Jó dolga van a kárpátaljai magyaroknak – véli egy német képviselő
A kárpátaljai magyarság kapcsán nyilvánult meg a napokban Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti EP-képviselő. A politikus Orbán Viktor eszközének nevezte Kárpátalját és megkérdőjelezte a kárpátaljai magyarságot ért sérelmeket, sőt, egyenesen azt állította, hogy a régióban a kárpátaljai magyarság rendelkezik a legszélesebb jogkörrel a kisebbségek közül.
Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő nyílt levélben reagált Viola von Cramon-Taubadel hamis kijelentéseire. Levelében összefoglalta Ukrajna kisebbségpolitikáját, s az intézkedéseket, amelyek korlátozzák a magyar és más nemzeti kisebbség korábban gyakorolt jogait az országban. A válaszlevél részleteit a Mandiner idézi:
„A régióban tett látogatásai ellenére csak sajnálattal tudom gyanítani, hogy az Ön benyomásai a régió jelenlegi helyzetéről, az etnikai viszonyokról nagyon hiányosak, elfogultak és csak az ukrán államilag támogatott médiából származó információkon alapulnak. Másrészt, felháborító, hogy a kárpátaljai magyarok kérdését Ön az EU Magyarországgal fennálló vitáinak további szítására használja fel, összemosva a kisebbségi jogok korlátozását egy politikai nézőpontok ütköztetéséből származó vitával. Ez nem csak a tárgyilagosságtól áll messze, de etikátlan és teljesen mértékben fals is. A kép teljességének érdekében javaslom, beszéljen személyesen is az ott élő magyar kisebbség, valamint az ukrán jogfosztó kisebbségi politika által szintén érintett román kisebbség képviselőivel.”
Bocskor Andrea levelében felhívta a figyelmet a nemzeti kisebbségi jogok rendszeres jogi korlátozására, úgymint a 2017-ben elfogadott új oktatási vagy a 2019-es, Az ukrán nyelv mint államnyelv működésének támogatásáról szóló törvényre, melyekkel az ukrán nyelv használatát a közigazgatás és közélet, az oktatás, a kultúra, a média minden területére kiterjesztik.
Ennek eredményeképpen a kisebbségi nyelveket csak a magánjellegű kommunikációban vagy vallási rendezvényeken használhatják, minden más helyzetben nyelvi biztosok ellenőrzik az ukrán nyelv használatát. – Ez a nyelvi jogok olyan megsértése, amely ma Európában precedens nélküli – hívja fel a figyelmet Bocskor Andrea.
A képviselő tudatja a német politikustársával a 2021-es törvény részletet is, mely nem ismeri el őshonos népként a területen ezer éve élő magyarságot, megfosztva őket az anyanyelvű középfokú oktatás lehetőségétől is, amelyek az őshonosként elismert népesség számára rendelkezésre állnak.
Bocskor Andrea emlékeztet, hogy a 2022-ben elfogadott, azóta módosított kisebbségi törvény továbbra sem felel meg a Velencei Bizottság ajánlásainak: minden szabadságot és jogot biztosít az ukrán nyelvet beszélők számára, miközben korlátozza a kisebbségi nyelvet beszélők jogait.
A fideszes képviselő sorra vette az erőszakos tevékenységeket, a kisebbségi intézmények és közéleti szereplők ellen tett jogellenes fellépéseket, mint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházának felgyújtása, a Mirotvorec halállistája, a KMKSZ elnöke ellen irányuló üldöztetést és vádakat, a Turul-szobor eltávolítását vagy a Munkácsi kistérség vezetőinek visszaéléseit.
Bocskor Andrea kifejtette politikustársának: Ukrajna komoly lépéseket kezdett tenni a kisebbségek helyzetének rendezésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy a problémák megoldódtak. Az, hogy Ön ezeket szívesen söpörné a szőnyeg alá, nem segít az ügynek. Ukrajnának az európai családban a helye, és minél előbb teljesíti a koppenhágai kritériumokat, annál hamarabb kerül sor arra, hogy ott legyen. Bár nem kötelező olvasmány, de ajánlom figyelmébe a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásait.
„Szeretném, ha Ukrajnában valódi európai reformok valósulnának meg, és minden állampolgár egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkezne. Szívesen válaszolok az esetleges ezzel kapcsolatos kérdéseire”
– idézte Bocskor Andrea üzenetét a Mandiner.