Ha megindul lábunk alatt a Föld – Interjú Hapcsuk Emil geofizikus mérnökkel

Szerző: | 2020.08.01., 17:45 | Nézőpont

Ha Munkács felől érkezünk Beregszászba, az ardai hegyoldalon messziről láthatunk egy szürke épületet, amelyről talán nem sokan tudják, hogy jelenleg egy tudományos központnak ad helyet. Megkértem Hapcsuk Emilt, a geofizikai állomás mérnökét, meséljen munkájáról, sokak által nem ismert tevékenységéről, valamint a földrengésekről, melyet néhány évvel ezelőtt már térségünk is megismert.

– Mit kell tudnunk az épületről, ahol dolgozik?

Gyerekként gyakran mentünk fel játszani a hegyoldalra. Az épület olyan volt számunkra, mint egy elvarázsolt kastély. A 60-70-es években szőlőt telepítettek a környéken, mely eleinte a Kalinyin, majd a Csapajev kolhoznak volt a tulajdona.

Most már nem borospinceként üzemel, hogyan történt a változás?

1989-90-ben a kolhoz eladta az épületet és a telket az Ukrán Tudományos Akadémiának, mely a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemmel együtt elindított egy nagy projektet. Akkor létesítették a helyszínen a geofizikai állomást.  Szükség volt néhány megfigyelésre, mivel a Kárpátok szeizmológiailag aktív vidék a fiatal, növekedésben lévő hegyek miatt. Az ardai hegyoldal teljes mértékben megfelelt a feltételeknek, egy jó helynek bizonyult, hiszen a műszereket a hegy mélyében helyezhették el, ahol nem éri semmilyen környező hatás. Hat munkatárssal indult a projekt, én is közöttük voltam. Ezért közben elkezdtem tanulmányaimat az Ivano-Frankovszki Kőolaj- és Földgázipari Egyetem geofizikai szakán. 1995-ben diplomáztam. Addig technikusként dolgoztam, majd már diplomával geofizikus mérnökként.

– Mi a konkrét feladata egy geofizikus mérnöknek?

Itt több ágazattal foglalkoztunk, tehát többfajta geofizikai méréseket végeztünk: deformáció-mérés, elektrometria, geológia, szeizmológiai mozgások, mágnesesség. Mostanra az öt –hat műszerből már csak egy maradt, mert az állami cég költségvetésébe nem fért bele az összes fenntartása.Minimálbéren vagyok, hat órában dolgozom, de a műszerek 24 órában működnek. Munkaidőmben a műszerszobában meg kell néznem, hogy van-e állandó áramellátás, megvannak-e a megfelelő feltételek a működéshez. Figyelni kell a szeizmométert, a pincében elhelyezett érzékelőket. A munkakörhöz tartozna az egy hektárnyi terület rendbetartása, amely az épület körül található, de ez fizikailag nem lehetséges.

– Egyedül maradt?

Ketten maradtunk munkatársak. A kollégám a technikus.

– Meséljen a szeizmológiáról, mint tudományról.

A szeizmológia azokat a hullámokat tanulmányozza, melyek a földben létesülnek: azok erősségét, távolságát, mélységét, irányát, eredetét vizsgálja. Az adatokat továbbítjuk Kijevbe, azokat már ott dolgozzák fel. Az én munkám abban rejlik, hogy biztosítsam a körülményeket, és biztosítsam az adatok továbbítását.

A műszerek teljes mértékben megbízhatóak. Az érzékelők még azt is jelzik, ha hangosan beszélünk lent a pincében, vagy ha a kisvonat halad el itt nem messze.

– Tizennégy éve volt földrengés, amelyre mindannyian emlékezünk

2006 végén két földrengést is észleltünk a környéken: egyik november 15-én 18:09-kor – Gát-Gut-Csíkós háromszögben 4 kilométer mélyen, a másik november 23-án reggel 4,5 erősséggel. Ezt már érzékeltük és emlékszünk rá.  Egy földrengésnek van egy jellegzetes morajlása, amelyet ha először hallunk, érzünk, nem tudjuk beazonosítani, de aztán nem is felejtjük el sose.

Akkoriban le is jött hozzánk három szakember és körbejártuk a rengés hatóvonalát. Több településen láttunk repedezett falakat, megrongálódott épületeket.

Egyébként gyengébb földrengések mindig vannak, de azokat szinte észre se vesszük.  Viszont tanulmányozni mindig kell. Sok titkot rejt még ez a tudomány, például a földrengésnek az előrejelzése is egy nagy feladat.

– Milyennek tudja minősíteni ezt a harminc évet?

Ez az időszak nem volt könnyű, mert éppen a nagy lelkesedés és kezdés után jött egy nagy zuhanás: Ukrajna a Szovjetunió szétbomlása utáni kríziséveit élte. Ennek ellenére bíztunk abban, hogy majd kialakul és jobb lesz. Hát azóta is várjuk és reménykedünk. Egyik évben, talán 2005-ben meglátogatott egy cseh szeizmológus-kutató. Elhelyezett egy műszert, amely által geofizikai információhoz jutott, de ez a kapcsolat is megszűnt. Kijevből, Lembergből nagyon ritkán jönnek le ide.

– Mit lehetne fejleszteni az épületben, vagy akörül?

Az szeretném, hogy ez a létesítmény ésszerűen lenne használva.  Egy hektárnyi föld van az épület körül. Időnként jönnek főiskolások tanárok kíséretében, körülnéznek, kérdeznek, érdeklődnek. Ukrajnából is jöttek hozzánk lepkéket  tanulmányozni. Geodezisták is jártak már itt műholdas térképek kialakítása, fejlesztése céljából. Mégis minden marad a régi.

Megoldást jelentene egy együttműködés akár egy befektetővel vagy a Rákóczi-főiskolával. Jó lenne egy szerződést kötni egy gyakorlóbázis kialakításával kapcsolatban. 

A főiskolára beadtam már kérvényt az együttműködéssel kapcsolatban, időpontot is kértem egy beszélgetésre, de sajnos nem kaptam választ. Jó lenne, ha más is meglátná az épületben a lehetőséget, hogy nagyobb hasznára váljon a közösségnek. Nekünk is könnyebb lenne a dolgunk, lelkesebben tudnánk végezni a munkánkat.

Bunda Fehér Rita

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This