinság nemzetiségként történő elismerését.

Mindezeket a témákat a kárpátaljai ukrán nyelvű internetes felületek is terítéken tartják. Az ehhez érkező kommentárok pedig számtalan esetben sértő, gyalázkodó tartalmúak az itt élő magyarokra nézve. Sokan azt tanácsolják, a magyarok vegyék a csomagjaikat és költözzenek el innen…

Az ET vizsgálta az ukrajnai kisebbségek helyzetét

Helyszínen vizsgálta az Európa Tanács küldöttsége, miként teljesíti Ukrajna a Kisebbségi Keretegyezményben vállalt kötelezettségeit. A Reiner Hofmann német parlamenti képviselő által vezetett delegáció konzultációkat folytatott kisebbségi kérdésekben illetékes vezetőkkel, szakértőkkel és a nemzetiségi közösségek képviselőivel, köztük a magyarokkal is. A leggyakrabban felmerülő panasz az volt, hogy a kis létszámú szórványközösségek kultúrájának, anyanyelvének ápolását, megőrzését felvállaló szervezetek az ukrán állami és önkormányzati szervek részéről szinte alig, vagy egyáltalán nem részesülnek anyagi támogatásban, ami ellehetetleníti működésüket. A soknemzetiségű lembergi városi képviselőtestületbe például Ukrajna függetlenné válása óta nem került be a magyarokat, oroszokat, lengyeleket, zsidókat reprezentáló személy.

Az ET delegációt Kijevben Tóth Mihály jogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke tájékoztatta az ukrajnai magyarság helyzetéről. Tóth elsősorban a kisebbségi ügyek kormányszintű megjelenítésére hivatott állami bizottság megszüntetését kifogásolta, mivel szerinte ez egyrészt a kérdés iránti hatalmi érdektelenségre utal, másrészt megszüntette a kisebbségi szervezetek és az államhatalmi szervek közötti legitim kommunikációs csatornát. Aggodalmának adott hangot az utóbbi években megjelenő és egyre erősödő magyarellenességgel kapcsolatban is, ami a települések magyar megnevezésének, a nemzeti szimbólumok használatának jogosságát kétségbevonó sajtó-megnyilvánulásokban, valamint emlékmű- és emlékhely-meggyalázásokban ölt testet.

Dunda György (Ungvár) írása a NÉPSZAVÁNAK /

Forrás: nepszava.hu