Gubík: a szabadságunkért és a hazánkért ma is meg kell küzdeni
II. Rákóczi Ferenc fejedelem nemcsak a történelemkönyvekben, hanem az emberek szívében is ott él – jelentette ki Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke március 23-án Borsiban, a II. Rákóczi Ferenc fejedelem 349. születési évfordulójának ünnepségén a Rákóczi-kastélyban.
Beszédében elmondta:
a Borsiban született Rákóczit nemcsak a történelemkönyvekből ismerhetjük, hanem ott él az emberek szívében, a mondakörben, a tárogató dallamában, a kuruc irodalomban, ami kevesekről mondható el.
Kiemelte: a Rákóczi-szabadságharc volt a magyar történelem leghosszabb szabadságharca. Kifejtette, hogy ezt a korszakot „egy kevésbé hősies időszak” előzte meg: a török kiűzése, ami után „egy újabb átok” érkezett a magyar nemzetre, mint a pozsonyi országgyűlés, az eperjesi vésztörvényszék és a labancok kizsákmányoló politikája. Szavai szerint ezek kemény idők voltak, ami kemény embereket szült, utalva ezzel Rákóczira, akit állam nélküli államférfinak nevezett, aki a magyar szabadságharc eszményét felkarolta.
„II. Rákóczi Ferenc tökéletesen alkalmas volt erre a feladatra, származása révén is” – mondta, hozzátéve: „ilyen vérvonallal szabadságharcosnak illik születni”. Kiemelte neveltetésének, oktatásának fontosságát is, valamint Bercsényi Miklós, későbbi bizalmasa szavait, miszerint a német ruha alatt a legnagyobb magyar szív dobog.
Gubík méltatta Rákóczi államférfiúi képességét, akinek sikerült a rendeket – paraszti és nemesi – összeegyeztetni, amivel megteremtette a modern alkotmányos magyar nemzet alapjait.
„Katolikus főnemesként sikerült a zömében tiszántúli protestáns rendeket – akik a szabadságharc gerincét adták – egymás mellé állítani, és elsimítani a majd’ egy évszázadra visszanyúló felekezeti különbségeket”
– magyarázta. Megjegyezte: Rákóczi emigrációja előtt Károlyira bízta a szatmári béke megkötését, amikor pedig emigrálni kényszerült, hívei oda is követték.
„Miért élhetett és élhet a Rákóczi-hagyaték, a Rákóczi-kultusz, amit itt Borsiban, a kastélyban bátran és hagyományokhoz hűen ápolnak? Azért, mert a mondakörön és a kultusz ápolásán túl ez az a hagyaték, amelyből ma is táplálkoznunk kell, és amelyre ma is büszkének kell lennünk”
– jelentette ki Gubík László.
Az elnök kifejtette, hogy a Rákóczi-hagyaték azért élt mindent túl, mert – ahogy jelmondatában is van – Istennel a hazáért és a szabadságért tett mindent a fejedelem. Itt taglalta, hogy sok szabadságharc volt a történelem során hazáért és szabadságért, de Isten nélkül.
„Rákóczi és az ő kultusza azért él, mert a hazáért és a szabadságért mindig a Jóistennel, a Jóisten oltalmával és a Jóisten kegyelmével kísért”
– jelentette ki.
Gubík László szerint mindebből az a tanulság, hogy a szabadságunkért és a hazánkért ma is meg kell küzdeni
„Meg kell küzdenünk egy szép kastélyért, meg kell küzdenünk az iskoláinkért, meg kell küzdenünk régióink arculatáért, meg kell küzdenünk azért, hogy élhető legyen a szülőföldünk”
– sorolta fel.
Nyomatékosította: szabadságunkért is meg kell küzdenünk. Amikor a modern szabadságjogokról beszélünk, akkor ezek a nyelvjogok, az önkormányzataink jogai, az iskoláink jogai és az iskoláink működéséé – mondta.
„Ma is, ahogy Rákóczi idejében, a szabadságért és a hazáért csak Isten kegyelmével – Cum Deo, ahogy Rákóczi is mondja – érdemes küzdeni”
– utalt vissza. Ennek kapcsán megjegyezte: ezt Isten előtti alázattal kell tenni „ne másokat elgáncsolva, ne másokat könyökölve, hanem igenis magyar emberként, a szülőföldhöz ragaszkodó felvidéki magyarként”.