Így élnek ma az ukránok Magyarországon
Az utóbbi hetek, hónapok felerősítették, nyílt teret adtak a magyarellenességnek Ukrajnában. Az SZBU házkutatásai és az ukrán sajtó által felerősített magyarellenes hisztéria valószínűleg sok ukrán állampolgárban felvetette a kérdést: hogy élnek ma az ukránok Magyarországon? Erre keresett választ a fenixslovo.com.
A cikkíró megjegyzi: Magyarországon 30 nemzetiség él. Ebből történelmi nemzeti kisebbségként (statuált nemzetiségként) ismerik el az ukránokat, bolgárokat, örményeket, görögöket, németeket, lengyeleket, romákat, románokat, ruszinokat, szerbeket, szlovákokat, szlovéneket, horvátokat. Mindegyik nemzeti kisebbség rendelkezik államilag finanszírozott önkormányzati szervvel.
Néhány tény az ukrán nemzeti kisebbség magyarországi jogairól
Magyarország alaptörvénye kimondja:
– az ország területén élő nemzetiségek a politikai közösség részei, államalkotó tényezők (választójog, néprészvétel),
– a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség önérték, ezért kell védelmezni – kulturális önigazgatás biztosításával
– a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek a magyarországi kulturális örökség részei,
– a nemzetiségeket sajátos egyéni és közösségi jogok, alapvető szabadságjogok illetik meg identitásuk megőrzése, közösségeik fennmaradása érdekében (azaz külön jogok, amelyekre a többséghez tartozóknak nincs szükségük, nekik elegendőek az általános jogok)
A XXIX. cikk szerint a Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre. A Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, a nemzetiségeket és a nemzetiségként való elismerés feltételeit, valamint a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg. Sarkalatos törvény a nemzetiségként való elismerést meghatározott idejű honossághoz és meghatározott számú, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló személy kezdeményezéséhez kötheti.
Ukrán képviselet
A Magyarországon élő ukrán nemzeti kisebbség képviseletét 1999 februárjáig az 1991-ben alakult Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület (MUKE) egyedüli szervezetként látta el, amikor az 1998. évi helyi kisebbségi választások eredményeként, elektoraik megválasztották az Ukrán Országos Önkormányzatot (UOÖ), mely azóta folyamatosan működik.
A Magyarországi Ukránok Kulturális Egyesülete a magyarországi ukrán közösségi élet elsődleges mozgatórugója. Az anyanyelv és a népi hagyományok ápolása, valamint a történelmi emlékek megőrzése és a kultúra terjesztése terén fejti ki a tevékenységét. Verseskötetek és történelmi tanulmányok kiadása mellett az egyesület szerkeszti a teljes körű költségvetési támogatással működő, kéthavonta megjelenő ukrán-magyar kétnyelvű folyóiratot, a Hromadát.
Ukránok a magyar törvényhozásban
Magyarországon a nemzetiségek parlamenti képviselete jogilag 2014 óta biztosított. A magyar megoldás sajátossága, hogy a nemzetiségek számára két, eltérő jogokat eredményező képviseleti lehetőséget biztosít: a nemzetiségi képviselőt és a (korlátozottabb jogokkal bíró) nemzetiségi szószóló intézményét. Jelenleg mind a 13, törvényben elismert – köztük az ukrán – nemzetiség ez utóbbi megoldás által képviselteti magát a parlamentben.
2014-től Hartyányi Jaroszláva, 2018-tól Szuperák Brigitta az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója.
Oktatás
Az UOÖ vasárnapi iskola keretén belül szervezi meg az ukrán nyelvoktatást. Az Ukrán Vasárnapi Iskola kihelyezett tagozata Budapesten kívül Szegeden, Komáromban és Várpalotán is működik. Ez elsősorban az óvodás és általános iskoláskorú gyerekek anyanyelvi oktatását, valamint a népi kultúra (ének, zene, irodalom, hagyományok) átörökítését biztosítja szervezett formában, egységes tanterv szerint. Ukrán nyelvi képzés lehetősége középiskolai szinten Baktalórántházán, felsőfokon Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán biztosít. Az ELTE-n az ukrán nyelv és irodalom mesterszak akkreditációja 2008-ban megtörtént, szintén ebben az évben akkreditálták az ukrántanár és nemzetiségi ukrán mesterszakot.
Vallás, kultúra
Az ukrán nemzetiségi közösség művészeti csoportjai a Veszelka Ifjúsági Táncegyüttes, a Berehínya Asszonykórus, akik rendszeres résztvevői az ünnepi programoknak. Az Ukrán Műkedvelő Színház továbbra is a MUKE keretein belül működik, melynek műsorán klasszikus és kortárs ukrán szerzők művei szerepelnek. Az országos testület hozta létre és működteti az Ukrán Néprajzi Múzeumot, lehetőségeink szerint folyamatosan bővítik bemutatható gyűjteményét.
Ukrán anyanyelvű szentmisékre a Fő utcai görög katolikus templomban van lehetőség, itt elsősorban a vallási ünnepeken tartanak istentiszteleteket.
A Magyar Televízió „Rondó” című nemzetiségi magazinműsora havi rendszerességgel jelent meg a képernyőn, a nemzetiségekről szóló rövid tudósításokkal. A Magyar Rádió hetenként közvetít nemzetiségi műsorokat, amelyek az ország egész területén elérhető adóhálózaton hallhatóak. Az MR4 csatornán az ukránoknak heti 30 perces anyanyelvi rádióműsoruk van.
Az ukrán közösség 1998 óta közösen ünnepli a Magyarországi Ukrán Kultúra Napját minden év február 20-án, márciusban pedig Tarasz Sevcsenko emléknapot tartanak. Anyanyelvükön családias környezetben ünneplik az egyházi ünnepeket is: a karácsonyt, vízkeresztet, húsvétot és a pünkösdöt is.
Az országos önkormányzat szoros kapcsolatot tart az Európai Ukrán Kongresszus és az Ukrán Világ Kongresszus szervezeteivel a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület közreműködésével. Számos programjukat, megemlékezésüket a diaszpóra ezen ukrán közösségeivel összehangolva rendezték meg, így a Nagy Ukrajnai Éhínségre emlékező „Kiolthatatlan láng” című, a világ 33 országán áthaladó megemlékezés Magyarországon is áthaladt érintve a Sevcsenko szobrot, a Parlamentet és a Terror Háza Múzeumot.
2007-ben létrehozták a Magyarországi Ukrán Kulturális és Dokumentációs Központ (MUKDK) intézményüket, melynek működési körébe tartozik a kulturális rendezvények előkészítése, szervezése, lebonyolítása és a Könyvtár, Múzeum működtetése, valamint az archívum kezelése, anyagának feltöltése. Folyamatosan bővülő könyvtáruk állománya több száz kötetes, és nyitva áll minden érdeklődő számára.
Az Ukrán Országos Önkormányzat jelentős ukrán nyelvű kiadói tevékenységet folytat – magyarországi ukrán költők, a magyarországi ukrán önkormányzatiság, és az ukrán történelem tárgykörébe tartozó könyvek jelentik fő profilját.
Az önkormányzat rendszeresen rendez zenés-irodalmi esteket híres ukrán költők, írók jelentős évfordulója tiszteletére, melyeken hazai és anyaországi művészek előadásában hallhatók az ukrán kultúra remekei, nyaranta pedig nemzetközi ifjúsági tábort szerveznek a hazai és a környező országokban élő ukrán diaszpóra fiataljai számára; továbbá filmklubot működtetnek.
Az országos testület tagjai részt vesznek hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon, a magyar-ukrán tudományos kapcsolatok ápolásában.
Emlékművek
Az Ukrán Országos Önkormányzat élen járt emlékhelyek létrehozásában: szobrot állítottak a Tihanyi Apátsági Templom mellett I. András király és felesége Anasztázia ukrán hercegnő emlékére, emléktáblát avattak Budapesten a Ruszalka Dnyisztrovaja című almanach – Magyarországi kiadásának 160. évfordulója alkalmából, valamint a neves ukrán költő, Hrihorij Szkovoroda születésének 275. évfordulóján Tokajban, ahol hosszú éveket töltött el. 2007 júliusában Sólyom László és Viktor Juscsenko államfők avatták fel Tarasz Sevcsenko szobrát a budapesti Ganz utcában. Az akkori ukrán államfő jelenlétében avatták fel 2009-ben az 1932-33. évi Nagy Ukrajnai Éhínség áldozatainak tiszteletére a budapesti Petőfi téren kialakított emlékhelyet. Hasonló emlékhelyet állítottak 2010-ben a csömöri „Glória Victis” emlékparkban is. Szinte minden emlékmű magyar állami támogatásból vagy az ukránok országos önkormányzat részleges finanszírozásából valósult meg.
Fontos megjegyezni: a magyarországi ukránok minden ünnepi eseményükön használhatják állami szimbólumaikat, szabadon énekelhetik Ukrajna nemzeti himnuszát és ez nem vált ki negatív reakciókat a magyar állam, sem a magyar közvélemény részéről. Soha nem volt egyetlen sajtóhír sem az ukránok esetleges magyarországi üldöztetéséről…