Jónak lenni jó!: még nagyobb feladat hárul a háború idején az önkéntesekre
Még nagyobb feladat hárul a háború idején az önkéntesekre – mondta a közmédia Jónak lenni jó! jótékonysági kampányának egész napos záróműsorában dr. Biró Erzsébet. A kampány idei kedvezményezettje a KEGYES, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Jótékonysági Alapítvány.
Az orvos az önkéntes munkáról szólva kiemelte: azoknál a gyerekeknél, akiket kiemeltek egy bántalmazó családból vagy akiket elhagytak a szüleik, az önkéntesek az anya szerepét töltik be. Míg a nővérek és az orvosok megcsinálják a feladatukat, a babusgatásra, a sétáltatásra vagy a játékra már nem jut idejük.
„Megölelni egymást, időt tölteni velük” ez az, amit az önkéntesektől kapnak.
Az orvos kitért arra is, hogy
a háború idején az önkéntesekre még nagyobb feladat hárul, hiszen a félelemtől is megpróbálják megóvni a gyerekeket, amikor a légiriadó megszólalásakor leviszik őket az óvóhelyre, gondoskodnak a szükségleteikről, mellettük vannak és játszanak velük a legnehezebb pillanatokban is, mint ahogy egy igazi anya tenné.
Petrusinec Natália, a KEGYES Alapítvány önkéntese úgy fogalmazott: „nem tudunk nem kötődni a gyerekekhez, mindegyikhez van egy külön kis képkocka a szívünkben, a fejünkben”. Elmondta, hogy a segítők csapata tagjai egymást segítik, ha egy-egy gyereket el kell engedni, vagy meg kell beszélni a napi nehézségeket.
„Így folytatjuk tovább, és tudjuk, hogy következő nap is mennünk kell, mert annak a gyereknek szüksége van arra, hogy mi ott legyünk mellette” – emelte ki. Hozzátette:
a gyerekekben gyorsan kialakul a kötődés az önkéntesek felé, akiktől a szeretetet kapják, ezért fontos, hogy ez egy komoly elköteleződés, mindennapos lelkiismeretes munka.
Az mti.hu nyomán