Hibás feladatok a magyarországi érettségin?

Alkalmatlan volt a tudás hiteles mérésére az idei középszintű írásbeli szövegértési feladatsora a Nyelvtudásért Egyesület szerint.

Nem a szövegértés, hanem sokszor a logikai kapcsolatok alapján várta a megoldásokat az idei középszintű magyar érettségi szövegértési feladatsora – állítják a Nyelvtudásért Egyesület szakértői.
Emellett a feladatlap, a feladatok megfogalmazása és a megoldókulcs több helyen pontatlan és hiányos volt. Utóbbi merevsége sem az egyéni gondolkodásmód, sem a kreatív magyartanítás eredményeinek értékelésére nem volt alkalmas, ráadásul a teszteléssel szembeni alapvető elvárásoknak sem felelt meg – írta közleményében a szakértők álláspontját tolmácsolva a szervezet vezetője. Rozgonyi Zoltán kitért arra is, hogy a szerezhető pontszám csaknem felét adó szövegértési feladatok egyetlen, hosszabb szöveg elemzésére épültek.

Az idén választott szöveg – a Lukácsy Sándor szerkesztette Nemzeti olvasókönyv létrejöttének leírása – komoly kihívás volt a vizsgázóknak, nem is annyira a hossza (két és fél gépelt oldal), mint inkább az élő, beszélt nyelvre jellemző, helyenként pongyola és gyakran „sejtelmeskedő” fogalmazásmódja miatt. A szövegértés első és egyben legmagasabb pontértékű feladata jól szemlélteti azt, amikor a tudásmérési, tesztelési szakismeret hiányát a feladatok szigorú előtesztelésének elmulasztása súlyosbítja – írta Rozgonyi Zoltán.

Az egyesület vezetője szerint az érettségi feladatsor feldolgozását a tesztelési gyakorlatban kötelező minőségbiztosítási elvárásoknak megfelelően kellett volna elvégezni. Ha ez megtörténik, akkor az adatok elemzése után a teljes első feladatot és a nyilvánvalóan problémás harmadik feladatot ki kellett volna zárni az értékelésből. Hasonlóan kellett volna eljárni az érettségi 5. és 10. feladatának több – számos középiskolai tanár és a Magyartanárok Egyesülete által is jogosan kifogásolt – kétértelmű kérdésével is – tette hozzá.

Az idén alapított Nyelvtudásért Egyesület célja az, hogy szakmai ernyőszervezetként a nyilvánosság előtt megjelenítse azokat a társadalmilag jelentős, aktuális szakmai kérdéseket, amelyekben a nyelvoktató és nyelvvizsgáztató szakma képviselőinek döntő többsége egyetért, és a szakma véleményét sikeresen képviselje. Az alapítók határozott célja, hogy a nyelvoktató szakma a jövőben ne csupán kövesse a közoktatást és a felnőttoktatást érintő változásokat, hanem azok aktív alakítója is legyen – olvasható a szervezet közleményében.

Forrás:MTI/ Hirado.hu