Johnson: van remény az egységes nyugati fellépésre az Ukrajna elleni orosz invázió esetén

Boris Johnson szerint van remény az egységes nyugati fellépésre az Ukrajna elleni orosz invázió esetén. Kedden megjelent írásában a brit miniszterelnök ugyanakkor alig burkolt utalásokat tesz arra, hogy a nyugati országok között nem teljes a nézetazonosság a Moszkva elleni szankciók ügyében, és London emiatt nyomást gyakorol szövetségeseire.

    A The Times című konzervatív brit napilapnak írt cikkében Johnson kiemeli: Nagy-Britannia diplomáciai erőfeszítéseinek elsődleges és legsürgősebb célja az ukrajnai válság enyhítése és az Ukrajna elleni újabb orosz invázió katasztrófájának megakadályozása az elrettentés és a párbeszéd elegyének alkalmazásával.
    Johnson szerint az Ukrajna határainál most felvonult orosz haderő mellett eltörpülnek azok az alakulatok, amelyek 2014-ben elfoglalták a Krím félszigetet. Hozzátette: a jelenlegi katonai erőösszevonáshoz hasonlóra a hidegháború óta nem volt példa Európában.
    Van ok azonban a reménykedésre: “bármilyen véleménybeli árnyalatok” legyenek is a szövetségesek között, a Nyugat abban egyetért, hogy egységes választ kell adni az Ukrajna elleni bármiféle további orosz támadásra – fogalmaz keddi cikkében a brit miniszterelnök.
    Johnson szerint az Egyesült Államok és Európa minden eddiginél keményebb szankciókat léptetne életbe Oroszország ellen.
    A brit kormányfő utal ugyanakkor arra, hogy e szankciócsomag még nem állt össze teljesen. Boris Johnson szerint London azt szeretné, ha a baráti országok szankciós intézkedései készen állnának az azonnali érvénybe léptetésre, “amint az első orosz katona beteszi a lábát Ukrajna szuverén területére”.
    Johnson úgy fogalmaz cikkében, hogy London “továbbra is erőltetni fogja ezt”, ugyanakkor jóleső érzéssel nyugtázza azt a munkát, amelyet szövetségesei ennek érdekében eddig elvégeztek.
    “Ami bennünket illet, a brit szankciók és egyéb intézkedések készen állnak majd bármilyen további orosz támadás esetére” – írta a keddi The Timesban a brit miniszterelnök.
    Hozzátette: a brit kormány felhatalmazást kér a londoni parlamenttől arra, hogy az eddigieknél szélesebb körben alkalmazhasson szankciókat személyekkel és vállalatokkal szemben, beleértve olyan cégeket, amelyek kapcsolatban állnak az orosz állammal, vagy Moszkva szempontjából stratégai fontosságú szektorokban tevékenykednek.
    London mindemellett fontolóra vette, hogy Typhoon harci repülőgépeket és hadihajókat vezényeljen Délkelet-Európa védelmére, és kész további haderőt átcsoportosítani a kelet-európai szövetségesek biztonságának növelésére – áll Johnson cikkében.
    Ben Wallace brit védelmi miniszter előző nap bejelentette, hogy Nagy-Britannia a közeljövőben 350 katonát vezényel Lengyelországba. A brit kormány emellett mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának megkétszerezését is.
    Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.
    A brit kormány ugyanakkor erőteljes diplomáciai tevékenységet is kifejt a térségben. Boris Johnson – ahogy erre keddi cikkében is utal – az elmúlt hetekben kétszer is tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyinnal, a múlt héten Ukrajnába látogatott, Liz Truss brit külügyminiszter pedig várhatóan e héten Moszkvába utazik.
    Ben Wallace védelmi miniszter a múlt héten Budapesten, valamint Szlovéniában és Horvátországban tárgyalt.

Forrás: MTI