Kérdés, hogyan tud ez a két társaság egy országban élni

Kovács Miklós: A legmélyebb réteg nyilván Ukrajna eredendő megosztottsága. Ukrajna két pólusa, a nyugatbarát, de nacionalista nyugati és oroszbarát keleti régió között az ellentét mindig olyan mély volt, hogy felvetette a kérdést hogyan tud ez a két társaság egy országban élni.

K.M.: Az a legnehezebben elképzelhető szcenárió, hogy a helyzetet valakinek sikerül konszolidálni. Egyszerűen a fenti alaphelyzetből adódóan csak az egyik vagy a másik fél nyerheti meg az éppen napirenden lévő konfliktust. Konfliktus pedig bármilyen ürüggyel kirobbanhat, itt a fantázia nem elég, ha azt akarjuk kitalálni, milyen ügyek számíthatnak szikraként. Az egyik oldalról az oroszpártiak által fasisztának tekintett nyugat-ukránok, kontra a nyugat-ukránok által kommunista hóhéroknak tekintett vagy donyecki banditának vagy a kettő keverékének tekintett másik fél. Most Janukovicsék, tehát a donyeckiek vannak hivatalosan hatalmon, és az őket zsigerien gyűlölő másik fél érzi úgy, hogy az ukrán függetlenséget védi tőlük a barikádokon. Akármelyik fél győz rövidtávon, akár Janukovicsék vetik be tankokat, akár a másik félnek sikerül kierőszakolni az előrehozott választást, az alaphelyzet ettől még nem fog megváltozni.

K.M.: Itt a normális, nyugodt, demokratikus sémák nem működnek. Az ukrán politikai elit nagyjából mindent meg is tett azért, hogy ne is működjön, hiszen teljesen bevett gyakorlattá vált, hogy a választásokon az eredményeket elcsalják. A kampány fő eleme a szavazatvásárlás, utána pedig a jegyzőkönyvek meghamisítása jön. Az ikszedik választás zajlik így. Maga a választás ténye, mint legitimációs eszköz elhasználódott. Ez nem csak a rendőrséget érinti, de a bíróságokat is. Nem létezik olyan társadalmi intézmény, ami ne lenne lenullázva. Erről még az egymással egyébként szemben álló ukránok között sincs vita.

K.M.: Nyilván senkinek nem tetszik elvi szinten az, hogy az országa megfullad a korrupció miatt. Amikor valaki a legegyszerűbb ügyet sem tudja úgy elintézni, hogy fizetni kelljen, és semmiben sem lehet biztos, vajon a hivatalok bele fognak-e kötni, az értelemszerűen azt mondja, hogy jó lenne, ha ez nem így lenne. Ugyanakkor nagyjából mindenki alkalmazkodott is a rendszerhez, tulajdonképpen részt vesz ebben.

K.M.: Ez egyelőre csak a felszín, a könnyebbik része a dolgoknak. Értelemszerűen egy ilyen teljesen korrumpálódott rendszer nem tud működőképes gazdaságot fenntartani. Illetve van gazdaság, de az nem termeli meg az állami alkalmazottak fizetéséhez, a nyugdíjakhoz és a mesterségesen alacsonyan tartott gáz- és villanyárakhoz szükséges pénzt. És az egész valahonnan innen is indult. Látszik, hogy Ukrajna gazdasága nem képes kezelni a helyzetet és hitelképessége is lenullázódott. Emiatt kellett a réseket hitelből betömni.

K.M.: Igen, sőt szó volt arról is, hogy a hrivnya árfolyamát el kellene engedni, és persze meg kellett volna emelni az árakat. Az érvelésük persze logikus, hiszen ha valaki kb. 400 dollárért vesz ezer köbméter gázt, az hogy adhatja ezt a gázt utána tovább 110 dollárért? Hasonló érvek érvényesek a villany árára. Persze a másik oldalon meg ott áll, hogy, ha valakinek 2-300 eurónyi fizetése van vagy nyugdíjasként kap 100 dollárt, ami nagyjából 22-25 ezer forint, az hogy fizessen ki egy ilyen rezsit. Az IMF-feltételek végrehajtása Viktor Janukovics számára biztos bukást jelentett volna a következő választáson. Ebben Janukovics nincs egyedül, mindenki megbukik, aki IMF-receptet hajt végre az országában, még azok is, akik valamivel jobban állnak, mint Ukrajna. Az egy másik kérdés, hogy egy ország lehetőleg ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy IMF-hitelre szoruljon. Így az oroszok adták a pénzt, akiknek ugyancsak meg vannak a saját érdekeik.

K.M.: Az EU elvileg európaiként viselkedni képes európai országok elitklubja. Ha másokat is bevesznek az elitklubba, az beviszi a tehénszart a bocskorán, és zsebre teszi az ezüstkészletet, amikor bent van. Ezzel az eurokraták is szembesültek már az utóbbi pár évben. A nyugatnak ez dilemma kellene, hogy legyen. Ukrajna nem csak lehetőség, hanem nagy adag problémahalmaz, amit akkor nekik is kellene majd kezelni. Lásd Görögország esetét. Ukrajna tehetne erőfeszítéseket, hogy a nyugat felé integrálódjon, de valós erőfeszítéseket, például hogy a korrupciót szorítsuk vissza a totálisról az elfogadható szintre. Tényleg csináljunk független jogrendszert, hogy garantálni lehessen a magántulajdont. Tartsunk legalább két olyan választást, ami szabályosan zajlik le. Ilyen dolgokat kellene végrehajtani, civilizációt kellene választani, amely választásnak lenne természetes folyománya, hogy az elitklubok bevegyék Ukrajnát. De ez az, ami nem zajlik. Ha az EU értékeit komolyan veszi, akkor nem azon kellene gondolkodnia, hogy bevegye-e Ukrajnát, hanem, hogy szóba álljon-e egyáltalán vele. E nélkül ez az egész nem őszinte, az EU részéről sem.

K.M.: A lakosság nagy része közömbös, a 45 milliós lakosság túlnyomó többsége az egészet bizonyosan a tévé előtt fogja végignézni. Nagyon nagy többségről van szó, de valójában ők nem is számítanak, mert nem lehet őket mobilizálni. Illetve abból a szempontból mégis, hogy nagy részük egy választás alkalmával kész eladni a szavazatait. Tehát ha a helyzet valamelyest konszolidált, akkor a regnáló hatalom valahogy meg fogja nyerni a választásokat, vagy úgy, hogy elegendő szavazatot vásárol, vagy úgy, hogy meghamisítja a választásokat. Persze cserébe nehezen várhatja el, hogy a másik fél csendben maradjon és jámboran tűrje ezt. Valójában az számít, hogy a lakosság aktív része, ami persze számszerűen egy törpe minoritás, azok közül ki bírja ki tovább, ki motiváltabb. A tüntető kemény mag olyan elszántnak tűnik, hogy szerintem már csak lelőni lehetne őket, nem fognak meghátrálni.

K.M.: Dehogynem. Vér folyt. Embereket öltek meg és embereket raboltak el. A rendőrökkel nem csak a barikádokon találkoznak a tüntetők, hanem elhurcolják a sebesülteket a kórházból, megállítják őket félreeső helyen és félholtra verik.

K.M.: Igen.

K.M.: Már megjöttek a galíciai különítmények közintézményeket foglalni, ahogy Nyugat-Ukrajnában elkezdték elfoglalni a közintézményeket. Viszont Kárpátalja csak földrajzilag Nyugat-Ukrajna, az itt élő ruszinok kevéssé hajlamosak az ilyen erőszakos akciókra, mint ők. Emiatt elég gyakran jönnek ide vendégszerepelni.