Hamarosan komoly ellentétek feszíthetik Európát
Sebastian Kurznak, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökének, illetve pártjának vasárnapi győzelme után Angela Merkel német kancellárnak (Kereszténydemokrata Unió – CDU) új idők eljövetelére kell felkészülnie a szomszédos országgal való együttműködésben.
Bár az ÖVP ugyanahhoz az uniós pártcsaládhoz tartozik, mint Merkel pártja, az eddigi osztrák külügyminiszter és jövendő kancellár felfogása nem csak a menekültkérdésben tér el a Merkel-féle elképzelésektől.
A menekültkérdés még sarkalatos probléma lehet
Kurz a migránsoknak szánt pénzbeli juttatások drasztikus csökkentése mellett áll ki. A menedékhez folyamodó csak öt év várakozás után részesülne teljes körűen az osztrák szociális ellátórendszerből, feltéve, hogy ez idő alatt legalább egy évet dolgozott. Az ÖVP az európai menekültrendszer átalakítását akarja. Azt, akit a Földközi-tengeren találnak meg, egy Európán kívüli úgynevezett Mentési Központba (Rescue Center) kellene szállítani. Kurz előtt a jogvédők körében hevesen vitatott ausztrál modell lebeg. Ausztrália egy szigetre internálja a menedékeseket.
Merkel egyértelműen a saját pártszövetségén (CDU/CSU) belül is ellenállásba ütköző európai megoldás mellett teszi le voksát. Ehhez tartozik az Európai Unió (EU) külső határainak erősebb védelme, megállapodások a Földközi-tengerrel határos (észak-afrikai) országokkal , az EU-török megállapodás mintájára, a menekültáradatot kiváltó okok leküzdése és a menekültek szétosztása az EU-ban. A Keresztényszociális Unió (CSU) nyomására további szigorításokba egyezett bele, például a családegyesítés kérdésében, vagy hogy maximum 200 ezer menekültet fogadjanak be évente. A menedékkérők jogosultak eljárás lefolytatására.
Máshogy gondolkodnak a szociálpolitikáról
Kurz kényes pontnak tartja az EU beleszólását a szociálpolitikába. Az Ausztriában dolgozó uniós polgárok nem Ausztriában élő gyerekei után folyósított szociális támogatást erősen meg akarja kurtítani, a származási ország szintjéhez igazítani. Általánosságban Kurz egy olyan EU mellett áll ki, amely az úgynevezett nagy kérdésekkel foglalkozik, például a kereskedelempolitikával és a külső határok védelmével. Krédója: a struktúrák karcsúsítása, az Európai Bizottság létszámának csökkentése, az Európai Bizottság elnökének közvetlen választása.
Merkel, tekintettel Nagy-Britannia kilépésére, új impulzusokat akar biztosítani az EU számára és nyitott a szorosabb együttműködésre. Ez érinti Emmanuel Macron francia elnöknek az euróövezet mélyítésére vonatkozó javaslatait éppúgy, mint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök elképzeléseit a schengeni övezet bővítéséről. Merkel azonban kitart az érvényes kritériumok mellett és el tud képzelni egy kétsebességes Európát. Az otthoni koalíciós tárgyalások azonban még megkötik a kezét.
Nincs egyetértés az oroszokkal kapcsolatban
Kurz Oroszországgal szemben rugalmasabb irányvonalat szorgalmaz, amely előmozdítja a párbeszédre való hajlandóságot Kelet és Nyugat között. Konkrétan: amennyiben a kelet-ukrajnai konfliktusban fokozatos haladás van, ennek arányában az EU Oroszország elleni szankcióit is enyhíteni kell. Kurz azt akarja, hogy „a büntetés rendszeréről térjenek át az ösztönzés rendszerére”.
Merkel amellett áll ki, hogy a Moszkva elleni szankciókat mindaddig tartsák fenn, amíg annak okai is fennállnak. Merkel kifejezetten nem óhajtja hallgatólagosan tudomásul venni a Krím annektálását. Ezzel egy időben nem szakítja meg a párbeszédet a nehéz orosz partnerrel, a minszki megállapodások érvényesítéséért folyó erőfeszítések mellett bírálja is Vlagyimir Putyin elnököt, például a szír vezetés támogatásáért. Az új, még csak alakuló német kormány Oroszország-kurzusa azonban nyitott. A szóba jöhető koalíciós partnerek közül a szabaddemokraták (FDP) nyíltan kétségbe vonják az EU-szankciók fenntartását.