Hollande és Merkel: az ukrán törvények szerint 2015 után kell választást tartani Kelet-Ukrajnában

A helyi választásokat Ukrajna keleti részén 2015 után kell megtartani – mondta Francois Hollande francia államfő a normandiai négyek (Franciaország, Németország, Ukrajna és Oroszország) vezetőinek találkozója után pénteken Párizsban, Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján.

A két ország vezetője elvetette annak lehetőségét, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták saját szabályaik szerint tartsák meg a választásokat október 18-án Donyeck, november 1-jén pedig Luhanszk megyében, majd a második fordulót februárban. Kijev október 25-én tervezte megrendezni a választásokat.
Francois Hollande szerint a választásokat 2015 után kell megrendezni azért, hogy „vitathatatlan” legyen a voksolás. Angela Merkel azt hangsúlyozta, hogy a választásokat az ukrán törvényeknek megfelelően kell lebonyolítani.
„Nem szeretnék, hogy a választásokat olyan feltételek között tartsák meg, amelyek nem tartják tiszteletben a (februárban aláírt) minszki megállapodást. Ezért lehetséges, sőt már biztos, hogy három hónapra lesz szükség a választások megszervezéséhez, és hogy túl fogjuk lépni a dátumot, amelyet a miniszki folyamat végének jelöltünk, mégpedig 2015. december 31-et” – mondta Hollande.
„Azt akartuk, hogy a helyi választásokat az ukrán választási törvények szerint rendezzék meg (…) Azt kérjük, hogy mindegyik fél kötelezze el magát (ezen irányban). Amint megszavazták a választási törvényt, kilencven nap marad a választások megszervezésére – tette hozzá a francia elnök.
Angela Merkel megerősítette, hogy a választásokra valamivel később kerül sor, mint azt eredetileg tervezték.
A találkozón ugyanakkor a felek megállapodtak a könnyű fegyverek kivonásáról a kelet-ukrajnai front menti övezetből.
A francia elnök elmondta, hogy „mindenekelőtt a biztonsági kérdéseket” hangsúlyozták a megbeszélésen. „Meg kellett, hogy győződjünk arról, hogy a könnyű fegyverek kivonása, amiről néhány nappal ezelőtt megállapodás született, megkezdődik reggel. Hasonló folyamatra van szükség a nehéz fegyverekhez is” – hívta fel a figyelmet Francois Hollande.
Petro Porosenko ukrán államfő – aki nem vett részt a sajtótájékoztatón – korábban megerősítette, hogy szombaton megkezdődik a 100 milliméteresnél kisebb kaliberű fegyverek visszavonása.
„A tűzszünetet összességében tiszteletben tartják és ma újabb előrelépéseket tudtunk tenni annak érdekében, hogy ne legyen több áldozat ebben a tragikus konfliktusban” – mondta Francois Hollande.
Angela Merkel elmondta, hogy az orosz elnök elkötelezte magát arra, hogy mindent feltételt megteremt ahhoz, hogy a béke helyreálljon.
Hírmagyarázók szerint a tűzszünet után nehéznek ígérkező politikai rendezést illetően előrelépés történt a helyi választások meghatározásával, amelynek köszönhetően a szakadárok ellenőrzése alatt álló Donyeck ismét betagolható lesz Ukrajna egészébe a lehető legnagyobb autonómia biztosításával és az ukrán alkotmány tiszteletben tartása mellett.
A francia diplomácia célja az volt, hogy Petro Porosenko ukrán elnök olyan érvekkel távozzon Párizsból, amelyekkel meggyőzheti a kijevi képviselőket. Moszkva pedig a gazdasági szankciók enyhítését a békemegállapodás megszületésével.
Az ukrán elnök szerint azonban Oroszországnak „még sok munkája” lesz a gazdasági szankciók feloldása előtt.
„A szankciók a nyomásgyakorlás eszközei Oroszországon azért, hogy tartsa tiszteletben a kötelezettségvállalásait. A minszki megállapodás minden pontján végigmentünk és azt mondhatom, hogy Oroszországnak még sok dolga lesz. Ha a szeparatisták választásait nem törlik, a szankciók erősödni fognak” – hangsúlyozta az ukrán államfő újságíróknak.